Tankó Emőke
a GYIMES-VÖLGYI KATOLIKUSOK
VALLÁSOS ÉLETÉNEK TÖRTÉNETE
A szerző elsőéves magiszteris hallgató a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia Karán. Tavaly sikeresen megvédett államvizsga-dolgozata a gyimesiek vallásosságáról, illetve Dani Gergely életművéről szól. Élettörténetét másodévesként az ETDK keretében is feldolgozta.
Amiről a gyimesi romok regélnek
Ha arra jársz, szállj ki a kocsiból, telepedj a romok közé, s hallgasd meg, hogy mit súgnak a romok, mit súgnak a tájak a múlt idő eseményeiből. Néhány percig biztosan tüneménysze-rűen belelátsz a múltba, s ha szomorú vagy, eltűnik a felhő a fejed fölött. Felüdít e nagyszerű vidék, mely oly kecsesen, oly biztatólag tárul fel, mintha mondani akarná, hogy ne csüggedj, hazafi. Antal Erzsébet gyönyörű szavakkal világít rá a vidék páratlan szépségén keresztül jelentős történelmére is, amelyről valóban szembetűnően nyilatkoznak a völgyben szétszóródott romok.
Földrajzilag e település a Székelyföld peremén, az egykori Csíkszék területén fekszik.1 Gyimes mindenképp a csíki székelység szerves részeként, a Tatros felső forrásánál, 30 km hosszúságban terül el, Csíkszeredától mindössze 35 km-es távolságra.2 Sajátos Patakországként ismert terület, amely ugyanakkor a patakokkal hálózott fekvésénél fogva elszigetelt része a Székelyföldnek. Orbán Balázs monumentális művében, A Székelyföld leírásában csodálattal ír a kertekbeli csinos kis lakházakról, amelyek a Tatros és mellékvölgyeiben néhol csoportosítva, néhol pedig szétszórtan jelennek meg, ékesítve a völgyet. Megemlíti a művelés alatt álló szántóföldeket, a bérceken kolompoló nyájakat, illetve a völgyekben nyüzsgő szorgalmas népeket is, akiknek kiemeli segítőkészségüket, becsületességüket, test-vériességüket, különleges szépségüket és jókedvüket. A sok pozitív jellemző mellett Orbán Balázs negatívumként említi az írástudatlanságot. Vallja, hogy a gyimesiek nem látják értelmét a tudománynak, idegenkednek az iskolától.3 Nem sokat fáradoztak a tudományért: két-három telet jártak iskolába,4 inkább fizikai munkára termettek, mintsem a tanulásra, a fizikai, nehéz munkát viszont jókedvvel, lelkesen végzik. Az állattartás megkövetelte a nagy erőfeszítést, már csak ha a magas hegyeket nézzük, amelyeken minden nyáron hagyományos eszközökkel dolgoztak régen és dolgoznak még napjainkban is.
Nemzetiségüket tekintve a völgyben élő emberek többségében magyar ajkúak. A közigazgatásilag Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükkben többen vannak román anyanyelvű lakosok is, akik ma ortodoxként élnek a völgyben. Elődeiket tekintve görögkatolikusok voltak, de a felekezet megszüntetésével csoportosan álltak át az ortodox vallásra. A völgy két peremén napjainkban is egyre nagyobb területeket foglalnak el a románok. Csíkszépvízet elhagyva, Gyimesbe átlépve, rögtön egy román monostorral5 találja szembe magát az utazó. Továbbá Gyimest és az ezeréves határt elhagyva szintén román nemzetiségűekkel találkozhatunk, akik ugyanúgy, mint az imént említettek, monostorokat építve napról napra terjeszkednek. Ez a kihívás is egyre inkább hozzájárul a gyimesiek identitástudatának, magyarságtudatának elmélyüléséhez. A völgyben az említett visszaszorító próbálkozások, alattomos terjeszkedés ellenére továbbra is erősen él a régi, archaikus magyar nyelv és a római katolikus hit. Páratlan és titokzatos volta teszi különlegesebbé Gyimes kultúráját.
Orbán Balázs szerint a völgy a 17. század derekán még szinte lakatlannak számított. Történelmét nézve az említett század elején csak egy-egy pásztort és juhnyáját találjuk itt, az a tény, hogy még nem voltak betelepültek, nem zárja ki azt, hogy a környező nép pásztorai6 nem látogatták volna meg juhaikkal a vidéket.7 Amit a történészek biztosra vélnek és kiemelnek, az 1626-os évhez köthető. Ebben az évben a határnál, Csíkból, a környező falvakból jártak kettesével őrt állni a vámváracskához, amely a Bethlen Gábor idejéből származó Rákóczi-várként ismert.8 Romjai is arról árulkodnak, hogy Gyimes is egy kisebb történelmi színtér, ahol egykoron határ volt Erdély és Moldva között.
Gyimes első betelepült részének a vártól nem messze elterülő Sáncpatakot tartják, és az első letelepülő ideérke-zését9 az 1700-as évekre teszik. A tatárdúlások, zsellérség, szolgaság, illetve a pestis elől menekült székelyek folyamatosan berendezkedtek, az idők folyamán kialakították a ma is meglevő három községet: Gyimesbükköt, Gyimesközéplokot és Gyimesfelsőlokot.
Hitélet Gyimesben
Magyar Zoltán vélekedése szerint a Gyimesben virágzó hitélet igazi érték, a munkanapok oly mély, átfogó szerve a magyar nyelvterületek más részein nem jelenik meg ilyen mélyre gyökerezve.10 A néprajzkutató kijelentésében is tükröződik, hogy ez a nagyvilágtól elzárt vidék, vallás, illetve hitvilág területén páratlanul gazdag.
Gyimes a magyar nyelvű római katolikus vallásgyakorlás legkeletibb területe. A völgybe betelepülők, azaz a székelység, illetve a Moldva felől érkezők is magukkal hozták római katolikus hitüket, amelyet mind a mai napig erőteljesen megőriztek és élnek. Az itt lakó népcsoport a történelem folyamán mélységes hitéről tett tanúságot. Orbán Balázs a következőképpen vélekedik vallásosságukról: Vallásra nézve mind buzgó katolikusok, vasárnaponként összegyűlnek messze szétszórt lakjaikból, néha három-négy órát gyalogolva a templomhoz, nagyrészt éhgyomorral mennek az isteni tiszteletre, csak aztán fogyasztják el magukkal hozott reggelijüket.11 Ünnepeiket számtalan népszokással egybekötve ülik meg és teszik különlegessé. A gyimesi kereszténység legszebb ünnepei közé a Jézus Krisztus nevéhez fűződő húsvét és karácsony tartozik, és a húsvétot követő Szentlélekisten ünnepe, a „pünkösd" - vélekedik Salamon József jelenlegi gyimesbükki plébános is.12
A karácsonyra való felkészülést, az adventi időszakot a kora reggeli róráté szentmiséken való részvétellel, a húsvét előtti nagyböjtöt a húsételtől való szigorú tartózkodással, pünkösdöt pedig zarándoklattal szentelik meg. Adventnek, ahogyan más nagyobb ünnepcsoportnak is, a Gyimes-völgyi keresztények nagy jelentőséget tulajdonítanak. A mulatságoktól, hangosko-dástól, házasságkötésektől való szigorú tartózkodás, böjtölés, szálláskereső szokás,13 a hajnali roráté szentmisén való részvétel még inkább nyomatékosítja az adventtel járó csendet, meghittséget. A modernizáció ellenére még mindig él a népi szokásokhoz való ragaszkodás, e szokásvilág ápolása.14
Ennek fényében a karácsony „szenvedelye" estéjének elnevezett szentestén a fiatalok hagyományos pásztorjátékokkal teszik különlegessé az ünnepet. A fiatalok mellett a középkorúak is szerephez juthatnak a karácsony esti kántálás alkalmával.
A húsvétot megelőző nagyböjti szent időben úgyszintén ragaszkodnak a tánc, mulatság és házasságkötés tilalmához. Ebben az időszakban is fontos szerepet kap a húsról való lemondás, a böjt, az imacsoportok közös találkozása és imádkozása.
Húshagyó keddet mulatérozással15 zárják. Hamvazószerdán a szokásos hamvazkodás mellett különböző mosogatásos szokások is léteznek. Így például a háziasszonyok lúggal16 mossák ki az edényeket, jelezve azt, hogy hat hétig hús nem érheti őket. Ezzel kezdetét is veszi a nagy böjtölés időszaka, amelyet a fekete kendő viselése is méltóképpen tükrözött, illetve elszórtan ma is tükröz. A gyimesiek a virágvasárnap megszentelt barkának, pimpónak, a megszentelt víznek, élelmiszereknek is nagy jelentőséget, ezen belül óvó-védő mágikus erőt tulajdonítanak. A húsvéti ünnepkörhöz tartozott és a völgyben sem maradhatott, maradhat ki a sült bárány elkészítése, a piros, írott tojás, valamint a locsolkodás.17
A gyimesiek számára nagyon jelentős ünnep, ahogyan Salamon József plébános is vallja, a pünkösd. E szép ünnep hajnalán három és négy óra között gyülekeznek a Gyimes-völgyi egyházközség hívei, és együtt, gyalog indulnak el Gyimesfelsőlokról Csíksomlyóra. A gyimesbükki, a hidegségi, a középloki, valamint a felsőloki egyházközségek zarándokai számos idegenből érkezett vendéggel több mint nyolc órán át gyalogosan, egyetlen pihenőt tartva teszik meg az utat a csíksomlyói nyeregig. Itt csatlakoznak a sok magyarlakta vidékről érkezett keresztaljához és vesznek részt a legszentebb áldozaton, a szentmisén. Sokan közülük itt töltik az éjszakát, és a reggeli csángó szentmise után gyalog, együtt, énekelve és imádkozva indulnak haza.18 A gyimesi zarándokok imádkozva, énekelve, gyakran népviseletet öltve teszik meg a több mint 30 kilométert a csíksomlyói Babba Máriájukhoz.19
A gyimesi egyházközségek védőszentjeinek ünnepe, búcsúja is nagy hangsúlyt kap. Nemcsak a völgyben élők körében, hanem a csíki falvakban is ismertek a csángók búcsús ünnepei. A középlokiak bűnbánó Mária Magdolna ünnepét, a felsőlokiak Szent András ünnepét, a hidegségiek az államalapító Szent István, a bükkiek Szent Péter és Pál, valamint a határ melletti Kontumácon Nagyboldogasszony ünnepét ülik. Kevés az a Gyimesről, főként Gyimesközéplokról írt könyv, amelyben ne kerülne terítékre a Magdolna-búcsú. A szerzők, illetve adatközlők is lelkesen említik ezt a búcsút, utalva arra, hogy ez egy olyan nap és összejövetel, ahol megjelentek a csíki rokonok is. Mindez főleg az 1950-es évekig volt szokás, napjainkban kimaradt. E búcsúk sorát 1996-tól kiegészíti az Árpád-házi Szent Erzsébet napján tartott ünnepség, amikor a gyimesfelsőloki líceum kápolnájában együtt imádkoznak a diákok, tanárok, szülők, nagyszülők.20
A katolikus hit megvallása átszövi a nehéz mindennapokat. A vallásos nevelés, már az iskolák által is, páratlanul jelen van a fiatalok többségének az életében. Ezt tükrözi az is, hogy az elmúlt évtizedben e hely négy papot21 adott az egyházmegyének, napjainkban is nagyon sokan tanulnak Gyulafehérváron a Majláth Gusztáv Károly nevét viselő kisszemináriumban.
Már a kezdetektől a római katolikusok avagy a többség mellett voltak kisebb betelepült csoportok, akiket görögkatolikusokként tartottak számon. Ők, annak ellenére, hogy sokkal kevesebben voltak, mint a római katolikusok, az 1700-as években először egy kápolnát, majd később egy templomot építettek. Ez a templom később az ortodoxoké lett, és napjainkban is ők tudhatják magukénak.22
Az első templomok Gyimesben
A különböző források szerint a gyimesi hívek misszionálása, hitbeli vezetése kezdetben valószínűleg a csíksomlyói ferences és a kantai szerzetesek23 feladatköréhez tartozott. Tankó Gyula24 is úgy vélekedik, hogy a 18. század első felében az esküvőket, születéseket még a csíki plébániákon jegyezték be.25 Ezt támasztja alá Ambrus Mihály plébános 1747-ben összeállított, a hívek névsorát tartalmazó listája, amelyen 63 gyimesi szerepelt. Még 1796-ban Farkas M. János csíksomlyói nyugdíjas pap levelében az áll, hogy neki gondja lesz a lokon26 lévő csángókra is.
A nehéz út, a nagy távolság ellenére a gyimesi gyerekeknek megadták a keresztség szentségét. Szőcs János muzeológus ilyen keresztelési beleegyezéseket talált csíkrákosi, csíkszentmiklósi, csíkszentmihályi keresztelési anyakönyvekben. A gyimesiek tehát hűségesek voltak vallásukhoz, és az akadályok ellenére a szentségekhez járultak.27
Templom Kontumácon
A csángók 1782-ben segítettek nehéz helyzetükön. Az elszigeteltséget sikerült legyőzniük. Támogatták őket törekvéseikben a csíksomlyói ferences szerzetesek, akik megalapozták a völgy első templomát. Ezzel az épülettel egyházilag is törvényessé vált az ideiglenes település, életre kelt a csík-gyimesi egyházmegye.28 Az ezeréves határtól nem messze felépülő kis templom a Gyimesi-szorosban működő határállomás katonái, vámtisztjei és állami alkalmazottai számára épült, de nem csak, hiszen az idők múlásával a csángók is ide jönnek szentmisére.
A kontumáci templom nevet viselő, 167 m2 felületen fekvő építményt kőből és téglából emelték. A Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép mellett további 22 kép található a kis templom falain. A feliratokat vizsgálva megdöbbentő adatra bukkanhatunk. A templom északi oldalán levő 1712-es dátum, valamint a befalazott ajtó egyaránt arra enged következtetni, hogy ott valamikor valamilyen kis építmény lehetett.29 Az épületet 1782-ben szentelték fel a gyimesi hívek vallásos gondozására, Nagyboldogasszony tiszteletére.
Báró Szepessy Ignác püspök feljegyzése alapján is a Csíkszépvíztől hétórányira fekvő gyimesbükki egyházközség 1782-ben alakult. A templomot az 1820-as évek második felében felújították. 1823-ban már több mint 650 gyimesi keresztényt számláltak a csík-gyimesi egyházközségben, amiből 45 személy közvetlenül a templom környékén élt. Ez a viszonylag nagyszámú népesség kellőképpen bizonyítja azt a tényt, hogy ezekben az években inkább a csángóknak szolgált a templom, mint az akkor már jelentéktelenebb szerepet viselő határőrségnek.30 Az ősi anyatemplom helyét 1930-ban adták fel. Ekkor a plébános felköltözött a jelenlegi gyimesi plébánia helyén lévő kis épületbe.31 A templomban továbbra is zajlik a hitélet, hisz sokan látogatják nem csak búcsúja napján, hanem más Mária-ünnepek alkalmával. A helyről Salamon József jelenlegi plébános azt vallja: Kontumác sokat látott hely és vidék. A sok látogató szellemi és lelki erőt merít e hősi helyen. A háborúkban és a környéken elesett hősök emlékhelye ez.32 Ennek a meglátásnak szolgál alapjául a millenniumi kereszt, a Szent István által alapított tíz püspökségre utaló tíz fenyőfa, a hit évére emlékeztető hit kapuja, illetve a megmaradás oszlopai. Ettől van ennek a helynek különleges vonzereje.
A 19. század közepéig egész Gyimesnek ez az egyetlen egyházközsége volt, amelyet csík-gyimesiként jegyeztek fel. A vallásához hűséges csángó nép fáradságot nem ismerve tette meg ünnepnapokon a hosszú utat a kontumáci templomig a patakokban található házaktól. Nehéz helyzetüket csak az 1800-as évek második felében sikerült enyhíteni.
Templom Gyimesközéplokon
1851-ben a csík-gyimesi egyházközségtől levált Gyimeslok. A megnevezés Gyimesközéplokot és Gyimesfelsőlokot foglalta magába. A lakosság megnövekedése miatt szükség volt arra, hogy Középlokra is kápolnát építsenek. A tervet 1852-ben kivitelezték. A Tankó-patak szádába épült kápolnába a gyimesbükki plébános küldött misézőt. Ezt a kisebb épületet Ollé Elek plé-bános33 idejében sikerült bővíteni Szepessy Ignác és Kovács Miklós püspökök anyagi segítségével. A meglevő kápolna köré építették a templomot, majd miután az felépült, a kis kápolnát lebontották, és 1855-ben bűnbánó Mária Magdolna tiszteletérefelszentelték az új, gyönyörű templomot. Az épületet 1927-ben, Bíró Sándor plébános34 idejében két oldalhajóval bővítették. 1988-ban Szilveszter Imre plébános35 vezetésével új sekrestyével gazdagodott a templom. Szintén Szilveszter Imre szolgálata alatt, 1989-ben belülről tatarozták és új padokkal látták el a templomot.
A bűnbánó Mária Magdolnát ábrázoló egyedi oltárképet 1783-ból származtatják, ismeretlen szerzőtől. A képet 1989-ben Bíró Gábor székelyudvarhelyi festőművész restaurálta, ugyanebben az évben Tankó Bodor Attila36 kifaragta az oltár szomszédságában álló kereszt talpazatát. A toronyban három harang hívja az élőket, elsiratja a halottakat, szétoszlatja a viharokat.37
Gyimesközéplok leghosszabb völgye,38 Hidegség-patak, 2006 augusztusától kezdett önálló egyházközségként működni Szilveszter Imre plébános vezetésével. A völgynek két jelentős temploma van. A bándpataki kápolna 1927-ben épült és 2001-ben bővítették. Három év elteltével, 2004-ben Sarlós Boldogasz-szony tiszteletére új toronnyal látták el. A bándpataki templomtól néhány kilométerrel fennebb emelkedik és őrt áll a Szent István tiszteletére 2000-ben felszentelt bükkhavasi templom is.39
Templom Gyimesfelsőlokon
1907-ig a felsőloki hívek is - kivéve a sántatelekieket40 - a nehézségeket legyőzve Csík-Gyimes-Lokra jártak szentmisére. A temetőben külön parcellát tudhattak magukénak. A több mint 3000 lelket számláló közösség és a több kilométernyi gyaloglás arra ösztönözte az egyházközség híveit, hogy könnyebbé tegyék hitük intézményesített megvallását. Már az 1890-es évek végén felvetődött az igény e nagy egyházközség kettéválására. Ennek következtében születik meg Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok mint külön egyházközségek. A kettéválás egy újabb templom megépítésének a szükségességét vetette fel, viszont a földvásárlások következtében a gyimesi nép anyagilag nem tudott a templomépítés segítségére lenni. Öt évig vitatkoztak, perlekedtek. Sokan a felsőlokiak közül továbbra is ragaszkodtak a gyimesközéploki templomhoz, az odajáráshoz. Nehézséget jelentett az is, hogy az akkor tevékenykedő Benke János nem támogatta a különválás gondolatát. Mindezek ellenére két egyszerű parasztember41 kérésére, gróf Mailáth Gusztáv Károly püspök beleegyezésével 1902-ben felépült a templom. 1907-től már szentmisét is végeztek itt a gyimesfelsőloki, Szent András tiszteletére épített, a középlokinál nagyobb területen fekvő, tágasabb templomban. Kiss András gyimesközéploki egykori plébános az 1912-es dátumot jelöli meg a gyimesfelsőloki egyházközség önállósodásának időpontjául, míg a gyulafehérvári dokumentumok 1905-1907 közé teszik annak megszületését.42 A dátum leszögezésének bonyodalma abból adódik, hogy Gyimesfelsőlokon nem állnak rendelkezésre dokumentumok az 1916-os román betörésnek köszönhetően, hiszen azok, tűzvészt okozva, megsemmisítették a plébánia iratait is.43 Az 1908-as leltárból megtudhatjuk, hogy már a kezdeti időszakokban sikerült a templomot kellőképpen berendezni. Az összeíró említi a csillárokat, gyertyatartókat, a fából faragott feltámadási szobrot, az orgonát, a harangokat, valamint a festékes textíliákat. A templom legértékesebb kegytárgyának a Szent Andrást ábrázoló szobrot jelöli meg. Sokkal drágábbnak ítéli, mint az orgonát vagy a harangokat. A deszkával padolt, cseréppel födött, téglából rakott templom a 20. század második felében már szűknek bizonyult. Szükség volt annak bővítésére, amely munkálatokat
Kósza István44 és részben Gergely Fülöp45 plébánosok idején kivitelezték az 1970-es években. A tetőn levő 1975-ös dátum utal a tetőcsere időpontjára. Az oldalhajó márványtábláján az áll, hogy a hívek önkéntes hozzájárulásával 1977-ben kibővítették, 1978-ban kívül-belül széppé tették. Isten fizesse. Az 1978-as években készítették el a gyönyörűen kifaragott oltárt, illetve ambót. 1929-ben új harangot is kapott.
Az évek múlásával Gyimesfelsőlokon a Szent András tiszteletére felszentelt templom mellett még egy kápolnát is építettek Komját falu részen. Ennek előde egy Kósza István plébános idejében felépített, családi házra emlékeztető épület volt. 2004-2007 között, Tankó Géza plébános46 szolgálata alatt felépült Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére a templom. Ezt 2007. július 16-án Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök szentelte fel.47
Kápolna és szükségtemplom Gyimesbükkben
Kontumácról az 1930-as években fel költöztetik az egyházi szolgálatot a jelenlegi plébánia helyére, hiszen ekkor már készülőben volt az úgynevezett szükségtemplom. A túl nagy távolságból adódóan e templom létrejötte erőteljes óhaja volt a híveknek, mert nehéz volt megközelíteni vasár- és ünnepnapokon Kontumácot. 48 Az új templom igénye élt a hívek körében, ezért 1929. május 30-án letették a szükségtemplom alapkövét. 1933-ban gróf Mailáth Gusztáv Károly megyéspüspök meg is áldotta a bérmálás alkalmával.
A templomot György Lajos49 plébános építtette fából 465 m2-nyi területre. A cseréppel födött faépületet később, gombásodás miatt, tataroztatni, újrafalazni50 kellett. E felmerülő problémák ellenére a templomalap mellett egy kerülőutat is sikerült készíteni tizennégy tölgyfakereszttel. Az egyházközség a nehézségek ellenére fejlődött. 1937-ben sikerült megvásárolniuk a keresztúti képeket, valamint a Vágó István által készíttetett Szent Antal- és Jézus Szíve-szobrokat. 1934-ben az egyháztanács határozata következtében az omladozó oldalon kőfallal rakták ki a templom hátsó részét, és kamrával, konyhával, illetve föld alatti pincével bővítették. Ebben az évben a falak is annyira kiszáradtak, hogy a plébános felköltözhetett Kontumácról. A kontumáci papi lak és templom gondozását előbb Antal János, majd Gergely Károly végezte. A szükségtemplom 2004-ig működött, amikor főhatósági engedéllyel felszámolták, és az oltárképet is visszavitték Kontumácra.51
Gyimesbükk felső felében52 1926-ban az egyháztanács egy kápolna felépítését indítványozta. A felépített kápolna Szent Péter és Szent Pál napján tartja búcsús ünnepét. Ezt 1977-78-ban 70 m2-nyi vasbeton alapú toldással megnagyobbították. Harangtoronnyal, 2007-ben új padokkal, faburkolattal, új szőnyegekkel gazdagították.53 Ezek az templomok a mai napig ott állnak Gyimes szívében, és hirdetik a hívek vallásosságát, összefogását, amellyel túllépték és túlélték a nehéz éveket.
Jegyzetek
1 Antalné Tankó Mária, A Gyimesek völgyében élő csángó magyarok hitvilága, h. n., i. n. 15.
2 Tankó Gyula, Öregek faggatása. Státus Kiadó, Csíkszereda 2008, 8.
3 Vö. Orbán Balázs, A Székelyföld. Európa Könyvkiadó, Budapest 1982, 158-160.
4 Tankó 28.
5 Manastirea Fagetel: 1901-ben alapították, 1936-ban felszentelték, az első szerzetesek Bákóból érkeztek ide. http:// www.crestinortodox.ro/biserici-manastiri/mitropolia-ardealului/ manastirea-fagetel-manastirea-credinciosilor-pe-valea-ghimesului-de-valea-trotusului-68061 .html, letöltés ideje: 2015. 04. 19.
6 Mihók Edit gyimesközéploki könyvtáros elmondása szerint oláhoknak nevezték őket.
7 Antal Imre, Gyimesi Krónika. Európa Könyvkiadó és Kriterion Könyvkiadó, h. n. 1992.
8 Tankó Gyula - Mihók Edit, Gyi-mesközéplok monográfiája, 2014, 172.
9 A terjengő mondák szerint a legelső, Gyimesbe betelepült ember a Tankó Demeter nevet viselte. Tizenkét fiával együtt, földbe vájt kunyhóban élt. Miután a fiúk felcseperedtek, a csíki falvakból hoztak maguknak lányokat. In: Antalné Tankó Mária (szerk.), A Gyimesek völgyében élő csángó magyarok hitvilága 21.
10 Vö. Tankó-Mihók, 172-195.
11 Orbán, 158.
12 Vö. Salamon József, Gyimes. Csíkszereda 2014, 222.
13 Szállást keres a szentcsalád szokás.
14 Csiszér Albert gyimesközéploki adatközlő.
15 A mulatérozás mulatságot jelent. A családok összeülnek és húst fogyasztanak, beszélgetnek, táncolnak. Még napjainkban is létezik ez a szokás, csak annyiban tér el az évtizedekkel ezelőttiektől, hogy nem élő zenész biztosítja a jó hangulatot.
16 A lúg bükkfahamu és víz felforralásából nyert, mosáshoz, tisztításhoz használatos folyadék.
17 Tankó Anna gyimesbükki adatközlő.
18 Harangozó Péter: Mónus Berta csángó pásztorasszony emlékezései. k. n.
19 Babba Mária: Szűz Mária neve Székelyföldön, főként Gyimesben és Csíkban. In: Dr. Viczián János (szerk.), Magyar Katolikus Lexikon I. kötet. Szent István Társulat, Budapest 1993,, 488.
20 Vö. Balog László, A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum születése. Az iskolaalapító Berszán Lajos életműve. Státus Kiadó, Csíkszereda 2010.
21 Ambrus István-Ábel, Antal Imre, Főcze Imre, Tankó Attila.
22 Tankó-Mihók, 30.
23 A kantai szerzetesek: Nagy-Kantán élő minoriták. Vö. Sávai János, A csíksomlyói és a kantai iskola története. Documenta Missionaria II/II., Agapé Kft., Szeged 1997.
24 Gyimesközéploki író, volt iskolaigazgató a kommunista rezsim ideje alatt.
25 Tankó, 33.
26 Gyimeslokra vonatkoztatják. A lok elsősorban szláv eredetű, földrajzi fogalom, amely sima, patakmenti rétet jelent. In: Salamon, 121.
27 Vö. Tankó-Mihók 30-35; Tankó, 8-10.
28 Tankó-Mihók 34.
29 Salamon, 82.
30 Bárth János, Gyimesfelsőloki emléklapok. Bárth Társadalomtudományi Bt., Kecskemét 2003, 1-6.
31 Itt fából építettek plébániát és szükségtemplomot, amely mind a mai napig áll a gyimesi nagy templom mellett. A szükségtemplom a későbbiekben kerül terítékre.
32 Salamon, 85.
33 Ollé Elek Marosvásárhelyen született 1824. augusztus 24-én. 1853-1884 között templomépítőként tartják számon. Középlokon temették el. In: Tankó-Mihók, 180.
34 Bíró Sándor 1877-ben született Zalánpatakon, 1914-ben szentelték fel, és 1940-ben halt meg. Középlokon, 1925-től 1931-ig szolgált. In: Tankó-Mihók, 181.
35 Szilveszter Imre 1948-ban született Gyergyóalfaluban. 1972-ben szentelték fel. 1972-73 között segédlelkészként működött Medgyesen, majd 1973-1976 között Ágotán plébános. 1976-tól 1986-ig Sinfalván, majd 1986-tól 2006-ig Gyimesközéplokon. A középlokiak mint építkezős lelki atyjukat tartják számon. Napjainkban a 2006. augusztus 1-jén kivált hidegségi egyházközséget vezeti. In: Tankó-Mihók, 182.
36 Gyimesközéploki asztalos.
37 Vö. Tankó-Mihók, 182; Tankó,, 145.
38 20 km. http://www.romkat.ro/?q=templom/1139 Letöltés ideje: 2015. 03. 29.
39 http://tankogyula.blog.hu/2013/05/22/sajat_munkak. Letöltés ideje: 2015. 03. 29.
40 Sántatelek, Gyimesfelsőlok része, amely közelebb esik Csíkhoz. Így az ottani hívek még a csíki falvakba jártak misére.
41 Bodor Péter Andrásé és felesége, Póra Katalin, valamint Bodor József Andrásé és felesége, Bodor Borbála. In: Tankó-Mihók, 185.
42 Vö. Bárth, 27-28; Tankó, 40-42.
43 Vö. Bárth, 28-29.
44 Kósza István Nagyboldogasszonyfalván született 1929. április 1-jén. 1956-ban Márton Áron pappá szentelte. 1976-ban halt meg. In: Bárth 87.
45 Gergely Fülöp 1944. május 26-án született. 1968. április 24-én szentelték pappá. 1976-tól működött Gyimesfelsőlokon. In: Bárth, 88.
46 Tankó Géza Nyikómalomfalván született 1955-ben. 1981-ben szentelte fel dr. Jakab Antal püspök. Ditrói, radnóti, székelyvarsági szolgálata után, 2000-ben került Gyimes-felsőlokra. Napjainkban Gyergyóalfaluban vezeti a híveket. Vö. http://www.plebania.ro/gyimesfelsolok/?pageID=116&CategoryID=8 71&A0fTemplate=00552. Letöltés ideje: 2015. 03. 29. 01:18. és http://www.romkat.ro/hu/papiadatlap/537. Letöltés ideje: 2015. 03.29. 1:20.
47 http://www.romkat.ro/hu/templom/1136. Letöltés ideje: 2015. 03.28 11:08.
48 Tankó Anna gyimesbükki adatközlő.
49 György Lajos 1881. augusztus 18-án született. 1905-ben pappá szentelték. Káplánkodott Tordán, lelkészként működött Vágáson és jezsuita novíciusként Nagyszombaton. 1920. július 1-től lett Gyimesen plébános. In: Salamon, 345-346.
50 Tíz négyzetméter falat és 70 négyzetméter padlást az északi oldalról ki kellett bontani, és új tokozattal kellett ellátni a templomot.
51 Vö. Salamon, 309-401.
52 Csíkszereda és nem Bákó irányába.
53 http://gyimesbukkiplebania.com/index.php?option=com_content&view=article&id=61&Itemid=1481. Letöltés ideje: 2015. 03. 29. 16:30.
