Máshol
Elena Maria Şorban
a GÓTIKUS STÍLUS VÁLTOZÁSAI
AZ IBÉRIAI TEMPLOMÉPÍTÉSZETBEN
Az Ibériai-félszigetre utazni a téli hónapokban tűnik a legalkalmasabbnak, hisz akkor az ottani 15 fokban oly kellemes sétálni. Az Atlanti-óceán partján fekvő Lisszabonban épp a katedrális mellett született 1195-ben Szent Antal, akit a portugálok nem páduainak, hanem lisszaboninak vallanak. A 12-13. században már korai gótikus elemeket is mutató, de alapvetően román stílusban épült portugáliai székesegyházak masszív egyszerűségükben szinte nehézkesek - így a lisszaboni vagy a coimbrai székesegyházak (1., 2. felvétel). Ennek oka, hogy a reconquista utáni idők még bizonytalanok voltak, a móroktól visszaszerzett ország még messze állt a biztonságérzettől, a katedrálisoknak így védelmi szerepük is volt. A fenyegetettség múltán azonban a művészetek újra virágzásnak indultak. Könnyed gótikus elemek rakódtak a boltozatokra és oltárokra (3. felvétel).
A barcelonai királyi kápolna (4. felvétel) vagy a székesegyház (5. felvétel) mintha a zenei többszólamúság egyre szövevényesebb útját ábrázolná a maga formáival. A vitrázsok színes ellenpontként élénkítik az elegáns ívek párhuzamosait, a székesegyházban pedig a főoltár körül szinte szédítő az ún. radiáns (sugárirányban orientált) kápolnák sokasága.
A későbbi századok persze nagy változásokat hoztak. A portugálok és spanyolok világhódító útjaikon szerzett szellemi és anyagi javai a szülőföld templomépítészetét is gazdagították. A portugál gótika késő reneszánsz elemei a manuelita1 stílusban törnek a felszínre. A lisszaboni jeromosok2 kolostora tökéletesen példázza ezt az építészeti irányzatot (6. felvétel). A stílusfejlődés ez esetben is a kápolnákban a leglátványosabb: a követ - mint a struktúra anyagát - aranyozott fa tölti ki, s amint látjuk, a barokk bőség ibériai földön sajátosan textilanyagokkal ékesíti az alakokat (7. felvétel). Úgy működik ez, mint a zenében a tropizálás: a szilárd és objektív szerkezetbe színező, költelmi és szubjektivitásra alkalmat adó elemek ékelődnek. A barokk sokféleképpen kap helyet - a portugál alcobaçai bencés kolostor gótikus templomának tornyai például még egy harmadik szinttel gyarapodnak (mintegy ráadásként): barokk „emelettel" (8. felvétel).
Az 1882-ben elkezdett barcelonai Sagrada Familia,3 Antoni Gaudí hatalmas és álomszerű bazilikája leginkább a manuelita gótikához van közel, mint a flamboyant lelkület és vízió modern változata. „Organikusnak" is nevezik Gaudí építészeti stílusát, a természetet ábrázoló jellegzetes elemei miatt, valamint szerves egységéért a környezettel. A bazilika déli homlokzata Jézus születését jeleníti meg, sűrű növényzetet ábrázoló keretben (9. felvétel), az északi - a keresztre feszítést. A szentmiséket az alagsori kápolnában szokták tartani, ahol az építész Gaudí is nyugszik. (Ott, a mise után, Luis atya, aki olyan idősnek tűnik, hogy talán még Gaudít is láthatta, megkérdezte: ki jár itt először? Vagy húszan jelentkeztünk. Elmondtam neki a gondomat: a fejenkénti 30 eurós belépődíj sok nekünk azért, hogy a templom belsejét meglátogassuk. Rögtön meghívókat kaptunk tőle a Szent Család-napi ünnepi misére.) A hatalmas belső tér (10. felvétel) teljesen elnyeli a misén szolgáló kamarakórus hangjait. De most mi is ehhez a közösséghez tartozunk! A Gaudí-remekművet 2026-ra tervezik befejezni, alkotója halálának centenáriumára. Addigra talán szentté avatása is sikeres lesz.
Jegyzetek
1 Az elnevezése I. Nagy Mánuel portugál királyt (1469-1521) idézi.
2 Ibériai klauzúrás szerzetesrend.
3 Teljes nevének jelentése: A Szent Család engesztelő temploma különösen aktuális abban a városban, amely ma a világ egyik „legmelegebb" központjává vált.
