Máshol
Bakó Csongor István
gERMÁNFÖLDI ÉVFOLYAM-TALÁLKOZÓNK KRÓNIKÁJA (1.)
A szerző kórházlelkész Marosvásárhelyen.
Az egyetemi szintű Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet 2002-ben végzett évfolyamaként, tavalyi emlékezetes portugáliai találkozónk után1 idén sem adtuk alább. Ezúttal a németországi Bensheim városa plébánosának, Belényesi Józsefnek a vendégszeretetét élvezte a csoport a mainzi egyházmegyében. A húsvéti vakációban (2016. március 28. - április 2.) ünneplő tízfős csapat további tagjai: Anderco Ottó rónaszéki plébános (szatmári egyházmegye), Antal József tekerőpataki plébános (gyulafehérvári főegyházmegye), Bakó Csongor István marosvásárhelyi kórházlelkész (gyulafehérvári főegyházmegye), Czier István Csaba mezőfényi plébános (szatmári egyházmegye), Farkas László gyulafehérvári kisszeminá-riumi spirituális és zenetanár (gyulafehérvári főegyházmegye), Gábor Elemér pestszentlőrinci plébániai kormányzó (esztergom-budapesti főegyházmegye), Keresztes Olivér kolozsi plébános (gyulafehérvári főegyházmegye), Kinczel István felsővisói plébános (szatmári egyházmegye) és Lőrincz Károly Béla zernyesti plébános (gyulafehérvári főegyházmegye).
1. nap: utazás Győrbe
Március 28-án, húsvéthétfőn vágtunk neki a közel 2000 kilométeres útnak. A gyulafehérvári és a szatmári kisautók legénysége egy Szolnok közelében levő parkolóban várta be egymást, ahonnan egymás nyomában haladtunk tovább. A magyar fővároshoz közeledve az ünnepek utáni több mint 10 kilométeres torlódást sikerült ügyesen kikerülni, így viszonylag nem késői órában a Győri Hittudományi Főiskolára, első szálláshelyünkre érkeztünk. Ott a szemináriumi spirituális, Juhos Imre kedves fogadtatásában volt részünk.
2. nap: utazás Mainzba
Reggeli után az osztrák határ felé vettük az irányt, ahonnan a szükséges illetékek kifizetése után elég jól haladva szeltük át Ausztriát. Az osztrák-német határon, a három sávon közlekedő forgalomnak fokozatos szűkítése, a szövetségi rendőrség távcsöves-gépfegy-veres fürkészése, nagy erőkkel való jelenléte a Nyugat-Európát célzó terrorfenyegetettség valós tényét juttatta eszünkbe. Németországban is több, különféle okokból kialakult forgalmi dugót fogtunk ki, de este szerencsésen megérkeztünk főhadiszállásunkra, a mainzi Szent Bonifác Papnevelő Intézet udvarára. A kényelmes kispapi szobák elfoglalását finom vacsora, majd kellemes együttlét követte a szeminárium tetején lévő teraszos közösségi helyiségben.
3. nap: Mainz, Worms, Bensheim
Találkozónk tulajdonképpeni első napját a gyönyörűen felújított szeminárium modern kápolnájában kezdtük a laudes, a reggeli dicséret elimádkozásával, amit a reggeli követett. Ezután a német pontossághoz alkalmazkodva, gyors léptekkel érkeztünk a dómhoz. Alaposan felkészült házigazdánk itt kezdte el részletes ismertetőjét, a bemutatásra kerülő objektumok azon érdekes és kevésbé ismert információira hegyezve ki mondandóját, amik az általános ismerettárakból egyáltalán nem derülnek ki.
Németországban a 10. század második felében a szász császárok bel- és külföldi hatalmának megerősödésével, a német-római császárság kikiáltásával nagyszabású építési tevékenység is kezdődött. A korai román, Ottó-kori építészet nagyszabású templomok sorát hozta létre. A háromhajós, síkmennyezetes bazilikák többnyire két keresztházzal és két szentéllyel vagy karoling hatásra uralkodói karzatot magában foglaló nyugati építménnyel rendelkeznek. Jellegzetességük a váltakozva pillérekből és oszlopokból álló belső támaszsor. Jelentős emlékei a szászországi Gerndrodében a 10. századi Szent Ciriákus kolostortemplom és Hildesheimben a 11. századi Szent Mihály kolostor-templom. A 11. században, a száli frank császárok idején az építkezések súlypontja a Rajna vidékére tolódik át. Itt épülnek a nagy császári székesegyházak, elsőként Speyer, majd a későbbiek között Worms székesegyháza. A részben kétszentélyes, keresztházas bazilikák lefedése utóbb már boltozással készül. Köln városában és környékén a háromkaréjos szentélyű templomok típusa alakul ki a Sankta Maria im Kapitol templom mintájára. Akárcsak a speyeri székesegyház, ugyanannak az építészeti gondolatnak a változatai. A román kori német építészet tömör formanyelve szokatlan gazdagságot és változatokat hozott létre. Mindkét székesegyház ugyanazt az alapelvet követi, de míg az egyiknek szögletes az apszisa, addig a másiké félkör alakú, és hasonló változatosságot mutatnak a tornyok. A 12. században keletkeztek, akárcsak a mainzi.2
A mainzi Szent Márton és Szent István császári katedrális ma is tekintélyes épülete a városnak. Vörös színe, hatszögletű kupolája és tornyai teszik egyedivé a megjelenését. Főbejárata szabályos román kapuzat: a bélletek egyszerűek, viszont meglepően finom kidolgozású a dombormű a timpanonban. A dóm főhajója ke reszt boltozatos, kétoldalt kápolnasorral, félkörív apszisú kórussal. A mainzi dóm a Németországban ma is meglévő boltozatos bazilikák közül a legrégibb. Egyike az ún. császári kated-rálisoknak, amely főszékesegyház is. Sőt, koronázási jogot is kapott: hét német királyt szenteltek fel falai között. Mint érseki székhely fontos temetkezőhely, sok egyházi és történelmi személyiség nyugszik itt, többek között Nagy Károly felesége. Az épületet főképp a román kor stílusjegyei határozzák meg, de a kora gótika is felfedezhető egyes részleteiben. A dóm története meglehetősen viharos. Az első székesegyház 1009-ben készült el, de fel sem tudták szentelni, mert az ünnepség előtti éjszaka leégett. Az újjáépítés után 1081-ben ismét tűzvész pusztította. Ezt követően IV. Henrik lombardiai építészei tették újfent teljessé a dómot a 13. században. A felszentelés évében, 1239-ben a hosszház és a nyugati homlokzat is elkészült, de valójában a 19. századig folyamatosan alakítgatták az épületet. A 17. században például az egész templombelsőt átépítették az új, barokk ízlésnek megfelelően. Ekkor bontották le azt az eredeti szentélyrekesztőt is, amely a helyi múzeum egyik féltett kincse. Szépek a dóm bronzkapui, és értékesek a pilléroszlopokat díszítő domborművek. A főhajó hosszában kétoldalt mesterien kiképzett kápolnasorokat találunk. A kétemeletes Gotthárd-kápolnát - ahol ünnepélyes szentmisét mutattunk be - 1137-ben építették a dómhoz. A bronzból készült kapuszárnyak közel ezerévesek. A mainzi dóm két szentélyével, hat tornyával a Rajna-vidék román kori építészetének egyik legkiemelkedőbb alkotása. Tökéletesen megtestesíti a középkorban német földön uralkodó egyházi és világi hatalom birodalmi eszményét.3
A dómtól Mainz belvárosának látogatására indultunk. A színház, Gutenberg szobra,4 a püspöki hivatal és más nevezetes épületek mellett elhaladva röviden elidőztünk egy helyi jellegzetességeket kínáló üzletben, valamint az érsekség kegytárgyüzletében. Közvetlenül az ebéd előtt benéztünk a szeminárium épületegyütteséhez tartozó Ágoston-rendiek szép templomába, a kórusban szemügyre véve és zenész osztálytársunk által megszólaltatva annak orgonáját, amelyen a maga korában Mozart is játszott.
A szemináriumi ebédet kellemes szieszta követte az intézet mindennel ellátott bárjában. Délután Worms városának, pontosabban székesegyházának megtekintése volt a fő cél. Menet közben kis kitérőt tettünk Bensheimba, a Göttmann nevű sapka- és kalapgyártó céghez.5 A vállalatot Johann Rittersberger alapította 1937-ben. Ez a székhely ma is megvan. 1957-ben Karl Göttmann, a vő váltja fel a cégalapítót. Göttmann a fejfedők egyik vezető szakemberévé növi ki magát. A 70-es években, Hans-Peter Göttmann irányítása alatt, a kiváló minőségű divatorientált kollekciókat tovább fejlesztették. 2001-ben Michael Göttmann veszi át a családi vállalkozás vezetését, amely mára világszerte a legkeresettebb címkék közé tartozik. A több mint 75 év alatt következetesen a tulajdonosa által menedzselt vállalat az igényes szakkereskedelem vezető szállítójává lett a nemzetközi piacon.6 A gyár felkeresésének előzménye, hogy házigazdánk évekkel ezelőtt Kanadában járva megpillantotta egyik ismerőse kalapjának címkéjén, hogy az elegáns és divatos férfikalapot éppen abban a városban gyártják, ahol ő plébános. Hazajövetele után személyesen is felkereste a gyár raktárát, s miután meggyőződött termékeik minőségi voltáról, szeretettel reklámozta baráti körében - nekünk is. Így vált lehetővé a soron kívüli kalap- és sapkavásárlás, amit meglehetősen élveztünk és be is biztosítottuk magunkat egy időre.
Wormsot a kelták alapították, és a római időkben is lakták. A püspökséget a frankok hozták létre. Központi szerepet először Nagy Károly idején kapott, amikor a császár téli székhelyét ide helyezte. Wormsot a Nibelungok és Luther városának is nevezik. Emellett híres dómjáról is híres, mely a mainzi és a speyeri mellett a három császári katedrális egyike, emellett a román kori építészet egyik legpompásabb német példája. Íves szentélyével, csodás rózsaablakaival, kör alakú tornyaival olyan, mint egy mesebeli vár. Ritkaság, hogy egy 800 éves épületet közel eredeti formájában csodálhatunk meg.
A katedrális alapítása a 11. század elejére nyúlik vissza, felszentelésére 1028-ban került sor. 1170 és 1220 között korábbi templom helyén épült, az építkezés folyamán többször módosult elgondolások szerint. Háromhajós, keresztházas, kétszentélyes bazilika.
A négyezetéhez kapcsolódó keleti kórust íves apszis zárja le, amelyet két kerek torony fog közre, és ezek között kívülről egyenes fal határolja. A keleti szentély a wormsi katedrális legszebb és egyben legjellemzőbb részlete, amelynek apszisába piros-kék ólomüvegekkel kirakott rozettákon szűrődik be a fény. A hosszház nyugati végéhez két, ugyancsak hengeres toronnyal közrefogott kórus épült, a kora gótika hatására már sokszögű szentéllyel. A hosszház kötött rendszerben bordás keresztboltozatokkal fedett. A főhajó oldalfalait hordó árkádsor minden második pilléréhez féloszlop kapcsolódik a hevederívek alátámasztására. A közbenső pillérek tagolatlan négyszög keresztmetszetűek. A templom tömege változatosan összetett. Keleti négyeze-tének és nyugati kórusának nyolcoldalú kolostorboltozata fölött egy-egy zömök nyolcszögű torony emelkedik. A nyugatit a két kerek torony fogja közre. A keleti a keresztház oromzatos végű szárai közül magasodik ki. A keleti toronypár a szentélyapszist szegélyezi. A keleti templomfő két karcsú tornya, kupolája és kórusa harmonikus egységet alkot. A homlokzatokon a rajnai iskola minden jellemző díszítőeleme megtalálható: mesteri kiképzésű árkádok, galériák, párkányok díszítik a felületeket. A hajó, a keresztház és a keleti toronypár egyszerű, falsávos, ívsoros párkányú tagolásától erősen elüt a későbbi nyugati szentélysokszög gazdagabb díszítése. Alul vakárkádok tagolják, ezek fölött küllős és karéjos osztású körablakok nyílnak. Főpárkánya alatt törpegaléria húzódik, hasonlóan a nyugati négyezeti tornyon és a szomszédos toronypáron, valamint a keleti négyezeti tornyon is.7 A dóm Szent Miklós kápolnájában röviden csendes adorációt, szentségimádást végeztünk.
Innen egyenesen a bensheimi plébániára8 tartottunk, ahol az esős idő ellenére is jól feltaláltuk magunkat a hangulatos kis kertben, az ebédlőben, ahol ezúttal is hoztuk a formánkat. Jó kedélyállapotunk fenntartásához jelentős mértékben járult hozzá a kedves Mariola lengyel származású házvezetőnő, az általa készített finomságok sokasága, valamint Józsi testvérének, Flóriánnak önzetlen segítőkészsége. Akiket érdekelt, azoknak a plébános megmutatta a plébániához tartozó, szőrszálhasogató előírásoknak megfelelően berendezett és ugyanilyen nevelési elvek alapján működő óvodát.
4. nap: Speyer, Heppenheim, Bensheim
Találkozónk második napjának első felét Speyerben töltöttük. Elhaladtunk a híres Technikai Múzeum mellett, amire sajnos nem futotta időnkből. A főutcán haladva jutottunk el a Császárdómhoz. Jómagam másodjára lehettem itt, először 1997-ben, első nyugat-európai utam alkalmával láttam.
A speyeri székesegyház a német román katedrálisépítészet egyik legmo-numentálisabb alkotása, mintapéldája, egyben a középkori német uralkodók panteonja is, amely eredeti szépségét a 20. században kapta vissza. II. Konrád császár 1030-ban rendelte el, hogy a régi, 7. századi templom helyére egy újat emeljenek. A munka jól haladt, így a székesegyháznak egységes, érett román jellege lett, amiben viszont körülbelül 250 évig nem lehetett gyönyörködni. A 17. század végén ugyanis a franciák lerombolták és felgyújtották az épületet. A rom a 18-19. században a historizmus áldozata lett. Különösen a falfestmények nem illettek az architektúrához. A katedrális eredeti szépségét 1961-re kapta vissza egy átfogó restauráció során.
Jegyzetek
1 Vö. Bakó Csongor István: Rendkívüli osztálytalálkozó Európa párkányán (1). Keresztény Szó XXVI/9 (2015), 35-37.; Uő: Rendkívüli osztálytalálkozó Európa párkányán (2). Keresztény Szó XXVI/10 (2015), 41-45.
2 Vö. Németország román stílusú építészete. http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/11 het/muvtori/muvtori11 .html (2016. május 21.)
3 Vö. Kerékgyártó Éva: Templomok és kated-rálisok. Pannon-Literatúra Kft., Kisújszállás 2010, 58-59.
4 Johannes Gutenberg (1397. k. - 1468. febr. 3., Mainz) a könyvnyomtatás föltalálója. Patrícius családból származott. Mainzból a patríciusok és a céhek közötti ellentétek miatt menekülnie kellett. Előbb Strasbourgban drágakőcsiszoló és tükörkészítő volt, majd 1436-ban a betűmetszés és nyomtatás problémájával kezdett foglalkozni. Kísérletei 1448-ban Mainzban sikerrel jártak. Föltalálta a mozgatható, vagyis az összerakható és szétszedhető betűket, a betűk metszését, öntését és a kiszedett szöveg nyomási eljárását (nyomdafestéket). Johannes Fust aranyműves fedezte a költségeket. Első igazi nagy nyomtatott könyve 1455-ben készül el, a 42 soros, ún. GutenbergBiblia, mely 641 kéthasábos lapot tartalmaz. E művén öt évig dolgozott, de a könyv semmivel sem árulja el, hogy nyomtatással készült; iniciáléi és ornamentális keretdíszei illuminált kódex benyomását keltik, kolofonja nincs. Fust túlzott anyagi követelményei miatt Gutenberg pert indított, de elveszítette nemcsak a pert, hanem nyomdagépét és a Bibliáját is. Mivel a könyvön nem volt rajta a neve, a nyomtatást is elvitatták tőle. Konrad Humery városi tanácsos segítségével állt talpra. 1465. január 17-én Adolf érsek udvarában alkalmazta, s anyagilag Gutenberg ezzel jutott révbe. A mainzi ferencesek templomában temették el. Vö. Sz.V.: Gutenberg. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon IV. SZIT, Budapest 1998, 256. Szülővárosában felállított szobrának talapzatán ez a szöveg áll: Ezt a műemléket Johann Gensfleisch Gutenberg mainzi patrícius tiszteletére építették polgártársai 1837-ben, Európa minden részéből érkezett adományok segítségével.
5 Ld. a honlapot: www.goettmann.de
6 75 Jahre Göttmann: Vier Generationen. Ein Familienunternehmen. Eine Erfolgsgeschichte. http://www.goettmann.de/de/goettmann/geschichte.html (2016. június 14.)
7 Vö. Kerékgyártó: Templomok és katedráli-sok, 64-65.
