Sipos Zsolt
eGY PÜSPÖKI ARCKÉP UTÓÉLETE
A szerző 2008-ban végzett a kolozsvári Babe§-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának didaktikus teológia-történelem szakán. Ugyanott 2009-ben magiszteri oklevelet szerzett, jelenleg ugyanott doktorandusz. Kutatási területe gróf Széchényi Miklós nagyváradi megyéspüspök élete és végrendelete.
Lipovniczky István a 19. századi nagyváradi megyéspüspökök sorában az első volt, aki tudatosan törekedett egy minél gazdagabb egyházmegyei portrétár elkészítésére. Saját, valamint elődei,1 a kalocsai és esztergomi főegyházmegyék érsekei portréin kívül a székeskáptalan kanonokjai2 és az egyházmegye jelesebb papjai arcképeit is megfestette.3 Püspökségének első időszakában többször is vásárolt Jakobey Károly festőművésztől, később pedig Szamossy Elek festőművészt dolgoztatta rendszeresen.4
1911-ben a nagyváradi római katolikus püspöki rezidencia (püspöki palota) első emeleti nagytermétől (nagy szalon, díszterem) délre fekvő zöld teremmel szomszédos vörös terem falait,5 1943-ban pedig a díszteremtől északra levő Mátyás terem mellett levő kis szalon (fogadóterem) falait díszítették a váradi püspökök arcképei.6 A fogadóterem enteriőrjéről korabeli fehér-fekete fényképfelvétel is fennmaradt dr. Némethy Gyula pápai prelátus, apátkanonok szívességének köszönhetően.7 A felvételen megfigyelhető - többek között - Lipovniczky István püspök arcképe Jakobey Károly festőművésztől8 és Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök egész alakos festménye Benczúr Gyula festőművésztől.9
Napjainkban a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Gyűjteményének portrétárában a dualizmus időszakának utolsó nagyváradi ordináriusáról, gróf Széchényi Miklós megyéspüspökről egy reprezentatív arckép létezik.10 (A Nagyváradi Római Katolikus Székesegyházi Bazilika Főplébánia épületének emeletén látható Széchényi püspöknek egy fiatalabb kori portréja.11)
A Szenes Fülöp festőművész által megfestett arckép a püspököt középkorú férfiként ábrázolja, teljes püspöki díszornátusban, legfontosabb dekórumait viselve mutatja be. Az arisztokrata főpap vonásai kifejezőek, ajkai szinte megnyílnak néhány szívélyes atyai szóra.
Gróf Széchényi Miklós megyéspüspök 1923. február 8-án, Budapesten kelt végrendeletében Brém Lőrinc prelátus-kano-nok, gyulai püspöki helynökre hagyományozta a festményt a következő kéréssel: „A Szenes Fülöp által festett arcképemet tekintse tulajdonának, de erre vonatkozólag is arra kérem, gondoskodjék arról, hogy az ő halála után ez a kép a nagyváradi püspöki székhez, illetőleg annak magyar részéről való utódom őrizetében, az egyházmegye tulajdona legyen: [...]".12 A festmény Széchényi elhunytát megelőzően nem lehetett a nagyváradi rezidenciában, csak magyarországi ingatlanai egyikében. Halálát követően így kerülhetett a végrendeleti hagyományos Brém Lőrinc tulajdonába, aki mint kanonok Gyulán lakott, az egyházmegye magyarországi részén. A portré 1927 novemberében szerepelt Szenes Fülöp budapesti kiállításának katalógusában Brém kanonok mint tulajdonos megjelöléssel.13 A második bécsi döntést követően - miután az egyházmegye magyarországi és romániai részei újra egyesültek - kerülhetett a festmény a nagyváradi püspöki rezidencia már ismertetett kis szalonjának portréi közé. A püspöki rezidenciára a második világháború után az állam rátette a kezét.14 Négy órát adtak a kiköltözésre, csak a legszükségesebb dolgokat lehetett onnan elhozni. A többi az államé lett.15 Széchényi püspök portréja viszont egyházi tulajdonban maradt.16
2006-ban a festmény a Kanonok-sori egyházmegyei rezidencia püspöki dolgozószobájában volt látható.17 Jelenleg a római katolikus székesegyház nyugati oldalgalériáján (oldalkarzatán) az 1992-ben megnyitott és 2015-ben megújult Szent László Egyházművészeti Múzeumban a rendelkezésre álló kiállítóterek szűkössége miatt nincs lehetőség a portré kiállítására.18
A portréról a korabeli sajtóban készült egy grafika,19 katalógusban látható egy fehér-fekete reprodukció,20 valamint egy történeti monográfia kiadvány fehér-fekete fényképfelvételén21 is megfigyelhető.
Gróf Széchényi püspök a már idézett végrendeletrészletet az arcképére vonatkozóan a következő jövőbe tekintő gondolattal zárta: „[... ] ki tudja, talán az utolsó nagyváradi püspököt örökiti meg ez a kép".22 Széchényi Miklós a társadalmi és egyházi átrendezések következtében 1990-ig az utolsó váradi püspöknek számított. Az egyházmegye ugyanis ebben az évben kapott ismét püspököt Tempfli József személyében.23 Nagyvárad 81. római katolikus megyéspüspökének arcképét24 2006-ban festette meg Simon M. Veronika festőművész, mely festmény napjainkban a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség rezidenciájának egyik földszinti termében látható.25 A székeskáptalan tagjai közül Fodor József nagyprépost portréját26 2006-ban festette meg Simon M. Veronika festőművész, mely festmény jelenleg a székesegyházi bazilika főplébánia épületének emeletén található.27
Jegyzetek
1 Valószínűleg ő lehetett a megrendelője annak a festménysorozatnak is, amelyből ma már csupán négy darab maradt fent az egyházmegye gyűjteményében, és amely a középkor jeles püspökeinek elképzelt portréit ábrázolja. Zakar Péter—Lakatos-Balla Attila, Lipovnoki Lipovniczky István nagyváradi megyéspüspök élete és munkássága. Nagyvárad 2014, 25.
2 Az egyházmegyei gyűjtemény képtárának kanonokportréi közül külön említésre méltó Bunyitay Vince arcképe László Fülöp Elek (Sir Philipp Laub) festőművésztől. Lakatos Attila— Balla Tünde—Tóth Ilona Csilla, Katalógus, in: Angi János—Lakner Lajos (szerk.), Várad kincsei Debrecenben. Debrecen 2015, 94.
3 Az 1990-es évek elején Alexandru Săşianu, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum munkatársa megnézte, melyek azok az egyházi portrék, amelyek nem szerepelnek leltárban és körülbelül 40-50 régi püspökportrét vitt át Tempfli József megyéspüspök úrnak. Ezeket a portrékat Jakobovits Miklós képzőművész restaurálta, hozzávetőleg két év alatt összesen mintegy 40 képet. Nem mind minősül remekműnek, viszont komoly dokumentációs értékük van. Egy részük Mária Terézia idejéből, az 1770-es évekből származik. Ha valaki a régi egyházi múltat akarja tanulmányozni, kutatni, megtalálja a megfelelő főpapi portrékat. Fried Noémi Lujza, A bazilika képtárának és kincstárának sorsáról. A kegytárgyak láthatók, a festmények nem. Reggeli Újság, Nagyvárad, 2007. június 20, 6.
4 Zakar—Lakatos—Balla, 24—25.
5 Küldöttségek tisztelgése. Tiszántúl, Nagyvárad, 1911. május 30, 6.
6 A püspöki palota, in: Bálint István János (szerk.), Boldog Várad, [Budapest 1992], 567— 568.
7 SZÉLL Sándor, Nagyvárad. Szent László városa. Budapest 1940, 17. fénykép.
8 A portré színes reprodukciója látható egy — Rómer Flóris születésének 200. évfordulója alkalmából megjelent — kiadvány lapján. Balla Tünde—Lakatos Attila, „Biharmegye kultúr-hivatását férfiasan emeljük..." Rómer Flóris nagyváradi évei. Nagyvárad 2005, 23.
9 A portré megfigyelhető egy háromnyelvű katalógus színes fényképfelvételén. Chiriac, Aurel (coord.), Oradea. Oradea 2002, 51.
10 Itt szeretnék köszönetet mondani Lakatos-Balla Attila nagyváradi egyházmegyei gyűjteményvezető úr szíves adatközléséért.
11 Itt szeretnék köszönetet mondani Mons. Fodor József nagyváradi egyházmegyei általános helynök, pápai prelátus, székeskáptalani nagyprépost, székesegyházi plébános úr szíves adatközléséért.
12 Széchenyi Miklós gróf végrendelete. Nagyvárad. Nagyvárad, 1924. március 16, 6.
13 Szenes Fülöp representativ kiállításának katalogusa, h. n. 1927, oldalszám nélkül.
14 Péteri Zoltán, Mesélő képeslapok. Nagyvárad 1885-1915. Budapest 2002, 21.
15 Tempfli József, Horgony és vitorla. Jezsó Ákos beszélgetése Tempfli József nagyváradi megyés püspökkel magyarságról, egyházról és Trianonról. Budapest 2004, 72.
16 Fodor József általános helynök adatközlése.
17 Biró Endre, Bucsa. Emberek, sorsok, dokumentumok. Bucsa 2006, 74.
18 Lakatos Attila, A nagyváradi római katolikus püspökség kincstára és művészeti gyűjteményei, in: Angi János-Lakner Lajos (szerk.) Várad kincsei Debrecenben. Debrecen 2015, 37.
19 A váradi püspök meghalt Budapesten. Keleti Ujság, Cluj-Kolozsvár 1923. december 4, 3.
20 Szenes Fülöp representativ kiállitásának katalogusa, oldalszám nélkül.
21 Biró, 74.
22 Széchenyi Miklós gróf végrendelete, 6.
23 Marton József, Katolikus egyháztörténet, II. Kolozsvár 2001, 266.
24 A portré fehér-fekete reprodukciója látható a püspök gyászjelentésén, melyet a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóirat hátlapjának belső lapján közölt. Keresztény Szó, Kolozsvár 2016. június, XXVII. évfolyam 6. szám.
25 Itt szeretnék köszönetet mondani S.E.R. Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök úr szíves adatközléséért.
26 A portré színes reprodukciója látható a nagyprépost úr által indított Szent László Könyvek sorozat 3. kötete képmellékletének utolsó oldalán is. Fodor József, A nagyváradi egyházmegye ideiglenes főpásztorai a XX. században. Joghatósági vita egy váradi pap szemével. Kolozsvár 2008, 394.
27 Fodor József általános helynök adatközlése.
