Kiss Gabriella
aZ IDŐSEK PEREMRE SZORULÁSÁNAK
MEGELŐZÉSÉÉRT

 

 

Hogyan képesek megküzdeni az idősek a társadalomban elfoglalt helyük, a családban betöltött szerepük, továbbá az egészségügyi állapotuk folytonos változásaival? - tehetjük fel a kérdést. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 22. szakasza kimondja, hogy minden embernek, mint a társadalom tagjának, joga van a szociális biztonsághoz. De kinek a feladata biztosítani azt? A családnak? Az egyháznak? Talán a kormánynak? Minden társadalom a kérdésre adott válaszának függvényében alakítja ki szociális ellátórendszerét is. Az öregedési folyamattal változik az idősek biológiai, pszichológiai, szociológiai állapota, és ez a folyamat együtt járhat a mentális betegségekkel, a demenciával, azaz Alzheimer-kórral, továbbá a funkcionális akadályozottsággal, amelyből kifolyólag megnőhet az ápolásra, gondozásra való igény.

Az EUROSTAT (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) 2012-es adatai szerint az EU 27 tagországai össznépességének 15,6 százaléka 0-14 év, 66,6 százaléka 15-64 év közötti, míg 17,8 százaléka 65 év fölötti. Jelenleg Németországban és Olaszországban a legnépesebb a 65 év fölötti generáció, a lakosság 20,6 százalékát képezve, míg Románia népességének 15,0 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba. A születési adatok pedig azt mutatják, hogy míg Romániában a 0-14 év közötti gyerekek aránya 15 százalék, addig például az Egyesült Királyságban ez 17,5 százalék, az európai legmagasabb arányt pedig az Ír Köztársaság tudhatja magáének 21,6 százalékkal. Míg Németországban a 65 év fölöttiek aránya a legnagyobb, addig a 0-14 év közötti-eké a legalacsonyabb (13,2 százalék). Ezek az arányok a családra és a szociális ellátórendszerekre, illetve az államra a későbbiekben egyre nagyobb terhet róhatnak.

Az EU-s vizsgálatnak a 2011-2060-as időszakra előrevetített adatai azt mutatják, hogy az egyik legfontosabb jellemző a 80 év felettiek arányának hangsúlyos növekedése lesz.

A megnövekedett élettartam és a társadalom elöregedése miatt az idősek ellátása az EU-s tagországokban egyre nagyobb kihívást jelenthet. A demográfiai öregedés nemcsak a szociális ellátórendszereket érinti, hanem a nyugdíjrendszerek szempontjából is kihívást jelent, amikor a 2010-es, 2020-as években a baby boom-korosztályok nyugdíjba vonulása hirtelen megnöveli a nyugdíjasok számát. 2050 körül pedig az utóbbi két évtized alacsony születésszámai fokozhatják az elöregedést. A társadalom elöregedésével növekedni fog a gondozásra szoruló idősek aránya is, ami egyaránt érinti a gondozó családokat és a szociális ellátórendszereket. Az utóbbi években a családok stabilitásvesztését is tapasztalhatjuk: felaprózódott családok, csökkenő házasságkötések, későbbi gyerekvállalás, egyszemélyes háztartások, és nem hagyhatjuk ki a munkanélkülivé válást sem, ami az idősgondozással kapcsolatosan az elkövetkező időkben bizonytalanságot eredményezhet. A családok stabilitásvesztése azt is eredményezheti, hogy nagyobb teher nehezedhet a szociális ellátórendszerekre, a társadalomra. Ezért egy másik fontos elem az idősödéssel kapcsolatosan a prevenció mellett az egészségben eltöltött éveknek a száma. A demográfiai öregedés jelensége új kihívásokat jelent a társadalomban, amelyre fejlesztési stratégiákkal új társadalompolitikai és egészségügyi célkitűzésekkel már lépéseket tettek az Európai Unióban, amelynek segítségével az idősek minőségi ellátására, életvitelük magas színvonalú fejlesztésére fókuszálnának. Az utóbbi években átfogó stratégiát nyújt az Active Ageing (Aktív időskor) nevű európai uniós projekt, melynek célkitűzése az, hogy a megnövekedett élettartam a korábban megszerzett jóléti szinttel, a társadalmi részvétellel, a biztonság fenntartásával, a munkaerőpiacon maradás lehetőségével és az egészség minél hosszabb ideig tartó megőrzésével járjon együtt.

Az Unió 2011-ben olyan kísérleti programot indított útjára, amelynek célkitűzése, hogy 2020-ra a lakosságnak egészségben eltöltött átlagos élettartama két évvel növekedjék. Az egészség és életminőség javításán dolgoznak, különös tekintettel az idősekre, valamint igyekeznek biztosítani az egészségügyi és szociális ellátórendszerek hosszú távú fenntarthatóságát. Az Európai Bizottság és az uniós országok között a partnerség multidiszciplináris együttműködésen alapszik, amelyben fontos szerepet játszanak a régiók, az ipar, az egészségügyi és szociális szakemberek, valamint az idősebb embereket és a betegeket képviselő szervezetek - tudhatjuk meg az Európai Bizottság közegészségüggyel foglalkozó felhívásából. Az együttműködésnek fő célkitűzése, hogy az idősebb generáció életminőségét javítsa, megelőzze az idősek peremre szorulását, és elősegítse, hogy a társadalom aktív tagjai legyenek. További törekvés az egészségügyi rendszerekre háruló nyomás csökkentése. Tekintettel arra, hogy az időskorral együtt járhatnak a különböző mentális és fizikai akadályozottságok, az Európai Bizottság 2008-ban végzett vizsgálatai alapján nézzük meg, milyen konkrét előrelépéseket tett néhány európai uniós ország az idősek minőségi ellátása érdekében.

Spanyolországban az Autonómia és a másokra utaltság elnevezésű gondozási rendszer az összes rászoruló ellátására törekszik, önállóságuk növelését célozva meg. A családok pénzügyi és mindennapi támogatásával együtt a rendszer a saját otthonban és a központokban igénybe vehető gondozási szolgáltatások széles körét foglalja magába.

A Cseh Köztársaságban, Ceska Lipában mindennapi rövid távú kórházi szolgáltatást alakítottak ki Testre szabott szolgáltatások néven a demenciában szenvedő emberekre vonatkozó közösségi tervezés eredményeként. Helyi finanszírozású nappali központot is nyitottak az idősek számára és a családok támogatására. Célkitűzésük elősegíteni a betegek és családjaik önállóságát. Ostravában önálló közösségi szolgáltatást fejlesztettek ki, miután a meglévő bentlakásos létesítményeket felújították, és a hangsúlyt a bővített helyszíni járóbeteg- és közösségi jellegű szolgáltatásokra helyezték.

Németországban, ha az idősek tartós gondozásra szorulnak, az ápolást nyújtó családok, családtagok többféle támogatásban, juttatásban részesülnek a Minőségbiztosítás a tartós gondozásban nevű kezdeményezés folytán. Idetartoznak az ápolási díj, a természetbeni és egyéb juttatások, például a nyugdíj-hozzájárulás, a balesetbiztosítás és a tanfolyamok. A terhek egy részének átvételére rendelkezésükre áll a járóbeteg-ellátás. Az otthonközeli ellátás minőségének a biztosítása érdekében egészségügyi biztosítók orvosai a jogszabályoknak megfelelően felkeresik a betegeket, képzett ápolók kötelező tanácsadást nyújtanak, és tartós gondozást biztosító intézetek az érintett családtagoknak és az önkénteseknek ingyenes tanfolyamokat tartanak. A járóbeteg-létesítmények szükség szerint segítik a családon belüli ápolást-gondozást végzőket kiegészítő szolgáltatásokkal, a bentlakásos intézmények pedig például technikai segédeszközök igénybevételével. Nagy hangsúlyt fektetnek az ellátás minőségére, felügyeletére. Svédországban A választás szabadsága és az időskorúak méltósága rendszer lehetővé teszi, hogy az idősek megválasszák, hol kívánják igénybe venni a tartós gondozást: a magán házi gondozói szolgálat vagy az intézményi ellátás keretében. Ahhoz, hogy a betegek valóban választhassanak, hozzáférést biztosítanak számukra a rendelkezésre álló alternatív szolgáltatókra és szolgáltatásokra vonatkozó megfelelő információkhoz, minél jobban leegyszerűsítve azokat, figyelembe véve az idősek fizikai akadályozottságát. A formális és informális ápolás közötti választásra az érintettek virtuális számlát használhatnak a gondozás megvásárlására, a segítők igénybevételére vagy különleges szükségleteik kielégítését szolgáló egyéni szolgáltatások megvásárlására.

Franciaországban a Szolidaritás az időskorúakkal szakképzés oktatási központokban folyik. Az időskorúakat ellátó gondozó szakemberek számát azáltal növelik, hogy több helyet biztosítanak számukra az oktatási központokban a szakképzésre, így hivatásos gondozói oklevelet kaphatnak, és megkönnyítik az ilyen szakképzettség megszerzését azok számára, akik már ebben a szektorban dolgoznak.

Ausztriában a Counselling Cheques pilotprojekt lehetővé teszi a folyamatos gondozást igénylők és a gondozást végző családtagok számára, hogy különböző kérdésekkel kapcsolatban szakképzett tanácsadókat vegyenek igénybe. Bécsben, Alsó-Ausztriában és Burgenlandban egy projekt keretén belül kéthetes szabadságot és szakképzett moderátor által vezetett, tapasztalatcserével egybekötött szociális programot kínálnak a gondozást végző családtagoknak. Ugyanakkor a beteg számára a szükséges ápolást fizetett, szakképzett gondozók biztosítják. A társadalombiztosítási törvény egy 2007-es módosítása javított a hozzátartozókat gondozók nyugdíjhelyzetén.

Magyarországon az idősek egészségi állapotuk, szociális és családi helyzetük, anyagi fedezetük alapján választhatnak az alapellátás vagy az átmeneti, akár tartós gondozás között. A szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás (90-es évektől), jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása kerül be az alapellátásba, míg a bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, időskorúak gondozóháza (idősek átmeneti ellátása), ápolást-gondozást nyújtó, tartós bentlakást biztosító intézmények, idősotthonai már a szakosított ellátáshoz sorolhatóak. Dr. Szabó Lajos (2013) szerint az idősellátás hosszú évtizedeken át bentlakásos otthoni ellátáson alapuló, periferikus helyzetű intézményrendszer keretei között működött. Ha összehasonlítjuk a nyugat-európai idősek ellátására létesített ellátórendszereket a magyarországi intézményesített ellátórendszerekkel, akkor elmondhatjuk, hogy még mindig van, amit tenni, javítani, fejleszteni, változtatni a minőségi ellátás érdekében. Az idősek nem mindig kerülnek a kutatások, a vizsgálatok középpontjába, de az EUROSTAT demográfiai változásokra vonatkozó adatai felhívják a figyelmünket arra, hogy többet kellene foglalkozni ezzel a korcsoporttal, problémáikkal, a családban, a társadalomban betöltött szerepükkel, és kidolgozni a megküzdési, fejlesztési, idősgondozási stratégiákat. Szabó Lajos a magyarországi idősellátást a nemzetközi gyakorlattal egybevetve fogalmazza meg, hogy a forráshiányok, a szegényesebb finanszírozási körülmények és a szűkebb fejlesztési lehetőségek miatt Magyarország elszakad az idősellátás színvonalában és minőségében az európai színvonaltól. Szerinte az ellátási hátterek elégtelenek, és a gondozó családok nagy terheket hordozva gyakran magukra maradnak.

Romániában 1952-ben Ana Aslan megalapította a Nemzeti Geriátriai és Gerontológiai Intézetet, amely ma Gerontológiai Alapítványként működik, és az európai irányelveket követi az idősek szociális ellátásának szervezésében. Íme néhány irányelv: az államnak és a civilszervezeteknek aktív részt kell vállalniuk az idősek védelmében; az orvosi-szociális szolgáltatásokat adaptálni kell az idősek szükségleteihez, ugyanakkor figyelmet kell fordítani a minőségi ellátás biztosítására; a szociokulturális programoknak az életkori jellemzőkhöz kell alkalmazkodniuk, az anyagi függetlenség megteremtése érdekében lehetőséget kell biztosítani az idősek munkavállalására; támogatni kell azokat a családokat, akik a háromgenerációs együttélést választják, ki kell használni a média lehetőségeit az idősek érdekében szervezett önkéntes tevékenységek népszerűsítésére; az egészség megőrzése és az aktív életszakasz meghosszabbítása érdekében szükséges a nyugdíjak differenciálása és a megélhetési szükségletekhez igazítása, a területi, megyei ellátások körülményeinek a javítása.

Érdemes megemlítenünk Svédország idősügyi politikáját, amelyben az állam nemcsak fenntartó, hanem finanszírozó szerepet is vállal. Tervében szerepel, hogy meg kell adni az időseknek azt a lehetőséget, hogy saját környezetükben, saját otthonukban éljenek, és kapják meg azokat az ápolási-gondozási szolgáltatásokat, amelyekre szükségük van. A nyitott, hozzáférhető társadalom, jó minőségű lakhatás, közlekedési rendszer és a házi ápolás megvalósítása a legfontosabb lépések az autonómia megőrzéséhez.

Előrelépést eredményezhetne hazai viszonylatban, ha a szociális, szakmapolitikai rendszerek képviselői együttgondolkodva konkrét célkitűzéseket fogalmaznának meg az idősellátással kapcsolatosan, és ebben az állam finanszírozóként nálunk is nagyobb szerepet vállalna. Hogy időseink minél hosszabb ideig a társadalom aktív tagjai maradjanak, szükség lenne a szociális szakemberek gerontológiai, geriátriai és demenciával kapcsolatos magas szintű képzésére, az idősek foglalkoztatására, prevencióra az egészségben eltöltött évek számának a gyarapodása érdekében.

Romániában az idős személyek védelmét a 17/2000-es törvény szabályozza, és a szükségleteik felmérésére a 886/2000-es kormányrendelet szerinti skálát használják.

A Gyulafehérvári Caritas szerepe a romániai idősgondozásban

Erdélyben a Caritas keretében sikerült kiépíteni az ápolásra, gondozásra szoruló idősek számára az otthonukban való hosszantartó ellátásukat lehetővé tevő hálózatot, az otthoni gondozást, továbbá a bentlakásos ellátást is. A struktúraépítés szakaszában jelentős segítséget nyújtottak a szervezet partnerei, többek között a linzi Caritas (Ausztria), a freiburgi Német Caritas-Szövetség (Németország), a Trieri Caritas (Németország). Anyagi, erkölcsi és szakmai jellegű támogatásuknak köszönhetően a Gyulafehérvári Caritas mára Erdély egyik legjelentősebb szociális szervezetévé nőtte ki magát. Jelen pillanatban Erdély kilenc megyéjében van jelen a Gyulafehérvári Caritas komplex szociális programjai révén: Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Maros, Beszterce

Naszód és Szeben. Az otthongondozói program 1994-ben kezdte meg működését. 2004-ben a Gyulafehérvári Caritas a romániai törvényes előírások alapján elnyerte a közhasznú szervezeti státust. 2005-ben pedig a Caritas által nyújtott szolgáltatásokat akkreditálta a Szociális Családügyi és Munkaügyi Minisztérium. Az otthoni gondozás az idős és beteg emberek szociális és egészségügyi ellátásának folyamatosan növekvő kihívásával szemben egyik legígéretesebb stratégia. Ez az ellátási rendszer lehetőséget ad az idős embernek a családjában, illetve a megszokott környezetében való maradáshoz. A civil társadalmat erősítő szerepe van, mivel ötvözni képes a család, a közösség és a különböző szintű kormányzati tényezők felelősségét a szociális és egészségügyi ellátás terén. Az otthoni gondozási program célja: a mozgásképtelen, ágyban fekvő, alapvető szükségleteit ellátni képtelen betegek életvitelének javítása, ugyanakkor az egészségi állapot megtartása, helyreállítása; az orvosi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, amelyek a lehetőségekhez mérten önálló életvitel megőrzését biztosítják, ezen kívül kapcsolatok jönnek létre, ugyanakkor lehetőség adódik a felnőttképzésre is; a hozzátartozók, szomszédok és önkéntesek segítőkészségének támogatása és fejlesztése, ugyanakkor a közösségek felelősségérzetének fejlesztése; emberközpontú, együtt érző kultúra megalapozása a szolgáltatások keretében és az ápolási tevékenység szakmai színvonalának megtartása az érvényes előírások és szakmai ismeretek szerint. A szolgáltatások között megemlíthetjük a segélyhívó hálózati (pánikgombos) rendszert és a Tele-Med Sistem által végzett EKG-t, amelyet az idős saját otthonában a szakápoló végez, majd a kardiológus szakorvos azonnal kiértékeli. További professzionális segítségnyújtás az idősek számára a mozgáskompetencia-fejlesztés. Innovatív szolgáltatásként megemlíthetjük a betegközvetítő szolgálatot, amelynek célja segítséget nyújtani azoknak a személyeknek és családoknak, akiknek - különösen a vidéki környezetben élőknek - valamilyen okból esélyük sincs arra, hogy szakorvosi ellátásban részesülhessenek.

A Caritas szolgáltatásai kiterjednek a foglalkozásokra vágyó idős emberekre is. Több városban indultak nappali foglalkoztató vagy klubszerű központok a szabadidő tevékeny és hasznos eltöltésének a támogatása érdekében. Az idősek nappali foglalkoztatója Marosvásárhelyen 2003-ban nyitotta meg kapuit. Már a kezdetektől célul tűzte ki, hogy a központot látogató 60 év felettieknek olyan programot kínáljon, amely segíti őket abban, hogy érezzék, a közösség hasznos tagjai. A nappali foglalkoztató szolgáltatásai különösképpen az emberi, szociális, kulturális és lelki vonatkozásokra helyezik a hangsúlyt. A klubtevékenységek révén a szociálisan elszigetelődött személyeknek lehetőségük nyílik arra, hogy közösségben tölthessék mindennapjaik egy részét. Hargita megyében Gyergyószentmiklóson és környékén 2005-től működnek nappali foglalkoztatók, ahová szívesen eljárnak az idősek, hogy szabadidejüket tartalmasan és aktívan tölthessék el.

Sok más országhoz hasonlóan nálunk is megfigyelhető a népesség bizonyos fokú elöregedése. A fiatalok gyakran külföldön vállalnak munkát, hogy jobb megélhetést biztosítsanak családjuknak, emiatt az idősek gyakran magukra maradnak. A Gyulafehérvári Caritas által működtetett bentlakásos otthonok - a kézdiszentléleki Szent Klára Öregotthon, a buzásbesenyői Gondviselés Otthon, a Szent Lukács Palliatív és Fejlesztési Központ és a Gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon - legfontosabb feladata, hogy emberséggel, szakmai hozzáértéssel, szeretettel segítséget nyújtsanak az idős embereknek mindennapi gondjaik, problémáik megoldásában, gondozásuk időszakos, illetve életük végéig tartó ápolásában. A Szent Erzsébet Öregotthon közel húszéves célja, hogy biztonságos öregkort nyújtson az idősek számára, akik egyedül nem képesek megküzdeni az időskor terheivel, és hogy lakói meg tudják őrizni emberi méltóságukat. A családias ellátáshoz hozzátartozik az otthon nyitottsága, ami azt is jelenti, hogy az idősek saját bútorukkal, személyes tárgyaikkal együtt költözhetnek be az otthonba. A havi térítési díjat az idős egészségi állapota határozza meg. A költségeket az idősek nyugdíja, állami támogatás és a hozzátartozók hozzájárulása fedezi. Az otthon orvosi ellátást, szakápolást, ápolást, preventív célú mentálhigiénés tevékenységet, mozgáskompetencia-fejlesztést, a vallásos élet szabad gyakorlását, étkeztetést, mosást, ügyintézést és takarítást biztosít az idősek számára. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik az idősek szabadidős tevékenységének, társasági életének megfelelő megszervezése, szakmai kezdeményezése is. A nyugdíjazás után az időseknek nem könnyű megtalálniuk azt a szerepet, amelyben a megváltozott státusukkal együtt újra teljesnek, értékesnek érezhetik életüket. Fontos, hogy az otthonba való beköltözés után megleljék azokat a tevékenységi formákat, amelyekben használhatják tudásukat, élettapasztalatukat. Azok a lakók, akiknek egészségi állapota engedi, és bekapcsolódnak az otthonban szervezett foglalkoztatási programokba, esetleg egyénileg munkát is vállalnak - besegítenek a konyhán vagy a mosodában kisebb tevékenységekbe -, könnyebben elviselik az időskorral járó betegségeket, mint visszavonultabb életet élő társaik. Az aktív-kreatív életmód, a tudásátadás, a személyi harmónia hasznos mind az egyén, mind a közösség és a társadalom számára. Ebből a szemszögből gyakran értékessé válik az élettapasztalat, hiszen ennek a tudásnak az értékesítésével az időskor új értelmet nyerhet. A társadalomban, illetve egy bentlakásos otthonon belül kapott új szerepkör növeli az idős ember önbecsülését. Ilyenek például egy intézményben az Idősek Tanácsa, bibliaóra vezetése, klubtagság, énekóra, kézimunkakör vagy kisebb, ülőtorna-gyakorlatok vezetése, újságcikkek írása, vagy akár a színes tevékenységekbe való bekapcsolódás. Megfelelő motiválással, dicsérettel elérhetjük, hogy az idősek nagyfokú tiszteletnek örvendve, átadják a fiataloknak és egymásnak azokat az értékeket, bölcsességet, szakmai tapasztalatot, amelyeket egy életen át összegyűjtöttek. Egy-egy életút-interjú elkészítésénél rájövünk, hogy az idős ember gyakran a magányból való menekülés végett választja a bentlakásos otthonba való beköltözést. Azonban vannak, akik azért, mert nem szeretnének a fiatalok terhére lenni. Az otthonnak van egy csendes kápolnája, és az idősek - a naponta megszervezett mentálhigiénés tevékenységeken kívül - hetente három alkalommal szentmisén vehetnek részt. Az otthon felszereltségének köszönhetően a liturgia a kihangosítókon keresztül a szobákban is hallgatható. A református lelkész a felekezet tagjainak havonta istentiszteletet tart. A farsangi, illetve szüreti bálok, anyák napja, ki mit tud vetélkedők, mikulás- és karácsonyi ünnepélyek évente ismétlődő programok. Farsangra és karácsonyra a személyzet az idősekkel közösen ünnepi, szórakoztató műsort tanul be. A rendezvényeken gyakran jelen vannak a közelebbi családtagok, a Caritason belül működő idősotthonok, nyugdíjas klubtagok és az állami otthon lakói. Az időseket gyakran látogatják óvodások, iskolások, középiskolások és egyetemisták. Évente két alkalommal szervez az otthon nagyobb kirándulást. Az otthon vezetősége fontosnak tartja a gondozó családtagokkal való együttműködést, és a kognitív folyamatok leépüléséből származó demens-alzheimeres betegek professzionális ellátását. Szakmailag jól képzett személyzet fogja át az idősek és demens betegek ellátását. Az ágyban fekvő és haldokló betegek lelkigondozásába, a segítő szakemberek, az ápoló-gondozó személyzet mellett, a városban tevékenykedő lelkész is besegít. A személyzet lelkesedése, hivatástudata annak tudható be, hogy nagy részük már a kezdetektől, 1996-tól tevékenykedik az otthonban.

Az említett kezdeményezések arról tanúskodnak, hogy összefogással, emberséggel, szeretettel, szakmai hozzáállással, kitartó munkával segíthető az idősek élete, és megelőzhető peremre szorulásuk.

 

Felhasznált irodalom

Demography Report: European Commission Directorate-General for Employment, Social Affairs and Inclusion Eurostat, the Statistical Office of the European Union COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT, 2010 http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_n%C3%A9pess%C3%A9ge

Dr. Szabó Lajos: Időskori demenciák családi, társadalmi, pszichológiai vonatkozásai, 2012

Dr. Szabó Lajos: Idősellátás kérdőjelekkel/ Esély 2013/4., Budapest

Dr. Szabó Lajos: A professzionális és informális segítők szerepe az idősek otthoni ellátásban /www.esely.org/kiadvanyok/2014_2/szabo.pdf

http://www.mellearn.hu/events/8konf/a_szekcio_vitaindito.pdf

http://hvg.hu/gazdasag/20121001_Oregedo_tarsadalmak_Mar_az_ENSZ_is_figyel

http://www.unfpa.org/sites/default/files/pub-pdf/Ageing%20report.pdf

https://www.generali.hu/Elethelyzet_programok/Ezustkor_nyugdijprogram/Mi_Veszelyezteti_tervei_megvalosulasat.aspx

http://www.nfft.hu/dynamic/NFFT_muhelytanulmanyok_1_KSH_NKI_demografia_2011.pdf

http://www.unfpa.org/sites/default/files/pub-pdf/UNFPA-Exec-Summary_German-LOWRES_0.pdf

http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/5150783/1-07032012-AP-DE.PDF/990038ab-6781 -449c-bfbb-f2c8df2f3a80?version=1.0

http://elib.kkf.hu/edip/D_13117.pdf

http://www.info-behindertensport.de/aktuelles/THENAPA.pdf

http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Population_structure_and_ageing

http://zuglo.silvercity.eu/upload/silver_city_city_survey_zuglo_hattertanulmany.pdf

http://ec.europa.eu/eurostat/web/europe-2020-indicators/statistics-illustrated

http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/

File:Population_age_structure_by_major_age_groups,_2002_ and_2012_(%25_of_the_total_population)_YB14.png

http://ec.europa.eu/health/ageing/innovation/index_hu.htm

http://www.oecd.org/els/health-systems/46803466.pdf

http://www.biztositasiszemle.hu/cikk/elemzesek/hol_elnek_leghosz-szabb_ideig_egeszsegesen_az_emberek_.2519.html

http://www.oecd.org/site/piaac/

Udvari Andrea (2013) Kutatási jelentés: Az idősek helyzete Magyarországon

http://www.eski.hu/new3/kiadv/zip_doc/Nyugat_Europa.pdf

https://webgate.ec.europa.eu/eipaha/

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-10-1609_hu.htm: Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság (2008) E.4 egység

http://europa.eu/pol/socio/index_hu.htm

WHO Global Report on Falls Prevention in Older Age http://www.google.ro/books?hl=hu&lr=&id=ms9o2dvfaQkC&oi=fnd&pg=PA1&dq=world+health+organisation +active+ageing+a+policy+framework+2002&ots=5JyTGJWISU&sig = BBCNqTFMWNJqWk200J5r6f_OXMY&redir_esc = y#v = onepage&q=world%20health%20organisation%20active%20 ageing%20a%20policy%20framework%202002&f=false

EU Employment and Social Situaton ( 2013) /Coarterly Review Special Supplement on Demographic Trends

Tárkányi Ákos:(2002),A családok helyzete a mai világban és a magyar társadalomban, Budapest

www.sage-eu.com/ Elisabeth Huber/ Gerontológia/ Időskorúak részvétele életük alakításában

Szémán Zsuzsa: www.esely.org/kiadvanyok/2008_3/SZEMAN.pdf

Hablicsek László/ Pákózdi Ildikó: Az öregedő társadalom szociális kihívásai http://www.esely.org/kiadvanyok/2004_3/HABLI1.pdf

http://www.psychologytoday.com/blog/fulfillment-any-age/201206/what-s-your-true-ageoc

Roberta N. Greene (2008): Social Work with the Aged and Their Families

Nancy R. Hooyman/ H. Asuman Kijak/ Social Gerontology: A multidis-ciplinary perspective (https://books.google.hu/books?id=S1_SWvVm9z4C&pg = PA38&dq = age + +Zarit&hl = hu&sa=X&ei = 6B-pVLP3Kse2ygP6hoDwCw&ved=0CCgQ6wEwAQ#v=onepage&q= age%20%20Zarit&f=false)

www. caritas-ab-ro