Könyv
mEDGYESY S. NORBERT:
ÉNEKELT TÖRTÉNELEM I.
A történelmi emlékezet működésének új változatai új pedagógiai stratégiákat teremtenek. A szemléltető, gyakorlati módszer azonban ennek a stratégiának valamiképpen mindig része marad. Ennek jegyében indított el értékes sorozatot Medgyesy S. Norbert, Erdélyben is jól ismert és megbecsült művelődéstörténész, a PPKE BTK Újkori Történeti Tanszék előadótanára Énekelt történelem címmel. A századok során ugyanis számtalan helyzeti és használati értékkel rendelkező énekelt szöveg keletkezett a fontosabb történelmi eseményekről, a reprezentatív személyiségek életéről: különféle himnuszváltozatok, históriás énekek, népénekek. Elszórtan él még ezek közül néhány például a templomi énekeskönyvekben, legtöbbjük mégis szakkönyvek lapjain vagy a szakemberek számára készült, éppen ezért nem túl nagy példányszámban megjelent kritikai kiadásokban rejtőznek, mint például a Régi Magyar Költők Tára. Pedig ezek az énekek ma is énekelhe-tők, és a szerkesztő sok éves oktatói tapasztalata azt mutatja, hogy a 21. század fiataljai is szívesen énekelnek, és multimediális kontextusban sokkal fogékonyabbak a régi szövegekre és azokra az egyébként örök értékekre, amelyeket ezek közvetítenek. Erre a tapasztalatra épít tehát, amikor elindítja a sorozatot, hogy diákok és pedagógusok számára olyan anyagot állítson össze, mely köny-nyen használható, hozzáférhető, mégis igényes mind a szöveg- és dallamközlés, mind a hozzájuk fűzött kommentárok szempontjából.
Az első kötet 26 ilyen középkori és barokk kori historikus himnuszt, illetve népéneket tartalmaz mai átírásban (vagy fordításban, amennyiben latinul született az illető ének), de mégis őrizve a régi korok sajátos nyelvezetét, az eredeti forma patináját.
A kötet szerkezete az időrendet követi: az ókori Pannóniában született Szent Mártonról szóló historikus-epikus zso-lozsmatételekkel indul, majd a honfoglalás korát idéző énekek következnek. A magyar államalapítás eseményeit idéző énekkincs már sokkal bővebb, hiszen a történetek száma és feljegyzettségi foka is nő az idő előrehaladtával. Az énekek a teljes magyar nyelvterületről származnak (Erdély, Szlavónia, Somogy és sok más régió énekeit olvashatjuk-hallgathatjuk), ilyen szempontból is elősegítik az egységes magyarságtudat és nemzeti önismeret alakulását a fiatal olvasókban.
Külön érdeklődésre tarthat számot az idén, a Szent László-évben a lovagkirályról szóló énekek csoportja. A tiszteletére írott szekvencia olvasását még a gondos tördelés is segíti: dőlttel szedve olvashatják a diákok azokat a sorokat, amelyek konkrét történeti utalásokat hordoznak a legendás elemekkel szemben. A fiatalok megismerkedhetnek az első eredeti magyar verssel, a Szent László-énekkel, annak rövidebb és teljesebb formájával, a lovagkirály elénekelt mondáival is.
Az egyes fejezetek szerkezete többnyire egységes: a szóban forgó szent életének ismertetése, tiszteletének jellegzetességei után következnek maguk a szövegek, kottával ellátva. Az énekek tanulását két mellékelt cédé is segíti, ezek sorszáma is része a leírásnak, melyből a diákok megtudhatják, hol jegyezték fel először az éneket, ha latin nyelvű volt, ki fordította és mit érdemes tudni a történetéről. Helyenként szöveggel kapcsolatos feladat is található a bevezető leírásban.
Különösen oktatók vagy az érdeklődő nagyobb diákok számára hasznos a kötet végén közölt forrás- és irodalomjegyzék, mely további tanulásra, tájékozódásra is ötleteket adhat a könyv használójának.
Bár a koncepció és a szerkesztés oroszlánrésze Medgyesy S. Norbert munkáját dicséri, mégis - éppen jellegénél fogva - egész munkacsoport áll a kötet kiadása mögött. A cédélemezek tartalomjegyzékéből kiderül, hogy a többnyire Gödöllőn, a Premontrei Auditórium Takács Menyhért termében készített felvételek Annus Péter hangmérnökön kívül még hány nagyszerű zenész, népdalénekes és énekelni szerető diák közös munkáját dicsérik.
A könyv igényes kivitelezésére is ki kell térnünk: a szövegek jellegének megfelelő méret, a használatot segítő szövegkép, kotta (Kovács Andrea, Meszéna Beáta), a színes illusztrációk (Vaida Mónika) élményszerűvé teszik a könyv használatát - nem csak az ifjúság számára. Szimbólumértékű, hogy az ízléses borítón a korhangulatot is tükröző, Pannonhalmán őrzött Dőri énekeskönyv (1763-1774) Szent László királyról szóló énekkel kezdődő lapja található.
A kötetet dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója a kiadvány szakmai értékeit méltatva ajánlja az oktatással-neveléssel foglalkozóknak: „Jó volna, ha az Énekelt történelem kötetei minden iskola könyvtárában megjelennének, különösen ott, ahol a magyar énekes kultúrára építve kívánják a szellemi és lelki nevelés egységét megvalósítani. És igen jó volna, ha minél több pedagógus megismerné és megszeretné ezt a módszert." Nem tehetünk mást, mint csatlakozunk ehhez az ajánláshoz azzal a megjegyzéssel, hogy igen, itt Erdélyben is.
L'Harmattan, Budapest 2016
Farmati Anna
