Micaci Cristian
kORSZERŰ MÉDIAESZKÖZÖK A FÉL ÉVSZÁZADOS KOMMUNIKÁCIÓS VILÁGNAPI PÁPAI ÜZENETEKBEN

A szerző Magyarláposon született 1979-ben, filozófiát és teológiát tanult 1997-2001 között a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. Teológiai tanulmányait 2001 és 2003 között Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen folytatta, a Collegium Germanicum-Hungaricum diákjaként. 2003 és 2004 között nevelői és társadalomtudományi tapasztalatokat szerzett az Egyesült Államokban, Omahában (Nebraska államban). 2004 és 2011 között társadalomtudományt tanult a római Gergely Egyetemen, itt szerzett doktorátust a média társadalmi hatásairól szóló tézissel. Jelenleg az Egyházmegyei Pasztorális és Felnőttképző Központ munkatársa.

A II. vatikáni zsinat döntése értelmében, röviddel ennek befejezése után, boldog VI. Pál pápa elrendelte a társadalmi kommunikáció világnapjának megünneplését, és 1967. május 7-én megszületett az első olyan pápai üzenet, amely az egyház és a kor társadalmi kommunikációs eszközeinek viszonyáról szólt. Az akkori kommunikációs eszközökként a pápa a sajtót, a mozit, a rádiót és a televíziót sorolta fel, amelyek a „mai civilizáció legjellemzőbb elemei".¹ A pápa megjegyzése szerint az egyház azért fordít figyelmet ezekre az eszközökre, mert bensőséges sorsközösséget érez az emberi nemmel és ennek történelmével. Más szóval az egyház a zsinat nyomán felismerte, hogy - mint sok más területen - a társadalmi kommunikáció területén is jelen kell hogy legyen az emberiség életében, nem csak az eszközök használatának a szabályozásában, hanem azoknak az evangelizáció céljából való eredményes felhasználásában is. A pápa megfogalmazásából világosan kitűnik, hogy felismeri a kommunikációs eszközökben rejlő erőt, és hogy a nagy haszon mellett, amit jelenthetnek, ott van a sok veszély is, amelyekre felhívja a figyelmet, különösen a fiatalokra való tekintettel, akik életük jelenének és jövőjének az értelmét keresik.

A műholdas kommunikációt előkészítő időszak volt ez, amelyet az egyház bölcsen úgy ismert fel, mint a társadalmi és kulturális átalakulást meghatározó eseményt, amely a vallásos életre is kihatással van és lesz. Ugyanakkor mindezeket a jelenségeket Isten tervének a részeként ismeri fel a pápa, amelyek az ember végső javát, az üdvösséget hivatottak szolgálni. Új technológiák és új kommunikációs módszerek előtt állt az egyház, és felismerte, hogy nem védekező álláspontot kell ezekkel szemben fölvennie, hanem meg kell őket ismernie, ismertetnie a hívekkel, és aktívan fel kell ezeket használnia.

Azóta boldog VI. Pálon kívül három másik pápa a kor kihívásaihoz alkalmazkodva fogalmazta meg a kommunikáció világnapjának üzeneteit, idén az ötvenegyediket adta ki Ferenc pápa. Bár ennek a fél évszázadnak a folyamán a világ történelmében sok minden változott, és az egyháznak újabb és újabb kihívásokkal kellett szembenéznie, főleg ami a kommunikáció tartalmát illeti, rohamosabb és nagyobb odafigyelést követelő változások inkább a 21. század elején következtek be ilyen téren,a 2.0 kommunikációs technológiák és az új kommunikációs módszerek megjelenésével. Szent II. János Pál pápaságának utolsó éveiben és XVI. Benedek pápaságának elején minőségi, mennyiségi és sebességi forradalom észlelhető a társadalmi kommunikáció területén. Ha a több mint negyed évszázadot uralkodó idős, betegségtől gyötört Péter-utód nem igazán tudott már odafigyelni erre a technológiai robbanásszerű fejlődésre, utódja, a teológus pápa idővel felismerte, hogy a boldog VI. Pál által negyven évvel korábban korszerűnek nyilvánított kommunikációs eszközök már vagy idejüket múlták, vagy pedig átalakultak, a hálózati kommunikáció logikájába léptek, és az egyház nem zárkózhat el ettől a trendtől. Így a vallásos kommunikációnak már nemcsak tartalmilag kell alkalmazkodnia a kor kihívásaihoz, hanem formailag, módszertanilag is. A Guadalupei Szűzanya emléknapján, 2012. december 12-én, XVI. Benedek pápa @Pontifex twitterfiókjáról elküldte első üzenetét, mintegy megáldva a közösségi médiát, illetve az új felületek bevonását a vallásos kommunikációba.

Mi előzte meg Ratzinger bíboros gesztusát a társadalmi kommunikációt illető tanításában? Mindjárt a péteri szék elfoglalása után, 2006-ban, a negyvenedik kommunikációs világnap alkalmával kiadott első üzenetének címe A média: a kommunikáció, közösség és közreműködés hálózata.² Tehát már itt szó esik a hálózatról, az üzenetben pedig az egyházfő azt írja, hogy a média területén megnyilvánuló technológiai fejlődés legyőzte az időt és a teret, és lehetővé tette az azonnali és közvetlen kommunikációt olyanok között, akik mérhetetlen távolságra vannak egymástól. Mint ahogyan szinte mindegyik pápa tette azt 1967 óta, XVI. Benedek is felhívja a figyelmet a veszélyekre, és felelősségre inti a médiában dolgozókat, a tulajdonosokat és mindenkit. A német származású pápa későbbi üzeneteinek a témái 2007-ben A gyermekek és a kommunikációs eszközök: kihívás az oktatás számára; 2008-ban A társadalmi kommunikáció eszközei az önközpontúság és a szolgálat közötti feszültségben. Keresni és megosztani az igazságot; 2009-ben Új technológiák, új kapcsolatok. A tisztelet, párbeszéd és barátság kultúrájának előmozdítása. Ez utóbbi újból figyelemre méltó tanulmányunk szempontjából, mert ismét az új technológiákról, a digitális technológiákról beszél benne a pápa. Az okostelefonok és számítógépes felületek segítségével a világ legtávolabbi részeibe is eljuttathatjuk szóbeli és képes üzeneteinket, így új barátságok szövődéséhez járulhatunk hozzá. Az egyházi elöljáró megemlíti az interaktivitást mint olyan újdonságot, amelyet a digitális technológiák tettek lehetővé, és amely az előző nemzedékek számára elképzelhetetlen volt. Végül pedig a fiatalokhoz intéz buzdítást, és arra hívja meg őket, hogy a technológia ezen vívmányait arra (is) használják, hogy tanúságot tegyenek hitükről. Az új digitális aréna a cyberspace, a digitális tér, mondja a pápa, aki nem mulasztja el azonban most sem a lehetőséget, hogy felhívja a figyelmet a veszélyekre: virtuális valóságtól való függőség, a hálózati kapcsolat túlzott vágya, a szemtől szembeni kapcsolatok elhanyagolása vagy megszakítása. A következő év (2010) kommunikációs világnapjának üzenete inkább lelkipásztori jellegű, A pap és a lelkipásztorkodás a digitális világban: az új média az Ige szolgálatában címet kapta.³ Itt a pápa a digitális világot és az új médiát említi. Mindjárt az elején leszögezi, hogy a papok feladata a megtestesült isteni Ige, Krisztus hirdetése minden módszerrel, és különösen a fiatalokra való tekintettel ezen módszerek közül nem maradhat ki az új média. A technológia vívmányai, a digitális világ nagy erőforrást jelentenek az emberiség számára, az egyének számára, de ugyanakkor a hívő ember, különösen is a papok számára, akiknek minden eszközt meg kell ragadniuk azért, hogy embertestvéreikhez közelebb kerüljenek, és közelebb vigyék a feltámadt Krisztus örömhírét az új „agorán". Igazság, hirdetés és élethitelesség a digitális korban címet kapta a 2011-es pápai üzenet.⁴ Az akkori szentatya új fogalmakat vezet be, és közösségi hálózatokról (reti sociali - social networks) beszél. Az ipari forradalomnak a társadalom gyökeres megváltozásához való hozzájárulását összehasonlítja az új kommunikációs eszközöknek és módszereknek a társadalmunkra gyakorolt hatásával. Az információ közlése a hálózatban való megosztását jelenti, a kommunikációs modelleknek a változását: az egy az egyhez, illetve az egy a sokhoz formától a sok a sokhoz formára való áttérést. Mindezen újítások és változások nem mentesítenek senkit a felelős használat és hálózatban való jelenlét alól. A pápa ismét a fiatalokat szólítja fel arra, hogy az új lehetőségeket a jó előmozdítására használják.

Az új kommunikációs formáknak a több éven át történő tárgyalása után a szentatya 2012-ben az egyre zajosabbá váló társadalmunkban a csendre int mint az evangelizáció eszközére. Az üzenet címe Csend és szó: egy evangelizáló útvonal. Lényegében a pápa arra hívja fel a figyelmet, hogy bár sok és egyre több lehetőségünk és kötelességünk van a kommunikáció különböző formáinak a gyakorlására, a szó csak akkor éri el igazi hatását, ha a csenddel párosul, a csend az, ami elhatárolja az egyik kommunikációt a másiktól, értéket ad neki, lehetővé teszi az üzenet átgondolását, átelmélkedését. Az elmúlt évek üzenetei után, amelyekben a pápa a technológia új vívmányait méltatta, és bátorított ezeknek a felelős használatára, kicsit szokatlannak, rendhagyónak ítélhetnénk ezt a nyilatkozatot. Érdekességként talán meg lehet említeni, hogy ugyanazon év végén a pápa az új „agorára" lép az említett Twitter-fiók megnyitásával, a rendszeres üzenetküldéssel.

Visszavonulása előtti utolsó üzenetében, 2013-ban, a XLVII. világnap alkalmával, a pápa ismét a közösségi hálók nyújtotta lehetőségeket tárgyalja, az üzenet címe pedig A társadalmi hálók: az igazság és a hit kapui; új evangelizációs területek.⁵A leköszönő pápa januárban megfogalmazott üzenetében ismét az emberi kapcsolatok hálózatának alapszükségletéről ír, illetve arról, hogy ezt az alapszükségletet hogyan elégíthetik ki a médiahálózatok, a közösségi hálók. Sok új technikai kifejezésnek az angol megnevezését használja: network - hálózat, privacy - magánszféra, online, agora stb. A feltámadt Krisztusról való tanúságtételről kell szólni a mi keresztény jelenlétünknek a közösségi hálókon, és figyelni kell arra, hogy az evangélium hirdetése ne csak ilyen formában történjen, elkerülve így azt a veszélyt, hogy akinek valamilyen oknál fogva nincsen hozzáférési lehetősége ezekhez a felületekhez és eszközökhöz, ki legyen zárva a vallásos kommunikációból (digital divide - a digitális szakadék). Bár a digitális eszközök használatba vétele, az új formák és módszerek alkalmazása és a digitális felületeken való jelenlét elkerülhetetlen és elengedhetetlenül fontos, ne essünk a másik végletbe, ahol a vallásos kommunikáció csak ilyen formában történik, sokakat elzárva ezzel a bekapcsolódás lehetőségétől - figyelmeztet a pápa. Az új média legyen tehát a közösségépítés eszköze, nem pedig az el- és kizárásra alkalmazott lehetőség.

Péter utódának székében XVI. Benedeket 2013-ban Ferenc pápa váltotta, gyökeres változást eszközölve a társadalmi kommunikációs világnapok alkalmával közölt üzenetekben. Ezeknek témáját nagyvonalakban a világegyházban zajló fontos eseményekhez igazítja (két szinódus a család témájáról, a családok világtalálkozója, az irgalmasság rendkívüli jubileuma, katekézissorozat a keresztény reményről), így az elmúlt három évben, illetve idén a következő témákkal találkozhatunk: A kommunikáció a találkozás hiteles kultúrájának a szolgálatában (2014, a XLVIII. világnap alkalmával);⁶ Kommunikálni a családot: a szeretet ingyenességében való találkozás kiváltságos környezete (2015, a XLIX. világnap alkalmával, a családok világtalálkozójának, illetve a két családtémában tartott szinódusnak az évében);⁷ Kommunikáció és irgalom: termékeny találkozás (2016, a L. világnap alkalmával, az Irgalmasság rendkívüli jubileum évében);⁸ Ne félj, mert veled vagyok (Iz 43,5). Reményt és bizalmat kommunikálni napjainkban (2017, a LI. világnap alkalmával, a keresztény reményről szóló katekézissorozat évében).⁹ Ebben a legfrissebb üzenetben - és az előző üzenetekben sem - a pápa nem említ szinte semmit vagy csak keveset a kommunikáció terén történő technológiai fejlődésről, inkább a keresztény ember és médiakommunikációjának tartalmáról esik szó. Az eszközt önmagában véve nem lehet jónak vagy rossznak minősíteni, sőt ha Isten ajándékaként tekintünk rá, akkor szükségesnek mondhatjuk, de aki azt kezeli, eldöntheti, hogy jó vagy rossz célra használja, mint ahogy a molnár eldönti, hogy malmában búzát vagy gazt őröljön. Egyetlen utalást tesz a pápa az eszközre, amikor azt írja, hogy a helyes szemüveget kell feltennünk, és ezen keresztül kell szemlélnünk a valóságot. Itt sem az új média használatbavételéről van szó, hanem inkább arról a módról, amellyel a valóságot kell szemlélnünk. Meg kell törni a félelem spirálját, írja a pápa, amelyben csak a rossz hírek kapnak helyet (háború, terrorizmus, botrány, általában véve az emberi csőd). Ez nem azt jelenti, hogy hamis valóságot teremtünk magunk körül, amelyből kizárjuk a rossz jelenlétének tudomásulvételét, hanem azt, hogy nem ezt helyezzük előtérbe: világunkban a rossz jelenlétének a tudatában, tudatosan döntünk a remény és az öröm, a jó hír terjesztése és sugárzása mellett.

A 2016-os üzenetben Ferenc pápa hidak építéséről ír az irgalmasság fényében emberek és közösségek között a helyes kommunikáció által, de nem föltétlenül a társadalmi vagy a média közvetítette kommunikáció által. Az e-mail, az sms, a közösségi hálók, a chat a teljes emberi kommunikáció formái. A pápa kihangsúlyozza, hogy nem a technológia határozza meg a kommunikáció hitelességét, hanem az emberi szív és annak képessége, hogy a rendelkezésére álló eszközöket jól és a jóra használja. A közösségi hálók képesek előmozdítani a kapcsolatokat és a társadalmi jólétet, de ugyanakkor további csoportosodáshoz és szakadásokhoz is vezethetnek az egyének és a csoportok között. A digitális környezet piactér, találkozási hely, ahol lehet simogatni és lehet sérülést okozni, lehet építő párbeszédet folytatni vagy morális lincselést elkövetni. A hálózaton belül is állampolgárságot építünk ki magunknak. A hálózatba való lépés embertársam iránti felelősségvállalásomat feltételezi akkor is, ha nem látom őt a valóságban, méltósággal rendelkezik, és ezt tiszteletben kell tartani. A közösségi hálók szolgálhatják az egészséges társadalom növekedését, olyan társadalomét, amely nyitott a megosztásra.

Pápasága harmadik évének kezdetén a kommunikációs világnap témája a családhoz igazodik, ezt azon helynek tekinti, ahol először tanulunk meg kommunikálni (már az anyaméhben, írja a pápa). Nem véletlen ez a témaválasztás, amelyben meghatározó a családtémát feldolgozó két szinódus, illetve a philadelphiai családok világtalálkozója 2015 szeptemberében. Ebben az üzenetben Ferenc pápa ismét a fiatalokra vonatkozóan ír a modern kommunikációs eszközökről, amelyek számukra nélkülözhetetlenek: előmozdíthatják a családi és a családok közötti kommunikációt vagy megakadályozhatják azt. A napjainkban jelentkező kihívás: újra megtanulni mesélni, nem csak egyszerűen információt gyártani és fogyasztani. Az információ fontos, de nem elégséges, mert gyakran egyszerűsíti és szembehelyezi a különbözőségeket és a különféle meglátásokat, arra késztetve, hogy egyik vagy másik mellett foglaljunk állást ahelyett, hogy a szinopszisra ösztönözzenek minket.

Első üzenetében, amelyet a kommunikációs világnap alkalmával fogalmazott meg 2014-ben, Ferenc pápa általánosságban beszél a médiáról mint a szolidaritás, az emberek közeledésének, az egymás és a szükségben szenvedők megsegítésének potenciális eszközéről. Nem tesz különbséget a hagyományos és a digitális média között, csak a közösségi hálókat és az internetet emeli ki. A sok lehetséges hasznossága mellett az egyes veszélyekről is szó esik. Ezek egyike az, hogy sokan még mindig nem férnek hozzá a modern eszközökhöz, így a média a kapcsolatteremtés helyett a kizárás eszközévé válik. Egy másik veszély a virtuális valóság túlzott megélése, miközben megfeledkezünk odafigyelni a mellettünk élőkre. Ez az üzenet abban a korban született, amikor Ferenc pápa teológiáját még javában átjárta az egyház önmagából való kilépésének a gondolata, kilépés minden téren, még a digitális tereken is. Kinyitni a templomok ajtóit azt jelenti, hogy a digitális térre is nyitni kell, egyrészt azért, hogy bármilyen élethelyzetben levő ember beléphessen, másrészt pedig azért, hogy az evangélium túl tudjon mutatni a templom falain és mindenkinek rendelkezésére álljon.

Érdemes visszatekinteni, hogy a pápai nyilatkozatokban boldog VI. Páltól Ferenc pápáig hogyan alakult a mindenkori kommunikációs eszközökhöz való viszonyulás, illetve hogy melyik pápa mire fektette a hangsúlyt: mennyi teret engedett az eszközöknek, és mi volt a társadalmi-technológiai fejlődéssel járó kihívás abban a bizonyos korban, illetve mennyiben tartotta fontosnak azt, hogy a vallásos kommunikáció tartalmáról tárgyaljon. Nem tartom véletlennek azt, hogy XVI. Benedek 2005 és 2013 között gyakorolt pápaságának idején többször hangsúlyozta a modern kommunikációs eszközök igénybevételének a fontosságát, és az ezzel járó kihívásokat tárgyalta, hiszen ez az az időszak, amikor a közösségi hálók hódítanak, a technikai eszközök pedig az új információ gyártási és fogyasztási igényeihez igazodnak olyan formában, hogy terjednek az internetkapcsolattal rendelkező okostelefonok, az árak csökkenésével egyre könnyebben hozzáférhetővé válnak. A piaci trendek is a technika vívmányaihoz és az emberek információfogyasztási igényeihez, új szokásaihoz igyekeznek igazodni, felismerve, hogy olcsóbban, több vásárló/fogyasztó megnyerésével többet kereshetnek. Valóban, a fiatalok vannak az új hálózatok, felületek használatának élvonalában, de a közép- és időskorúak bekapcsolódási aránya is egyre javul. Ilyen körülmények között és ilyen kontextusban kell értelmeznünk Ferenc pápa elődjének 2012. december 12-i gesztusát, illetve a társadalmi és vallásos kommunikációval kapcsolatos tanítását a világnapok alkalmával megfogalmazott pápai üzenetek által.

Ferenc pápa ezzel szemben egy másik teológiai irányvonalat képvisel, nem az embert szigorúságának alávető Istenre fekteti a hangsúlyt, hanem az irgalmas Atyára, a keresztény reményre, a kapcsolatok építésére és kialakítására, a befogadásra irányítja a figyelmet. Ebből eredően a kommunikációval kapcsolatos meglátásai sem vonatkoznak annyira az eszközre, mint inkább a tartalomra és módszerre. És talán ebben a korban már a kommunikációs technika rohamos és látványos fejlődése is alábbhagyott, inkább csak eszközök, termékek, szoftverek, hálózatok és digitális felületek finomításáról beszélhetünk, nem pedig forradalmi újításokról úgy, mint az boldog VI. Pál pápa II. vatikáni zsinat utáni, illetve XVI. Benedek pápaságának korszakában volt (egyiknél a műholdas közvetítés kezdetei, másiknál a Facebook, Twitter stb. megjelenése, okostelefonok terjedése).

De mind ez idáig nem esett szó Szent II. János Pálról, aki több mint negyed évszázadon át kormányozta az egyházat, és akit sokan a média általi kommunikáció szakértőjeként tartanak számon. Igaz, hogy szorosan együtt dolgozott egy valódi szakemberrel, az akkori szentszéki szóvivővel és sajtóiroda vezetőjével, a spanyol származású Joaquín Navarro-Vallsszal. A következőkben felsorolom azt a huszonhét címet, amelyeken a 20. század utolsó pápája megjelenítette a kommunikációs világnapok üzeneteit. Bizonyára ezek elemzése egy sokkal terjedelmesebb és mélyebb kutatómunkának a tárgyát képeznék, de már maguk a témák is sokat árulnak el arról, hogy a társadalomban huszonhét év alatt bekövetkezett változások és fejlődés milyen módon határozták meg a kommunikáció témájában megfogalmazott pápai nyilatkozatokat, ezekben milyen helyet foglal el az eszközökkel való foglalkozás egy olyan korban, amikor ilyen téren nem beszélhetünk forradalmi változásokról, illetve mennyi helyet szentelnek a kommunikáció tartalmának. Az üzenetek listája és teljes tartalma francia, angol, olasz, portugál, spanyol és magyar (!) (2005, 2004, 2002) nyelveken elérhető a Vatikán hivatalos honlapján.¹⁰

• A Társadalmi Kommunikáció XXXIX. világnapja, 2005: A kommunikáció eszközei a népek közötti egyetértés szolgálatában

• A társadalmi kommunikáció XXXVIII. világnapja, 2004: Média a családban: kockázat és gazdagság

• A társadalmi kommunikáció XXXVII. világnapja, 2003: A társadalmi kommunikációs eszközök a hiteles béke szolgálatában a Pacem in terris fényében

• A társadalmi kommunikáció XXXVI. világnapja, 2002: Internet: az evangélium hirdetésének egy új fóruma

• A társadalmi kommunikáció XXXV. világnapja, 2001: Hirdessétek a háztetőkről: az evangélium a globális kommunikáció korszakában

• A társadalmi kommunikáció XXXIV. világnapja, 2000: Krisztus hirdetése a társadalmi kommunikáció eszközei által az új évezred hajnalán

• A társadalmi kommunikáció XXXIII. világnapja, 1999: A média: baráti jelenlét azok számára, akik az Atyát keresik

• A társadalmi kommunikáció XXXII. világnapja, 1998: A Szentlélek támogatásával a reménységet hirdetni

• A társadalmi kommunikáció XXXI. világnapja, 1997: Jézust kommunikálni: Út, Igazság, Élet

• A társadalmi kommunikáció XXX. világnapja, 1996: A média: modern aeropágosz a nők társadalmi elősegítésében

• A társadalmi kommunikáció XXIX. világnapja, 1995: A mozi mint a kultúra közvetítője és értékek javasolója

• A társadalmi kommunikáció XXVIII. világnapja, 1994: Televízió és család: szempontok egészséges nézési szokások kialakításához

• A társadalmi kommunikáció XXVII. világnapja, 1993: Videokazetták és hangkazetták a kultúra és a tudat alakítói

• A társadalmi kommunikáció XXVI. világnapja, 1992: Krisztus üzenetének hirdetése a kommunikációs eszközök által

• A társadalmi kommunikáció XXV. világnapja, 1991: A kommunikációs eszközök az emberiség családjának egységét és fejlődését mozdítják elő

• A társadalmi kommunikáció XXIV. világnapja, 1990: A keresztény üzenet a jelenlegi informatikai kultúrában

• A társadalmi kommunikáció XXIII. világnapja, 1989: Vallás a médiában

• A társadalmi kommunikáció XXII. világnapja, 1988: A társadalmi kommunikáció és az emberek és népek közötti szolidaritás és testvériség előmozdítása

• A társadalmi kommunikáció XXI. világnapja, 1987: A társadalmi kommunikáció az igazságosság és béke szolgálatában

• A társadalmi kommunikáció XX. világnapja, 1986: A társadalmi kommunikáció és a keresztény véleményformálás

• A társadalmi kommunikáció XIX. világnapja, 1985: A társadalmi kommunikáció a kereszténység fiatalok közötti terjesztésének szolgálatában

• A társadalmi kommunikáció XVIII. világnapja, 1984: A társadalmi kommunikáció, a hit és a kultúra találkozásának eszköze

• A társadalmi kommunikáció XVII. világnapja, 1983: A társadalmi kommunikáció és a béke előmozdítása

• A társadalmi kommunikáció XVI. világnapja, 1982: A társadalmi kommunikáció és az idősek gondjai

• A társadalmi kommunikáció XV. világnapja, 1981: A társadalmi kommunikáció az ember felelős szabadságának a szolgálatában

• A társadalmi kommunikáció XIV. világnapja, 1980: A társadalmi kommunikáció szerepe és a család feladatai

• A társadalmi kommunikáció XIII. világnapja, 1979: A társadalmi kommunikáció a gyermekek család- és társadalombeli védelméért és fejlődéséért

A felsorolásból világosan kiolvasható, hogy Szent II. János Pál pápa regnálásának elején a különböző szerepet betöltő személyekhez köti üzenetét, legalább négy alkalommal beszél a családról, többször a fiatalokról, egy alkalommal az idősekről, egyszer a nőkről, néhány említést tesz a béke és a nemzetek közötti egyetértésről. Az első években a társadalmi kommunikációt mint gyűjtőszót használja, alig 1991-től beszél kifejezetten társadalmi kommunikációs eszközökről. Három egymást követő évben az akkori legnépszerűbb kommunikációs eszközöket egyenként tárgyalja: 1993-ban a video- és hangkazettákat, 1994-ben a televíziót, 1995-ben pedig a mozit. Viszont az is megjegyzendő, hogy 1990-ben már az informatikai kultúráról beszél a pápa, ami arra enged következtetni, hogy akkor már észrevehetőek voltak az informatikai eszközök és szoftverek hódításának kezdetei. Még tizenkét évig kellett azonban várni ahhoz, hogy az internet fogalma szóba kerüljön 2002-ben.

E tanulmány célja, hogy a teljesség igénye nélkül összképet nyújtson arról, hogy a minden korban korszerűnek számító médiaeszközök, felületek, információgyártási és -fogyasztási szokások hogyan tükröződnek a társadalmi kommunikációs világnapok alkalmával megfogalmazott pápai üzenetekben, az 1967-ben boldog VI. Pál pápa által kiadott első ilyen dokumentumtól napjainkig. Abban is segítséget és eligazítást kaphatunk, hogy megválaszoljuk magunknak az örökös kérdéseket: érdemes-e facebookot (vagy más hasonlót) használni, hasznos lehet-e ez a kommunikációban, különösen a vallásos kommunikációban, milyen veszélyeket jelenthet számomra és közösségem számára, követnie kell-e az egyháznak kommunikációjában a társadalom kultúráját, kommunikációs szokásait vagy nem, és még sorolhatnám a kérdéseket. A bemutatottak és tárgyaltak során látható, hogy minden korban a kommunikáció területén megjelenő új (technológiai) vívmányok mindig új kihívások és megannyi bizonytalanság elé állították az egyházat, annak vezetőit, a híveket. És az irányvonal szinte mindegyik alkalommal ugyanaz volt: bár nem felelnek meg tökéletesen az egyház hivatásának, illetve küldetésének, nem lehet kizárólag csak rájuk hagyatkozni, nem mellőzhetjük ezen eszközök igénybevételét az evangélium hirdetésében. Az egyháznak a saját hivatását jellemző módszerekkel kell eljárnia, de a minden kor emberének hatékony megszólítása érdekében minden lehetőséget és csatornát ki kell használnia.

Hogy végül visszatérjünk a mi korunk kihívásaihoz, befejezésül hadd idézzem jelenlegi szentatyánkat, Ferenc pápát, aki a Szentlélek működésére irányítja figyelmünket: „Napjainkban is a Lélek veti el bennünk az ország iránti vágyat, sok élő csatornán keresztül, olyanok által, akik a történelem drámái közepette hagyják magukat vezérelni a jó hír által, akik világítótornyok e világnak a sötétjében, megvilágítják az útvonalat, a bizalom és a remény új ösvényeit nyitják meg számunkra."¹¹

 

Jegyzetek

1 Messaggio del Santo Padre Paolo VI per la I Giornata mondiale delle comunicazioni sociali, http://w2.vatican.va/content/paul-vi/it/messages/communications/documents/hf_p-vi_mes_19670507_i-com-day.html.

2 Messaggio del Santo Padre Benedetto XVI per la XL Giornata mondiale delle comunicazioni sociali, http://w2.vatican.va/content/benedict-xvi/it/messages/communications/documents/hf_ben-xvi_ mes_20060124_40th-world-communications-day.html.

3 Messaggio del Santo Padre Benedetto XVI per la XLIV Giornata mondiale delle comunicazioni sociali, http://w2.vatican.va/content/benedict-xvi/it/messages/communications/documents/hf_ben-xvi_ mes_20100124_44th-world-communications-day.html.

4 Messaggio del Santo Padre Benedetto XVI per la XLV Giornata mondiale delle comunicazioni sociali, http://w2.vatican.va/content/benedict-xvi/it/messages/communications/documents/hf_ben-xvi_ mes_20110124_45th-world-communications-day.html.

5 Messaggio del Santo Padre Benedetto XVI per la XLV Giornata mondiale delle comunicazioni sociali, http://w2.vatican.va/content/benedict-xvi/it/messages/communications/documents/hf_ben-xvi_ mes_20130124_47th-world-communications-day.html

6 Messaggio del Santo Padre Francesco per la XLVIII Giornata mondiale delle comunicazioni sociali, https://w2.vatican.va/content/francesco/it/messages/communications/documents/papa-francesco_20140124_messaggio-comunicazioni-sociali.html

7 Messaggio del Santo Padre Francesco per la XLIX Giornata mondiale delle comunicazioni sociali, https://w2.vatican.va/content/francesco/it/messages/communications/documents/papa-francesco_20150123_messaggio-comunicazioni-sociali.html

8 Messaggio del Santo Padre Francesco per la L Giornata mondiale delle comunicazioni sociali, https://w2.vatican.va/content/francesco/it/messages/communications/documents/papa-francesco_20160124_ messaggio-comunicazioni-sociali.html

9 Messaggio del Santo Padre Francesco per la LI Giornata mondiale delle comunicazioni sociali, https://w2.vatican.va/content/francesco/it/messages/communications/documents/papa-francesco_20170124_ messaggio-comunicazioni-sociali.html

10 A társadalmi kommunikáció világnapjainak üzenetei II. János Pál pápaságának idejében, http://w2.vatican.va/content/john-paul-ii/it/messages/communications.index.1.html.

11 Messaggio del Santo Padre Francesco per la LI Giornata mondiale delle comunicazioni sociali, https://w2.vatican.va/content/francesco/it/messages/communications/documents/papa-francesco_20170124_ messaggio-comunicazioni-sociali.html.