úGY ALAKÍTJUK A KOMMUNIKÁCIÓT,
AHOGYAN AZ EGYHÁZMEGYE MINDENNAPI ÉLETE MEGKÖVETELI
Beszélgetés a pécsi egyházmegye kulturális, tudományos és kommunikációs irodájának munkájáról Heidl Györggyel, az iroda igazgatójával

 

Heidl György habilitált doktor, egyetemi docens, tanszékvezető a Pécsi Tudományegyetem Filozófia és Művészetelméleti Intézetének Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszékén. Emellett a pécsi püspökség kulturális, tudományos és kommunikációs irodájának igazgatója. Blogot vezet, amelynek mottója: „A filozófia a szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik". A blogon teológiai, filozófiai, művészeti és közéleti témákkal foglalkozik, és van egy Sator music nevű pont is, ami Heidl György zenei projektjét „rejti", ennek célja ősi szakrális szövegek, latin és ógörög himnuszok, magyar népi imádságok megszólaltatása kortárs zenei feldolgozásban. A pécsi egyházmegye kommunikációs projektjéről kérdeztük a katolikus kommunikációs világnapja alkalmából.

Bodó Márta: Te vagy a pécsi egyházmegye „sajtómindenese". Induláskor - ha jól tudom - szabad kezet kaptál, hogy kialakítsd az arculatot, a működési módot. Milyen szakmai elvek mentén alakítottad ki a koncepciót?

Heidl György: A tudományos kutatás, a kultúra és az egyetem világából érkeztem az egyházmegyei szolgálatra, és továbbra is ezeken a területeken érzem magam igazán otthon. Amikor Udvardy György püspök úr megkeresett, hogy az egyházmegye kulturális, tudományos ügyeit, valamint a kommunikációs tevékenységét is irányítsam, ez utóbbi területtől kicsit húzódoztam. Beszélgetésünk során azonban tisztáztuk, hogy a kommunikációt úgy értjük, mint ami nem kifejezetten sajtózás, hanem éppenséggel az egyház tapasztalatának, hagyományainak, kultúraformáló erejének alkalmazása külső és belső közösségi kapcsolatainkban és megnyilvánulásainkban. Ennek megfelelően kezdtem átgondolni, miként lehet ezen a területen építkezni. Olyan munkatársakat kerestem, akik ismerik az egyházat, idegen nyelveken is beszélnek, de főként: jól tudnak magyarul írni, pontosan fogalmaznak, és magas színvonalú szövegeket képesek létrehozni. Apránként építettük ki az irodánkat, több személycserével, ami ezen a területen, úgy gondolom, természetes. Alapelv, hogy minden szöveget, minden videót, minden megjelenést kontrollálnia kell valamelyikünknek. Nem lehetséges az, hogy valaki megír egy cikket, és azt azonnal publikálja. Olyan honlapot építettünk fel, amely gyűjtőoldalként is működik. Ha megjelentetünk egy anyagot, a sajtólistákon kiküldjük a linkjét, és attól kezdve bárki felhasználhatja pontos hivatkozással. Így folyamatosan jelen vagyunk a helyi és országos médiumok egy részében. Nem célunk a hangos, látványos megjelenés, inkább a halkabb, de folyamatos és igényes jelenlét. Különböző sajtólistáink vannak, az adott írás, videó, hanganyag természetétől függ, hogy mely listákon küldjük ki. Fontos, hogy precíz, sokoldalú és megbízható munkatársunk kezeli ezeket az oldalakat, és minden anyaghoz tudunk képeket csatolni.

B. M.: Hogy működik, kik és hogyan működtetik? Mennyire vagy elégedett azzal, amire jutottál e téren?

H. Gy.: Az irodánk nagyon összetett feladatot végez: külső és belső kommunikáció - beleértve a köznevelési és közoktatási intézményeink kommunikációját, sajtózás, kulturális és tudományos rendezvények szervezése, kiadványok elkészítése, arculattervezés stb. Jelenleg három teljes munkaidős munkatársam van, a videókat megbízási szerződésekkel készítjük, de a mindenkori sajtósunk a szerkesztője. Van egy technikai-mindenes szakemberünk, és egy mozgékony fotósunk. Kialakult a napirendünk és heti rendünk. Hétfőn délelőtt megbeszéljük a heti feladatokat, ki-ki látja, mit kell elkészíteni, mire kell odafigyelni, mely rendezvénynél mire van szükség. A sajtós munkatárs feladata összetett: cikkek, videók, hanganyagok készítése, szerkesztése, kapcsolattartás az egyházmegye intézményeivel, a plébániákkal, valamint a sajtó munkatársaival. Egy ekkora és ennyire összetett, ráadásul egészen sajátos profilú intézmény kommunikációs tevékenységének irányítása annyira sokrétű feladat, hogy ritkán adatik meg nekünk az elégedettség. Szeretem, ha nincsenek „ügyek", csak egyszerűen mennek a dolgok, és a publikációinkban több a tanítás, mint a napi aktualitás.

B. M.: Hogyan, milyen mértékben használja a pécsi egyházmegye a kommunikációs eszközöket, melyeken van a hangsúly, illetve milyen a médium/ tartalom viszony (tehát például mikor, mire, mennyiben használtok mondjuk facebookot, videót stb.)?

H. Gy.: A két Facebook-oldalunk naponta többször frissül, mindent megosztunk ott, mert ez a legnépszerűbb médium ma Magyarországon. Nálunk elkülönül a turisztikai tevékenység, arculat és kommunikáció az egyházmegyei, hivatalos kommunikációtól, más-más brand, de mindkettőt azonos módon ellenőrizzük és szerkesztjük. Havonta átlagban hét-nyolc videót készítünk, ünnepi időszakokban ennél többet, és ezeket végül magazinná szerkesztjük, amelyet átvesznek kábeltévék és egyéb csatornák. A hangsúly azonban inkább a rövid, de szép fényképmelléklettel ellátott cikkeken van.

B. M.: Hogy simul a pécsi egyházmegye kommunikációs működése a magyar egyházi életbe, az egyetemes katolikus kommunikációs irányvonalba?

H. Gy.: Híreink és egyéb anyagaink megjelennek az országos katolikus médiumokban, elsősorban a Magyar Kurír és Új Ember felületein. Nem kapunk kívülről irányelveket, kommunikációs direktívákat, úgy alakítjuk a kommunikációt, ahogyan az egyházmegyei mindennapi életünk megköveteli.