Kolozsi Noémi Bernadette
aDJ HITET!

 

Az ember lassan fölemelte fejét és fátyolos szemmel nézve rám, kérte: „Adj hitet!" Szinte koldulta, hol alázattal, hol követelőzve, mintha az járna neki. „Adj hitet!". Álltam némán, mert üres volt a kezem.

Az útszéli koldus, ha kenyeret kér, szelek neki, megzsírozom, és jó étvágyat kívánok hozzá. A szomjasnak megmerítem poharát a kút hűs vizében. A ruhátlannak megnyitom szekrényemet, legjobb kabátomat terítem vállára. Pénzt kérőnek kamat nélkül adok, és nem várom vissza a kölcsönt. A gyermeknek időmet adom, amikor mesét olvasok neki, beszélgetek, játszom vele. Betegnek megtörlöm verejtékező homlokát, fogom a kezét és bátorítom. Imát kérőért fohászkodom, könnyeket apasztok, kimentem a fuldoklót a tajtékzó habokból, ha kell. De mit adjak ennek az embernek, aki hitet kér tőlem? Van-e bennem annyi, hogy a fölösleget megosszam vele? Ha adok belőle, marad nekem is? Vagy a szeretethez hasonlóan minél többet adok, annál több marad nekem?

Adj hitet, Uram, hogy belőled táplálkozva jól lakassam a hozzám forduló éhezőket. Ha eltöltesz kegyelmeddel, többre leszek képes, vigasztaló szavak születnek majd ajkamon, megoldhatatlannak látszó feladatokat megoldok, és jóságoddal eltelve én is jó leszek.

Az ember, aki hitet koldult tőlem, úgy érezte, van nekem. Lehet, hogy meglátott téged, Uram, a szememben? Bennem vagy, és én nem is tudok rólad? Minden idegszálammal szolgálni szeretnélek, adnám a hitet másnak is, szeretnék mindenkit és segítenék. Csak adj hitet, Uram!

Aki egyszer megérezte édességedet, soha többé nem tud eltávolodni tőled. Akit magadhoz vonzottál, az nem tud soha szabadulni, örökké hozzád lesz láncolva. Milyen édes iga, kedves rabság!

Melletted lenni, benned élni, általad, ez minden vágyam. Adj hitet, Uram! Akkor is, amikor a kereszt a földre nyom, hisz te is cipelted a magadét. Vérzően térdre hullva akkor is áldalak, amikor úgy érzem, erőm fogytán van.

Az ember hitet kért tőlem. Kérésével felborította törékeny egyensúlyomat. Nagyobb lesz az ő hite, ha látni fogja imára kulcsolt kezem, böjtölésemet, bűnbánatomat? Ki vagyok én, hogy tőlem valaki is hitet kérjen? Kereslek, Uram, engedd, hogy rád találhassak!