Sipos Zsolt
a NAGYVÁRADI SZÉKESEGYHÁZ
KÁPOLNÁJÁNAK CENTENÁRIUMA
A szerző 2008-ban végzett a kolozsvári Babe§-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának didaktikus teológia-történelem szakán. Ugyanott 2009-ben magiszteri oklevelet szerzett, ahol jelenleg doktorandusz. Kutatási területe gróf Széchényi Miklós nagyváradi megyéspüspök élete és végrendelete.
A nagyváradi római katolikus székesegyház Jézus Szíve-kápolnája megál-dásának 100. évfordulójához érkeztünk ebben az évben. 1917. április 2-án gróf Széchényi Miklós nagyváradi megyéspüspök két udvari papja, Mazurek Gyula és Schriffert Béla segédlete mellett megáldotta az új kápolna szentségházát és oltárképét, ezt követően pedig csendes misét mondott. Az első szentmise tulajdonképpen konventuális mise volt a székeskáptalan tagjainak jelenlétében, akik először használták díszes stalluma-ikat. A jelenlévők mind el voltak ragadtatva a látványtól, melyet az aranyozott fali karlámpák fényében ragyogó kápolna nyújtott. Az egymással és az aranyozott faburkolattal, de főleg az oltárképpel és kettős ragyogó keretével mesterileg összehangolt műmárvány-tónusok elragadó, csodás harmóniába csendültek össze.1
A székesegyház szentélyétől balra található a Jézus Szíve-kápolna, melyet Széchényi püspök rendeztetett be a régi Szent Kereszt-kápolna helyett a 20. század elején.2 Széchényi püspök elkötelezte magát Jézus szentséges szíve tiszteletének terjesztésére. Az általa képviselt irányvonal megtalálható azokon a helyeken, ahol ő építtetett előzőleg kápolnát és templomot: a bécsi Pázmáneumban és a Békés megyei Bucsán.3 A nagyváradi székesegyház új kápolnáját is ennek jegyében alakíttatta ki.4
Az egész kápolna hosszúsága 14,70 méter; szélessége 7,20 méter; magassága 4,46 méter. A kápolna előtere annyival keskenyebb a kápolnánál, amennyi helyet az egykori káptalani könyvtárba vezető lépcsők elfoglalnak belőle.5 (A kápolna feletti emeleteken hasonló nagyságú két helyiség található.6 A kápolna előteréből a lépcsők napjainkban a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Műemlékkönyvtár helyiségeibe vezetnek.7)
A kanonokok részére emelt tölgyfa stallumok8 gazdag aranyozásúak,9 míg a világi hívek számára egyszerűbb díszítésű padok készültek. A kápolna műmárvány falait Nagy Virgil budapesti műegyetemi tanár készíttette.10 A Jézus Szíve oltárkép a szignó alapján Éder Gyula festőművész alkotása 1916-ból.11 Dr. Némethy Gyula nagyváradi egyházmegyés pap a korabeli sajtóban a következőképpen mutatta be az új kápolna oltárképét: „Az Üdvözítő mintha a földgömb felett állana. Fehér tunikájára vörösbarna sárga bélésü általvető palást borul, mely gyönyörű redőzetekben hullámzik alá. A redőzetek, felületek anyagszerüsége a nagy velencei mestereket Paolo Veroneset, Palma Vecchiot juttatja eszünkbe. Az Üdvözitő méltóságos alakjának kebelén sugárzó sziv, karjai kitárva, mintha csak mondaná: jertek hozzám mindnyájan, akik fáradtak és terhelve vagytok, én megenyhitelek titeket! Arca szép komoly méltóságos Jézus arc, hiszen a müvészt a renaissance utólérhetetlen mesterei inspirálták. Nekünk Tiziano drezdai vászna jutott eszünkbe: »Az adópénz«. Annak a Krisztusnak van ilyen szép szomoru, szemrehányó tekintete. De a kép nem csak külön önmagában, hanem mint az egész müvészi összeség, ensemble egy tagja is pompásan hat. A barna diszkrét-aranyozásu külső képkeret, a vörösbarna palást sárga bélésével, a kép hátterén kékesszürke felhő tónusai, a ragyogó belső aranykeret pompás szinegészet alkotnak."12
Jézus szívének művészi ábrázolása az oltárképen kívül megfigyelhető a mennyezet alján lévő stukkó domborműveken (tövissel koszorúzott lángoló szív; IHS monogram), a festett üvegablakokon (tövissel koszorúzott lángoló szív, melyből kereszt nő ki; IHS monogram), valamint a bejárat feletti üvegfestményen (egyenl ő szárú kereszt, melynek közepén IHS monogram). A kápolna területét két részre osztó hatalmas félkörív alsó részének tölgyfaburkolatán, egy kör alakú fém dombormű falidíszen szintén felfedezhető a fénysugarakat árasztó, töviskoszorúval övezett, lángoló szív, mely felett kereszt emelkedik.
A kápolna építési és berendezési költségei körülbelül 70 000 koronára emelkedtek, mely költségeket a székesegyház díszítésére tett Tágen-Hoványi-Vinkler-alapokból fedezték. Ebbe az összegbe nem számítódott bele az oltárkép, amely
Kollányi Ferenc prelátus-kanonok ajándéka, ennek ára körülbelül 3000 korona volt.13
A Jézus Szíve-kápolnában fennállásának évszázada alatt nemcsak kon-ventuális miséket mutattak be a székeskáptalan tagjai, hanem esketések is voltak. Dr. Némethy Gyula prelátus-kano-noknak több esketési beszéde is megjelent nyomtatásban, melyek a kápolnában hangzottak el.14
1963. február 4-én a nagyváradi latin szertartású székeskáptalan utolsó ülését tartotta a még élő két kanonok, dr. Schriffert Béla és dr. Lestyán Endre jelenlétével. Előbbi kanonok bejelentette, hogy tudomására hozta az Egyházmegyei Főhatóságnak, hogy a konventuális misék végzését a székesegyházban beszünteti. A két kanonok elhatározta, hogy a konventuális misék, valamint az ún. votív káptalani szentmisék szándékára havonként egy-egy szentmisét fognak végezni, amíg az testi erejükből telik.15 (1968. május 1-jén hunyt el a régi székeskáptalan utolsó tagja, dr. Schriffert Béla protonotárius-kanonok, akit, mindenki meglepetésére, még 1923-ban Széchényi püspök nevezett ki kanonoknak.16) Napjainkban már nem a székeskáptalan tagjai, hanem a székesegyház plébánosa, illetve segédlelkésze mutat be szentmisét a kápolnában - vasár- és ünnepnapok kivételével - minden reggel 7 órakor és délután 6 órakor.
A nagyváradi székesegyház kápolnájának centenáriuma
1917. április 2-án gróf Széchényi Miklós nagyváradi megyéspüspök megáldotta a székesegyház új Jézus Szíve kápolnáját, ezt követően pedig csendes misét mondott. Az első szentmise tulajdonképpen konventuális mise volt a székeskáptalan tagjainak jelenlétében, akik először használták stallumaikat. A kanonokok részére emelt tölgyfa stal-lumok gazdag aranyozásúak, míg a világi hívek számára egyszerűbb díszítésű padok készültek. A kápolna műmárvány falait Nagy Virgil budapesti műegyetemi tanár készíttette. A Jézus Szíve oltárkép
Éder Gyula festőművész alkotása 1916-ból. Jelenleg már nem a káptalan tagjai, hanem a székesegyház plébánosa, illetve segédlelkésze mutat be szentmisét a kápolnában.
Jegyzetek
1 A Jézus-szíve kápolna felavatása. Tiszántúl, Nagyvárad, 1917. április 3, 5.
2 Némethy Gyula, A nagyváradi római kat. Székesegyház. Nagyvárad [1942], 7.; Balla Tünde-Lakatos Attila (szerk.), Nagyvárad római katolikus székesegyházai. Nagyvárad 2017, 14.
3 Biró Endre, Monospetri. Emberek, sorsok, dokumentumok. Monospetri 2009, 68.
4 Biró, 73.
5 Némethy Gyula, A székesegyház új, Jézusszíve kápolnája. Tiszántúl, Nagyvárad, 1917. április 1, 2.
6 Péter I. Zoltán, Nagyvárad római katolikus templomai. Nagyvárad 1992, 33.
7 Péter I. Zoltán, Nagyvárad római katolikus székesegyházai. Nagyvárad 2004, 97.
8 A kápolna szentélyében jobbra-balra hét-hét kanonoki stallum található. Némethy Gyula, A székesegyház új, Jézus-szíve kápolnája, 2.
9 A kanonoki stallumok ülőlapjai és háttámlái vörösbarna színű műbőrrel párnázottak, a könyöklők és térdeplők pedig violaszínű bársonnyal borítottak. Némethy, A székesegyház uj, Jézus-szíve kápolnája, 2.
10 Némethy Gyula, A nagyváradi római kat. székesegyház, 8.
11 Péter, Nagyvárad római katolikus templomai, 33.; Biró József, Nagyvárad barok és neoklasszikus művészeti emlékei. A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztény Régészeti Intézetében készült doktori értekezés. Budapest 1932 (úny. Nagyvárad 2007), 53.
12 Némethy Gyula, A székesegyház új, Jézusszíve kápolnája, 2.
13 Némethy Gyula, A székesegyház új, Jézusszíve kápolnája, 2.
14 Eskető igék. Bruszt István és Némethy Klára egybekelése alkalmából mondotta a nagyváradi székesegyház Jézus Szíve kápolnájában 1927 julius hó 16-ikán Dr. Némethy Gyula, Oradea 1927; Eskető intelem. Némethy Erzsike és ifj. Imrik Sándor egybekelése alkalmából a nagyváradi rom. kath. székesegyház Jézus Szive kápolnájában 1932 február 9-én elmondotta: Dr. Némethy Gyula, [Oradea 1932].
15 Fodor József, A nagyváradi egyházmegye ideiglenes főpásztorai a XX. században. Joghatósági vita egy váradi pap szemével. Kolozsvár 2008, 210-211.
16 Fodor, 248-249.
