Kilián István
dÖRI BETLEHEMES

A mű keletkezésére vonatkozó adatok

Kováts István, Dör község (Sopron megye) iskolamestere egy hatalmas, összesen 426 lapból álló vers- és énekgyűjteményt hozott létre, amelyben az itt közölt betlehemes játék kézirata is megtalálható. A vers- és énekgyűjteményt a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár őrzi (leltári száma: 10 a E/29 1). A kéziratot a gyűjtemény létrehozója, Kováts István is lapszámozta, ezt azonban a füzetet leltárba vevő könyvtáros minden bizonnyal következetlennek tartotta, s ezért ceruzával újra folio-számozta a lapokat. Az 1. lapon olvassuk az alábbi bejegyzést: Ezen Könyvet Irta Bé Kováts István Dőri Iskola Mester Pápista Kórusra Való Szép Énekekkel És Némelyeknek Notáit Kottával Feltette 1763-Ik Esztendőbe El Kezdvén. Dör község iskolamestere tehát 1763-ban kezdte el ezt az óriási ének- és versgyűjteményt másolni. Az aláhúzott betűket a kötet összeállítója, Kováts István piros tintával írta be kötetébe. Az így írt betűket a másoló kizárólag dekoratív szándékkal emelte ki, s a kiemelésnek semmi egyéb célja nem volt annak ellenére, hogy egy-két versnél akrosztichonnal is megpróbálkozik Kováts, s ebből az ő neve olvasható ki. Így sejthetjük, hogy néhány versnek, olyannak is, amelynek nincs akrosztichonja, ő a szerzője.

A kötetről a legfontosabb tudnivalókat Papp Géza zenetörténész közölte a Magyar Katolikus Lexikon hasábjain: „1763-1774: kéziratos énekgyűjtemény. Összeírását Kováts István döri (Sopron vm) iskolamester kezdte el. 314 énekszöveget tartalmaz, a vesperás zsoltárain kívül 20 énekes, hangjegyes, orgonakísérettel. Egy betlehemes játék is van benne. Régi hagyományról tanúskodik a kassai Cantus Catholici (1674), a Lyra Coelestis (1695) és a Cantionale Catholicum (1719) énekeinek jelenléte. A legnagyobb részét a kor új énekei (kb 150) foglalják el. Közöttük Kováts 6 szerzeménye."¹

A kötetben igen sok évszámot találtunk. Ezeket a másoló majdnem következetesen, egy-két kivételtől eltekintve, mindig a lap alsó margójára írta. Kováts István nyilván a község katolikus templomában kántor is volt, s ezért külön lapokra másolta az adventi, a karácsonyi, vízkereszti stb. ünnepek énekszövegeit, nótajelzéseit vagy kottáit, a szentek ünnepeire ismét más lapcsoportot tartott fenn, s arra írta az énekek szövegeit. A nagyobb egyházi ünnepekre, a különböző szentek emlékére szánt napokra előbb üres lapokat hagyott ki, s csak egy-egy dalszöveg megszerzése után másolta füzetébe az újonnan felfedezett és előkerült dalszöveget. Ezért a lapalji évszámok nem következetesek. Az első lapon a címbejegyzés közben található évszám 1763. A 4. lapon viszont a Rorate coeli desuper kezdetű adventi zsoltárrészlet alatt az 1772-es évszámot találjuk. 1773. március 22-e a legkésőbbi, s az 1763. évi bejegyzés a legkorábbi. Az egész gyűjtemény nagyjából 9-10 év alatt jött létre. A 87. lapon böjti énekek kezdődnek el, s ezen a lapon a lap felső margóján az 1506-os, az 1762-es és az 1767-es évszámot is lejegyezte a másoló. Az 1506-os bejegyzés okát nem ismerjük, nem is bizonyos, hogy jó az évszám olvasata, hiszen az énekszövegeket minden esetben nagy betűkkel másolta füzetébe a gyűjtő (sejtésem szerint a másoló rosszul látott), a dátumok azonban az esetek többségében az alsó lapmargóra szorultak, ahol nagyon kicsiny hely maradt a dátumokra.

A dráma szövegét először Schram Ferenc adta közre, aki 1763-ra datálta a játék bemásolását (Schram 1984). Az itt közölt betlehemes játékot, véleményünk szerint, Kováts István legkorábban 1762-ben másolhatta füzetébe, s legkésőbben 1774-ben. Valószínű, hogy ez a betlehemes már 1763-ban a füzetbe került. A kötetben kizárólag katolikus egyházi énekek találhatók, s közöttük több olyan mű is, amely dráma műfajának liturgián, paraliturgián belüli kezdeteit engedi sejteni. Ilyen például Ádám siralma, amelyben Ádám és az Angyal párbeszédét olvassuk. Az Ádám-siralom, a Júdás-siralom és a Mária-siralmak egyértelműen jelzik, hogy ezek valamikor valamiféle passiójáték részei lehetettek, s utóbb jámbor, laikus, katolikus közösségekben vagy a hivatalos, vagy a paraliturgiában népénekké váltak. A versek között sejtésünk szerint olyan is akad, amelynek szerzője maga Kováts István volt. A néhány vers akrosztichonja mindenképpen bizonyítja ezt.

A gyűjtemény létrehozójának, Kovács Istvánnak az életéről csak annyit lehet tudni, amennyire a gyűjtemény adataiból következtetni lehet, életrajzát ugyanis eddig soha senki nem foglalta össze, írta meg. Az egészen bizonyos, hogy magyarországi hagyomány szerint 1763 és 1774 között ő nemcsak a község tanítója, azaz iskolamestere volt, hanem ő látta el a katolikus templom kántori szolgálatát is. Kétségtelen, annyira gazdag kántori énekgyűjteményt hozott létre, amilyennel kutatásunk során még nem nagyon találkoztunk. Az énekeket az egyházi ünnepek szerint csoportosította, a szövegek legtöbbjéhez nótajelzetet vagy néhányhoz kottát is adott, éppen ezért ez a gyűjtemény a magyarországi kántori szolgálatról is kiváló információkat tud nyújtani. Ezért zenetörténeti szempontból különösképpen figyelemre méltó ez a gyűjtemény.

Kováts István néhány lapon egész oldalas rajzot is készített, az egyik képen minden bizonnyal önmagát rajzolta le: a templom orgonája mögött ül, kezét a hangszer manuáléjára helyezi. A fújtatónál azonban senki nem tevékenykedik, tehát az alkalmi rajz csak egy személyt örökít meg (Döri gyűjtemény 3. lap). Egy másik rajzán, amelyet nyilván egy kiváló rézmetszetről másolta, Jézus Krisztust ábrázolja a keresztfán (Döri gyűjtemény 86. lap). Ez a kép is jelzi, hogy Dör község kántora munkáját mélységes hittel végezte mindaddig, ameddig végezni tudta. Rajzai között marginális díszei, iniciáléi is figyelemre méltóak annál is inkább, mert láthatóan szívesen kezelte és ismerte a festői színeket.

Schram (ItK 1964. 502) azt írja a Pannonhalmi betlehemes szövegének közlése előtt a döri betlehemesről: „Nyugat-dunántúli eredetét kétségkívül eldönti még, hogy szerkezetileg és énekeiben, sőt néhol szó szerinti egyezésekkel rokonságban áll a döri betlehemessel, esetleg ősének tekinthető". Kétségtelen, hogy időrendben az első, a pannonhalmi betlehemes 1759-ben keletkezett. A döri betlehemest csak 1763-ban másolták. A pannonhalmiban a szerepnevek latinok, a Döriben ugyanazok már magyarok. Lásd itt alább a kimutatást.

Pannonhalmi 1759.	DÖri 1763.
Angelus	Angyal
Pastor primus	Gyurkó első pásztor
Pastor secundus	Jankó második pásztor
Pista adiunctus primus	Bencze első bojtár
Jantsi adiunctus secundus	Ferkó második Bujtár
Maria	Mária

A döri énekeskönyv másolója, tehát maga Kováts István még a latin szerepneveket is megmagyarosította. A lejegyzés ideje szerint is sejteni lehet, hogy a döri betlehemes későbbi, mint a pannonhalmi. A lejegyzés ideje azonban nem döntheti el a keletkezés sorrendjét. Sokkal valószínűbb, hogy a szerepnevek megmagyarítása későbbi fejlemény, ezért valószínűbb, hogy a döri betlehemest nemcsak később jegyezték le, de sejtésünk szerint később is keletkezett.

Kovács István különösképpen ügyelt arra, hogy a hívek a legapróbb részletekig értsék az általa színre vitt betlehemes játékot. Sejthető, hogy Kováts István iskolájában ezt a betlehemes játékot az általa tanított gyermekekkel elő is adta. Erre vonatkozóan azonban semmi bizonyos támpontunk nincs.

A döri betlehemes szövege

Az Angelus megjelenik a pásztoroknak, s hírül adja az Üdvözítő megszületését. A pásztorok ajándékokkal elindulnak a Megváltó születési helyére. Fényjelenség vezeti őket, s megtalálják a helyet, ahol Jézus született. Ajándékaikat átadják, és a Kisjézust imádják és énekkel köszöntik.

Másolta és a szerepneveket magyarra fordította Kovács István, döri iskolamester, 1763

Szerepnevek: Gyurkó, első pásztor; Jankó, második Pásztor; Angyal; Bencze első Bojtár; Ferkó, második Bujtár; Mária

Karátson Ejjeli mulatság, melyben a Pásztoroknak Angyal jelenése és az ő látogatások, nem külömben a' Szűz Máriának hozzájok tett beszédgye

ANGYAL
Ditsősség Menyben légyen az Istennek,²
Békesség pedig főldi Embereknek!
Menybűl most jővők, új hírt jővendőlők.³
Ne féllyetek hát tőlem, óh Pásztorok,
Sőt szovaimra meg vidámodgyatok!

Mert ma kűldetett, régen igértetett
Meg váltó JESUs Betlembe születet.
Mennyetek gyorsan!És ez lészen jele:
Meg talállátok a Jászolba fekve,
Egy öreg embert és egy szüzet, véle
Ökröt, szamarat reája lehelve.

GYURKÓ, ELSŐ PÁSZTOR
Hej! Hej! Jó társok, holy vagytok,
Kik nyájnál vigyáztok?⁴
Hej! Hej! Jó társok, holy vagytok,
Kik nyájnál vigyáztok?
Hallyátok beszédim,
Kedves, jó barátim!⁵
Hallyátok beszédim,
Kedves, jó barátim!
Egy Angyalt most láték,
Kirűl ujj hirt hallék.⁶
Egy Angyalt most láték,
Kirűl ujj hirt hallék.⁷
Azt mondá, születék
Néktek üdvösségtek.⁸
Azt mondá, születék
Néktek üdvösségtek.

JANKÓ, MÁSODIK PÁSZTOR
Hej, Pajtárs, mit mondasz?
Talám tsak bologatz.⁹
Hej Pajtárs, mit mondasz?
Talám tsak bologatz?
Jobb, ragd meg a tüzet,¹⁰
Sűss meg egy Juh czémpet!
Jobb, ragd meg a tüzet,¹¹
Sűss meg egy Juh czémpet!¹²

ANGYAL
Ditsősség Menyben légyen az Istennek,
Békesség pedig főldi Embereknek!

GYURKÓ
Halgasd bár, te, Jankó,
Angyali Énekszó!

JANKÓ
Hallom, kedves pajtárs,
Hogy szód igaz mondás.
Mennyűnk hát, siessűnk,
Új Királyt hirdessűnk! ¹³
Imádjuk szivünkel,
Tisztellyűk Lelkünkel!
Fujjunk szép nótákat
Sippal, furuglával!

BENCZE, ELSŐ BOJTÁR
Vigy, Ferkó egy sajtot,
Te Gyurkó egy Juhot!
Én viszek Galambot.

PÁSZTOROK (minnyájan mondják)¹⁴
Pásztorok mennyűnk el,
Hamar siessűnk el!
Im, Angyalok jelentik,
Hogy Messiás születik.
Ne késsűnk, siessűnk!
Fáratságunk érette ne sajnálluk,
Talám még az éjjel meg-is találluk.

Ime, már nints messzi!
Fényesség jelenti:
Betlehemnek határában,
Rongyos istállótskában,
Jászolban, posztóban
Bé vagyon takarva
A rongyotskában.
Im, szegén be fázik ¹⁵
Kőnyveitűl ázik,
Mert nints meleg dunyhája,
Sem czifra nyoszolája,
Az himes, jó párna.
Barmok szája
Melegéttő Kálhája,
Ökör, szamár lehelete ruhája.
Mit adgyunk már néki,
Ajándékúl kiki?
Hogy kedvet találhassunk,
Szivessen imádhassuk?
Egy bárány, mint arany
Illyen szegén pásztoroktúl ölég lesz,
Talám még az aranynál is többet tesz.

FERKÓ, MÁSODIK BUJTÁR
Nézd, Bencze, városnál
Nagy fényesség le száll!¹⁶

GYURKÓ
Ez lesz-ám az a hely,
Kit Angyal jelentet.
Mennyünk-bé, nézzűk meg,
Ha ez, köszöntsük meg!

PÁSZTOROK
Hol fekszik JESUs?
Mondd meg, az jászolba!¹⁷
Kit bé takartál
Mostan az pólába?

MÁRIA
Isten titeket hozott Uratokhoz!
De nem szólhatok mostan szent Fiamhoz,
Mert ő aluszik,
Pólában nyugoszik,
Hideg jászolban
Szénán bádgyadozik.
Nem fekszik ágyban
Sem fris palotában.

PÁSZTOROK
Serkentsd fel JESUst, szent Fiadat nékünk,
Mert Angyaloktúl hozzája küldettünk!

MÁRIA
Sőrkeny fől, Fiam, pásztorok el jőttek,
Szent angyalittul kik hozzád kűldettek!

PÁSZTOROK
Űdvőz légy, JESUs, Pásztorok Pásztora,
Menynek és főldnek teremtő szent Ura!
Ha nem utálsz meg, te szolgaid vagyunk,
És azért jőttűnk, hogy téged imádgyunk.

Kérűnk tégedet, mint Üdvözéttőnket,
Bűnűnkért el ne üzz előled minket!
Mária te is könyörögy érettünk,
Hogy ez világbul boldogul ki mennyűnk!¹⁸

Ditséret néked őrök Atya Isten
Kitsin ded JESUs és Szent Lélek Isten! Amen

Őrőmmel viszsza térjűnk, siessűnk,
Nyájunkhoz kőzelétsünk!
A kit régen ohajtánk, kivánánk,
Szemeinkel meg látánk.

Hálá, minden mondgya
Örőmmel kiáltsa,

Mert született mi nékűnk kis-dedűnk,
Kit Jászolban tiszteltűnk.

MÁRIA
Alugy, alugy, oh, magzatom,
Alugy, édes JESUsom!
Alugy, ágyad az jászolba van,
Kemény szénába!
Alugy, néked igy szól anyád!
Örülly, vigad az atyád!

Alugy, jó ágyat vetettem,¹⁹
Alugy, édes kis dedem!²⁰
Tsak magadnak készétettem,
Alugy, Kintsem, gyermekem!

Alugy számnak édessége,
Szívem, tellyjes öröme!

Pastorella Stájer Notára
Hej, hej, bezzeg jó hir ez minékűnk,
Noszsza, Pásztorok, örvendgyűnk!
Bethlehem tündőklik. Mi dolog ez?
Talám az Messiást jelenti ez?
Hej, Nagy Őrőm ez!

Hej, hej, kedves Paitás, mit szunydikálsz?
Villog az égh. Nem köll lámpás.
Tsak hamar fogjad meg, egy, két báránt,
Vigyük JESUSUnknak annak gyapját!
Hej, egy jó bundát!

Hej, hej! No tsak, no már!
Siess hamar, az uij Király mert minket vár!
Hogyfélbe ne hadgya kedves álmát,
Kezdgyűk el kedvére a musikát!
Hej, no tsak, no már!

Hej, hej, űdvőz légy, te uij Király!
Bundás sereg előtted ály,
Pásztori énekkel egészlen áld.
Hej, üdvöz légy hát!

Hej, hej, kedves Jankó nézz az égre!
Siess hamar Bőtlehembe!

Fogjad az trombitát, Pesta dudát,
Hej, Gyurka fruglát!