Sipos Edit
cHRISTOPH VON SCHMID GYERMEKBIBLIÁJA

 

„Te vagy az egyetlen ember, akit alkalmasnak és ezért hivatottnak tartok, hogy bajorországi német iskoláknak a Bibliai Történetet kidolgozza... mert erre a feladatra csak az lehet alkalmas, aki gyermekien tiszta, gyermekien szívélyes és nemes, mint a te szíved és modorod." (Adamski 1932. 71.)

Ez a személyes hangvételű levél egy katolikus gyermekbiblia keletkezésének az alapja. A levelet Johann Michael Sailer bajor teológus¹ írta egyik tanítványának, Christoph von Schmidnek² 1800. november 9-én.

Sailer korának kiemelkedő teológusa, a pasztorálteológia egyik „alapítója" az életrajzírói és az egyházi szóhasználat „bajor egyházatyának" nevezi. Szerteágazó érdeklődése középpontjában az egyház élete és mindennapjai álltak. Nagy tanítványi kört tudhatott magának, folyamatos párbeszédben állt a kortárs gondolkodókkal, teológusokkal a katolikus egyházon belül és azon kívül. Sailer pasztorálteológiájában a Biblia különleges, kortársak között egyedi helyet foglal el. A pasztorálteológiai munkája első kötetének a Szentírás a témája, ami szokatlan és jelentős, hiszen ez a munka első harmada. Amikor Sailer a Biblia szerepéről gondolkodik az egyházi életben, akkor nem iskolai keretekben, tananyag szinten gondolkodott, hanem a keresztény élet szintjén. Elgondolása szerint a lelkipásztor „nem egy a régi-új próféták közül, akik járatosak a komédiákban és regényekben, mi több az evangéliumokban. Tanulja, amit tanítania kell, képzi magát ahhoz, hogy másokat képezzen, szemmel és értelemmel, megértéssel és kedéllyel olvasni az Isten szavát éjjel és nappal. Miközben a Biblia betűin rágolódnak, átalakul a lelkük, és hússá és vérré válik a felismert igazság. A bibliaolvasó élő bibliává lesz, egy nyitott és egyértelmű tankönyvvé a közössége számára" (Sailer 1812. 23. kk.). Azt vallotta, hogy az egyház egészének az élő hite és Lélektől áthatottsága kell hogy megjelenjen a hitoktatásban (Sailer 1812. 23. kk.). Sailer nevelésről és a hitoktatásról, a hitoktatásban a Biblia szerepéről vallott felfogása messze meghaladta a korát. Elgondolásai Christoph von Schmid gyermekbibliájában öltöttek testet.

Schmid személyes motivációi és a Bibliai történetek keletkezési körülményei

Christoph von Schmid Dillingenben ismerte meg a saileri pasztorális elgondolásokat, ahol a teológiai tanulmányait végezte. Sailer nem véletlenül kérte fel e feladatra Schmidet, hiszen tanítói és történetmesélő tehetségére már dillingeni tanulmányai alatt fény derült, amikor egy családnál magántanítóként dolgozott. Schmid a családjából hozta a tehetségét, visszaemlékezéseiben a legszebb emlékei között tartja számon az apja elbeszéléseit: „A legédesebb emlékek a gyermekéveimből, amit atyai házban töltöttem. Ó, milyen örömet éreztem akkor, amikor megboldogult apám a Szentírásból mesélt szép történeteket. Mintha a Paradicsomban lettem volna. Elragadtatásomban, amiből még most is érzek valamit, hallgattam, ahogy a mindenható Isten az első embereket a saját hasonmására megteremtette, ahogy őket egy szép kertbe bevezette, amelynek a fái tele voltak csodálatos gyümölcsökkel eledelül és gazdag források árasztották tiszta vizüket.., az ég madarai, a föld állatai, amiket Ő az ember javára alkotott, erre mind előjöttek, Ádám megismerte őket és nevet adott nekik, ahogy Évát segítőtársául megalkotta ... Apámnak ez a története megmozdított bennem valamit; megéreztem az Isten szívélyes szeretetét. és most is úgy gondolom, azokból a történetekből megismertem Istent és tanultam meg szeretni, nem pedig a tananyagokból, amiket a tanáraim a későbbiekben előadtak nekem." (Schmid 1857. 3. 152.)

1800-ban, amikor Schmid megkapta Sailer levelét, katolikus papként szolgált Tannhausenban, iskolaigazgató és lelkipásztor egyszerre, az írással esténként foglalkozott. „A szentmise után reggel 8-kor mentem az iskolába, 11-ig ott voltam, majd ebéd után 1 és 4 közötti időt ismét az iskolában töltöttem, aztán betegeket látogattam és latint tanítottam. Először a késő esti és éjszakai órákat tudtam a bibliai történetekre fordítani. Ez a munka nagyon lassan haladt előre. Eközben gyakran kértek fel Münchenből, hogy küldjem a kéziratot. Csak ívenként tudtam szállítani nekik" (Schmid 1857. 3. 187.).

Schmid a naplójában feljegyzéseket készített, amiben leírta, milyen szempontokat tartott szem előtt, amikor a Bibliai történetet írta. A szempontjai egy mai olvasó számára is érdekesek és meglepően korszerűek. Elnyerni a gyerekek figyelmét, érdeklődését, hogy „minden szem ragyogjon". Kiválasztani az elbeszélő nézőpontját, megrajzolni a történet világát, az egyes karaktereket, bemutatni a kerekterek sokféleségét, drámai eszközökkel elbeszélni a történetet (Schmid 1857. 3. 187-188.).

Schmid kommunikált a gyerekekkel, ahogy ezt vele is tette az édesapja, akit mesterének tekintett a bibliai történetek elbeszélésében. Ennek egyik példája, hogy a bibliai történethez előszót írt. Ez nemcsak a saját korában volt szokatlan, de a gyermekbibliák történetében a mai napig ritka. Az előszóban a gyerekeknek leírja a szándékai, motivációját, a koncepcióját:

„Kedves Gyermekek! Tudom, hogy semmivel se könnyebb nektek örömet szerezni, mint szép történetekkel. Nézzétek, itt egy egész könyv tele elbeszélésekkel, amelyek szebbek minden másiknál. Ugyanakkor mind igaz és olyan sorrendben követik egymást, ahogy megtörténtek egymás után. Ezért nevezzük az összeset együtt, egyetlen szóval Történetnek. Ezekről a történetekről nyugodtan mondom: A világ legszebb történetei. Nézzétek! A Jóisten maga hagyta az emberek javára, egy külön könyvben feljegyezni ezeket. Ezt a könyvet Szentírásnak vagy Bibliának nevezzük. Ezért ezt e Történetet Bibliai Történetnek hívjuk.

Ebben a könyvben nem találjátok meg az összes elbeszélést, ami a Bibliában áll, hanem pontosan csak azokat, amelyek illenek hozzátok - a legtisztább, legszebb és legtanulságosabb, gyermekeknek szóló elbeszéléseket. Mindet, ami ti még nem értenétek helyesen vagy nem különösen szükséges tudnotok, kihagytuk. Ezért nevezik ezt a Történetet így. Bibliai Történet Gyermekeknek.

Ebben a Történetben szépen és tisztán látszani fog számotokra, hogy milyen jó és barátságos volt Isten már a világ teremtésekor az emberrel, és hogy szeretetéből végül szeretett fiát is a világba küldte.

Szinte az összes történetben az Isten mindenhatóságát, jóságát, bölcsességét, mindentudását, szentségét, igazságosságát és óvatos (előrelátó) közelségét ismerhetitek meg. De sehol se szebben és tisztábban, mint Jézus Krisztusban és mindenben, amit tanított, tett és szenvedett. Ami benne feltárul nekünk, az Isten teljes dicsősége, barátsága és szeretetreméltósága. A Bibliai Történetek a legszebb tanítás lesznek számotokra az Istenről, a legjobb hitvallás.

Mindenféle gyerekekről fogtok olvasni ebben a Történetben. Fogtok olvasni jó gyermekekről, mint Ábel, Szem, Jafet, Izsák, József, Dávid, Sámuel, Dániel, Tóbiás. Nekik örülni fogtok. Rájuk úgy nézhettek, mint egy kis tükörbe, milyen szép az, ha az ember igazán jámbor és jóságos. Fogtok olvasni rossz gyerekekről, mint például Káin, Kám, József testvérei, Absalom. Az ő történetük nem fog tetszeni nektek. Undort fogtok kapni a bűntől és mások hibáiból okosodtok. A Bibliai Történet jó bevezetés lesz számotokra az erényekhez, az elhangzó példákban szép erkölcstan van.

Nos, kedves Gyerekek, olvassátok szorgalmasan ezt a könyvet és legyetek olyan szelíd és jó gyerekek, amit ebben bemutatunk, mindenekelőtt olyanok, mint az ifjú Jézus." (Schmid 1801)

A Bibliai történetek megjelenésének körülményei

A 18. század végén, 19. század elején a katolikus hitoktatás a Canisius Szent Péter által szerkesztett és sokszor átdolgozott katekizmusokat használta (Szentiványi 1944). Canisius igen átgondolt, nagy tehetséggel megalkotott katekizmusai egyszerre szolgálták és akadályozták az eredményes hitoktatást annak ellenére, hogy Canisius a katekizmusait több formában elkészítette, figyelembe véve a felhasználók előzetes tudását, a felhasználói csoportok szükségleteit. A hit tartalmának pontos és alapos összefoglalása, a „tananyag" rendszerezése értékes és szükséges volt.

Egész Európában számtalan fordítás és átdolgozás készült, magyar nyelvre és többször fordították és készítettek egyházmegyei katekizmusokat a „Canisius"³ alapján. A tanügyi reformok hatására Deharbe által szerkesztett, de szintén a Canisius

Katekizmusára alapozott tankönyvek nagy számban jelentek meg az iskolákban a 19. század első felében. Nagy változást ezek sem hoztak. Az 1850-es évek szaksajtója folyamatosan közölt olyan írásokat, amelyek a katekizmusokat bírálták, valódi reformot követeltek és nem egy újabb átszerkesztését a katekizmusoknak. A katekizmusok körüli vita szinte egy évszázadon át folyt, amikor Schmid a bibliai történeteinek az írásába fogott, még a vita kezdeteinél járunk.

Johann Michael Sailer, Schmid professzora „katekizmusszkeptikus" volt. Azon kevesek közé tartozott, akik nem a katekizmusok folyamatos reformálásán át képzelték el a katekézis megújulását, ahogy azt még a 19. század végén is tették, hanem a Bibliát szerette volna a katekézis középpontjába állítani és a katekizmust visszaszorítani második sorba. Ez sokak számára teljesen elképzelhetetlen volt, hiszen Sailer kortársai, sőt a következő generációban is sokan voltak, aki feleslegesnek, sőt veszélyesnek tartották, hogy a bibliai történeteket mint önálló tanagyagot ismerjék meg a gyerekek. Sailer azt gondolta, hogy a gyerekek megismerése alapvetően „történeti", ezért tanulni is jobban tudnak a történeteken keresztül. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a gyerekek tanuljanak a liturgiáról, megtanulják értelmezni a szimbólumokat. Sailer hitt a tevékenységekre épülő tanításban és tanulásban. A katekizmussal kapcsolatos szkepszisét még egy elve indokolta. Nagyon nagy szerepet tulajdonított a katekézist végző személynek, elgondolása szerint egy rossz katekizmust is jól tud használni egy jó tanár (Sailer 1812. 2. 245-246.).

Sailer kísérletet tett arra, hogy szűkebb hazájában meghonosítsa a nézeteit és az újszerű hitoktatás koncepcióját, de a Feneberg⁴-féle oktatási reform során Clemens Venceslaus bajor herceg nem hagyta jóvá teljes egészében a saileri ötletet.

Megjelenések

Schmid több alkalommal átdolgozta a Bibliai történetet. Elsőként iskolai használatra szánta. Ez 1801-től jelent meg hat füzetkébe rendezve Biblische Geschichte für Kinder zum allgemeine Gebrauch in den Volksschulen Bayerns címmel.

1832-ben az előbbi rövidített változata Historische KinderBibel címen látott napvilágot két kötetben. A legutolsó átdolgozás nem iskolai, hanem családi és plébániai használatra készült 1845-ben Biblische Geschichte für Aelteren und Kinder címmel.

Schmid bibliaműfaja

A gyermekbiblia fogalmát Christine Reents írja le először a Theologisches Realenzyklopaedie-ben 1989-ben (Reents 1989). Ebben a szócikkben a gyermekbibliákat négy nagy kategóriára osztja: biblische Spruchbücher, Katechetische Kinderbibel, Biblische Erzaehlungen, Bilderbibel. Reents és Christoph Melchior a 2011-ben megjelent A gyermek- és iskolabibliák története című könyvben módosítanak a kategóriákon, és a Biblische Erzaehlungen helyett a Freie Erzaehlungen oder biblische Exempel /amplificatio/ kifejezést használják. Christoph von Schmid bibliája a bibliai elbeszélés (Biblische Erzaehlungen) vagy szabad elbeszélés első katolikus megjelenése volt.

A kategória jellemzői: szabad elbeszélésekben a szerző nem ragaszkodik az eredeti bibliai szöveghez, magyarázza, értelmezi a gyerekek számára nehezen értelmezhető kifejezéseket. A történeteket saját koncepciója szerint válogatja és rendezi. A koncepciója az elbeszélt történetbe épített magyarázatokból derül ki.

A Schmid-féle Bibliai történet előzményének tekintjük a Claude Fleury-féle „históriás katekizmust" (Fleury 1776), amely nagy népszerűségnek örvendett a korabeli olvasók körében. A Fleury-katekizmust ismerte és nagyra értékelte Sailer is, aki erről a már korábban említett pasztorálteológiai munkájában is írt (Sailer 1812. 2. 245.). Nyilvánvaló, hogy Schmid, akivel folyamatos párbeszédben volt a Bibliai történet kapcsán, szintén ismerte a Fleury-féle katekizmust.

Schmid Bibliájának sajátossága és újszerűsége

Schmid újdonsága abban rejlik, hogy az addigi katolikus hagyományokkal ellentétben a bibliai szövegétől elszakadva írta le a történeteit. Schmid Bibliája a délnémet területeken terjedt el és az 1900-as évek elejéig használatban volt a bajor iskolákban, északon egy kortársa Overberg⁵ vitte tovább a katolikus hagyományt. Kritikával azok illették, akik a katekizmus alapú hitoktatásban hittek.

A Schmid-féle Biblia magyarországi története

Magyar nyelven több fordításban jelent meg a Bibliai történet. Pontos számot nem tudunk, mert több címen, több formában („Schmid nyomán", kivonat) is megjelent, Schmid nevét is több formában használták: Schmid Kristóf, Schmidt Kristóf, Christoph Schmid. Vélhetően a magyar fordítások a délnémet területen való népszerűség miatt készülnek el, hiszen a magyar nyelvű kateketikai, valláspedagógiai irodalom nagy része a 19. században a német nyelvterületen ismert szerzők fordításán, magyarításán alapul. A Schmid-biblia magyar fordításai soha sem érték el azt a népszerűséget, mint az eredeti szövegek, bár minden szerző, aki a gyermekeknek írt bibliákról értekezik, felemlíti a Schmid-fordítást.

Pados János

Az első fordítás, amelyet Pados János készített, Érdújhelyi Menyhért szerint 1855-ben jelent meg. „Pados János plébános 1855-ben Schmidt Kristóf nyomán írta Bibliai történetek az ó- és újszövetségből és az apostolok cselekedetei-ből. Kisebb gyermekek számára című művét. Szintén nála olvashatjuk, hogy a mű „nem valami nagy népszerűségnek örvendett" (Érdújhelyi 1906. 296.), melynek oka az, hogy nem illeszkedett a magyar oktatási szisztémába. Erről a fordításról semmit sem tudunk, nincs belőle elérhető példány a magyarországi közgyűjteményekben. Pados életrajzírói sem említik.⁶

Fábián Ambrus⁷

Egyetlen kiadást ért meg a Fábián Ambrus-féle fordítás (Schmid 1845). A szerző bencés szerzetes volt, az életéről keveset tudunk. Irodalmi és tudományos munkássága nem volt kiemelkedő. A hagyatéki leltára⁸ nem közöl adatokat a Schmid-fordításról, de a hagyatékot még nem kutattam.

Czuczor Gergely (Hegedűs 1976)

A Szinyei- és a Pallas-lexikonban közölt életrajzban szerepel, hogy Czuczor Gergely a kufsteini fogsága alatt fordította le Schmid Bibliai történetét.⁹ A Náday Károly - Sáfrán Györgyi által közreadott Történeti kutatások a Kufsteinban, Czuczor Gergely fogsága című kötetben (Náday-Sáfrán 1984) említést sem tesz erről a munkájáról. A kötetben közölt levelezésben sem találunk utalást a fordításra. A pannonhalmi Apátsági Könyvtár kézirat katalógusában sem szerepel konkrétum a fordításra vonatkozóan.¹⁰ A fordítás körülményei tehát elég bizonytalanok, de az elkészült mű több kiadást is megért (Schmid 1869/1879). Czuczor nem a teljes szöveget fordította le, hanem egy kivonatot készített, melyet a harmadik kiadás elején fel is tüntettek. A fordítás keveset ad vissza az eredeti szöveg szépségéből.

Huszár Károly¹¹

Huszár Károly éppen papnevelő intézeti tanár volt, amikor a Schmid Bibliai történetét lefordította. Irodalmi munkássága elsősorban pasztorális és liturgikus jellegű írásokból áll, gyerekeknek és fiataloknak is több könyvet írt. Erre a fordításra mondhatjuk, hogy a legtöbbet az vissza Schmid szívélyes, kedves elbeszélői stílusából. Huszár Károly a teljes szöveget fordította a bevezető kivételével. A második kiadás a német eredetihez hasonlóan tartalmaz egy mellékletet, amelyben a katekizmus pontjait és a bibliai szövegeket felelteti meg egymással. (Huszár 1862/1879). Huszár Károly a Tanodai Lapokban mutatta be a készülő kiadványt a közönség számára. Huszár Károly hagyatékát a székesfehérvári Püspöki Levéltár őrzi. A hagyatékban megtalálhatóak a fordító és az egyházi hatóságok levelezése az 1868-as első kiadás kapcsán.¹²

Christoph von Schmid gyermekbibliája a korabeli szakirodalomban_

„A bibliának éppen a mi századunkban történt sokféle feldolgozása mutatja azt az érdeklődést, amelylyel ezt a tanítási ágat az iskolák számára művelték. Schmidt Kristóf (sic!), az ismert ifjúsági író, 1801-ben kiadta nagyobb biblia történetét 6 kötetben, majd csakhamar követte ezt annak kivonata két kötetben. Könnyű megérthetésük és gyermekded-kedélyes előadási modora miatt ez a két iskolai biblia úgy Bajorországban, mint azon kívül is a legnagyobb mértékben elterjedt. Természetesen több volt ott az erkölcstanítás, mint a hitágazat, de ezeket a hibákat Werfer Albert, a szerző unokája, a legújabb kiadásban szerencsésen kijavította." (Schöberl 1890. 195.)

A Schöberl-féle kateketika erősen kitart a katekizmusoktatás mellett, bibliai története ehhez méri. Schöberl magyar fordításában helytelenül szerepel, hogy Albert Werfert Schmid unokájának tartja, csakhogy Schmid tisztességben megöregedett katolikus pap volt. Werfer inkább átdolgozta, semmint kijavította a Schmid által írt munkát.

Érdújhelyi Menyhért A katolikus hitelemzés történet Magyarországon című könyvében az 1800-as évek közepére teszi a bibliai történetek újszerű megjelenését a hitoktatásban. Ebből magyarázatot kapunk arra, hogy a Róder Alajos-féle bibliai történetek népszerűsége elég nagy volt ahhoz, hogy a közoktatásban a Schmid-féle ne kaphasson nagy szerepet. A Róder-féle Bibliai történeteket 1850-től szinte évenként kiadják, Róder többször is átszerkeszti, alkalmazkodva az egyes korosztályokhoz és iskolatípusokhoz hasonlóan a katekizmusához (Tanodai Lapok, 1863).

„Méltóképpen zárja be ennek a kornak hitelemzési irodalmát Róder bibliája. 1848 elején hagyta el a sajtót Róder Alajos esztergom megyei felső-ludányi plébános bibliája, melynek címe: Bibliai történetek gyermekek számára. Ez a kézikönyv háromféle alakban jelent meg: Kis-, Közép- és Nagyobb Biblia, A Szent István Társulat adta ki. Pár év alatt már 100 000 példánya forgott közkézen. Róder bibliájával korszakos újítást idézett elő a biblia-tanítás terén. Kézikönyvnek már több mint fél század óta. használják Iskoláinkban. A mondottak után látható, hogy népiskolai hitelemzésünk irodalma a XIX. század első felében elég termékeny volt. Ám-bár az ismertetett kézikönyvek közül az egri, illetve pécsi és később esztergomi katekizmus hivatalosan volt előírva egyház-megyei használatra; a többi magán vállalat, többnyire sikertelen próba volt. Mindazáltal valami kiválónak egyet sem mondhatunk. A korszak végén tűnt fel Róder kézikönyvével, a bibliatanitás terén nagy sikerrel. Azonban az ő müve már áthajlik a század második felébe. Tulajdonképpen a legújabb kor katekétikai kézikönyve. Mégis itt kellett azt megemlítenem; részint mivel a kor fejlődő hitelemzési rendszere hozta azt létre, részint mivel 1848 elején jelent meg. A népiskolák szaporodtak. Azonban az oktatás tökéletesebb, a felügyelet szigorúbb. A fejlődő oktatási rendszerrel lépést tartott az iskolai hitelemzés, melynek lényeges kiegészítő része volt a biblia. A bibliát előbb jobbára a katekizmussal együtt adták elő. Némelyek külön, élőszóval elbeszélésképpen. A mely kátékhoz melléklet gyanánt volt adva a biblia, azok nem örvendettek népszerűségnek. Szükség volt tehát oly kézikönyvre, a mely a bibliai történetet könnyed nyelvezeten adta elő az ifjúságnak. Ez okból volt olyan kapós Róder bibliája. Ennek a körülménynek köszöni népszerűségét és gyors elterjedését. A mint első kiadásban megjelent, bevitték az összes népiskolákba. Pár év alatt egymást érték az új kiadások. A magyar kiadást lefordították az összes magyarországi nyelvekre. Róder lett a biblia-tanitás egyedüli kézikönyve Magyarország összes népiskoláiban." (Érdúlyhelyi, xx.)

Nagyon ritka, hogy egy gyermekbiblia keletkezésének körülményeiről olyan sok forrásunk legyen, mint Christoph von Schmid Bibliai Történeteiről. A szerző saját visszaemlékezései, naplója olyan írások, amelyek nélkül inkább csak az elkészült mű szövegéből, szerkezetéből következethetnénk a szerzői szándékra. Ritkán fordul elő, hogy egy gyermekbibliának ilyen pontosan meghatározható legyen a teológiai háttere.

A katolikus hitoktatásban Schmid korában szinte kizárólagos szerepe volt a katekizmusoknak. A Biblia és a bibliai ismeretek háttérbe szorultak, csak illusztrációi a katekizmusban foglalt ismereteknek. Sailer nyomán Christoph von Schmid egy korát meghaladói irányt képviselt, a hitoktatásban nagy szerepet tulajdonított a bibliai történeteknek. Sajátos elbeszélői stílusával új stílust és a katolikus hitoktatásban egy új műfajt teremt meg. Magyar fordításai tanári kézikönyvként, családi könyvként kerültek forgalomba. Jelentőségét nehéz felmérni, a korabeli magyar szaksajtó még nem foglalkozik annyit a gyermekbibliákkal, mint néhány évvel később, amikor az iskolai bibliákat hatalmas példányszámban adják ki.

 

Irodalom

Adamski, Roman. Chirstoph von Schmid als Religionspaedagoge. (Breslauer Theol. Diss.) Dissertation, Breslau, 1932.

Czuczor Gergely: Bibliai történetek lelkipásztorok; hitelemzők, tanítók, szülők, gyermekek, ker. hivek számára. Schmidt Kristóf nyomán. Székes-Fehérvár, 2. kiad. Székes-Fehérvár, 1869/1879.

Érdúlyhelyi Menyhért: A katholikus hitelemzés története Magyarországon. Zenta, 1906. ,

Fábián Ambrus: Ó és Új szövetségi történet. Schmid Kristóf [ford.] Fábián Ambrus. Bucsánszky, Posony. Biblische Geschichten des alten und neuen Testamentes, 1845.

Fölvilágosítás a sajtó alól imént kijött „Kis-Katekizmus, katholikus gyermekek számára". Kiadja a Szent István Társulat. Budán 1863. című iskolakönyv iránt. Tanodai Lapok, 1863. 45. sz. 525-582.

Fleury, Claude: Kleiner historischer Katechismus aus dem Abte Fleury: zum Gebrauche der Schulen in Baiern. Landshut, Hagen, 1776.

Füssy Tamás: Mikép tanított Schmid Kristóf a népiskolában. Tanodai Lapok, 1858. 40. sz.

Gottfried, Adam - Rainer, Lachmann - Schindler, Regine (szerk.): Die Inhalte von Kinderbibeln. Kriterien ihrer Auswahl. 11. Auflage. V&R Unipress, 2008.

Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1976, https://mek.oszk.hu/01100/01149/ html/index.htm (2016.01.18)

Huszár Károly: Bibliai történet lelkipásztorok, hitelemzők, tanitók, szülők, gyermekek, ker. hivek számára. Schmid Kristóf nyomán irta Huszár Károly. 2. kiad. Budapesten: Bagó Márton és Fia, 1862/1879.

Kreutzwald, Heinrich: Zur Geschichte des Biblischen Unterrichts und zur Formgeschichte des biblischen Schulbuches. Herder, Freiburg 1957.

Meier, Uto J.: Christoph von Schmid. Katechese zwischen Aufklärung und Biedermeier, Konzeption, Verwirklichung und Rezeption. Ein Beitrag zur Umsetzung der kathechetischen Theorie Johann Michael Sailers. Studien zur Praktischen Theologie, 37. EOS Verlag, U. Druck, 1991.

Mendl, Hans: Literatur als Spiegel christlichen Lebens. Religiöse Kinder- und Jugenderzählungen katholischer Autoren von 17501850. Studien zur Praktischen Theologie, 44. EOS Verlag Erzabtei, St. Ottilien, 1995.

Náday Károly - Sáfrán Györgyi: Történeti kutatások a Kufsteinban, Czuczor Gergely fogsága. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának közleményei. 1984, 14. (89) Budapest.

Reents, Christine: Kinderbibel. Theologische Realenzyklopädie. 36. De Gruyter, Berlin, 1976-2004. XVIII. 176-182.

Reents, Christine - Melchior, Christoph: Die Geschichte der Kinder und Schulbibeln. Evangelisch - katolisch - jüdisch. Göttingen, 2011.

Sailer, Johann Michael: Vorlesungen aus der Pastoraltheologie. 1-3. Band. München, 1788-89/1812.

Schmid, Christoph von: Biblische Geschichte für Kinder zum allgemeine Gebrauch in den Volksschulen Bayerns. München, 1801.

Schmid, Christoph von: Erinnerungen aus meinem Leben. Augsburg, 1853.

Schöberl, X. F.: A katolikus hitoktatás kézikönyve. I-III. kötet. Magyarul kiadta: Tóthfalusy Béla. bpest-erzsébetvárosi segédlelkész. Budapest, 1891.

Szentiványi Dezső: A katekizmus története Magyarországon. Canisius Szent Péter és a magyar katekizmus. Budapest, 1944.

 

Jegyzetek

1 Johann Michael Sailer 1751-ben született Aresiingben. 1832-ben Regensburgban halt meg. Életrajzi adatok: http://www.bischof-sailer.de/ (2016.01.20.)

2 Christoph von Schmid 1876, Dinkelsbühl - 1854, Augsburg. Életrajzi adatok: hjjp://www.jheodor-frey.de/chrisjoph%20von%20schmid.hjm (2016.01.20.)

Schmid nagyon népszerű ifjúsági szerző volt a 19. században. Történetei több fordításban és több kiadásban megjelentek magyar nyelven is. Eichenfels Henrik Isten ismeretéhez jutása, A kanári madár, A szentjános bogárka... Elbeszélések és történetek. Athenaeum, Budapest, 1888; Tannenburgi Róza és négy más elbeszélés: az ifjúság számára / Schmid Kristóf; ford. Győry Ilona; [ill.] Offterdinger K. Budapest: Lauffer, Budapest, 1890; Rudnyánszky Ny. Schmid Kristóf legszebb elbeszélései az ifjúság számára; A néma gyerek, A cseresnye, A tűzvész, A hegyvidéki agg, A vörösbegy, A madárfészek, A régi várrom, A Máriakép, Gottfried, a remete, Eichenfels Henrik, A galambocs-ka, A kanári madár, A piros tojások, Amselmo; Schmidt Kristóf meséi: az istenfélő nővér és más apró mesék / ford. Auer István; [ill.] Márton Lajos. Szt. István Társ., Budapest [1927].

3 A „canisius" szinte a katekizmus szó szinonimájává vált az évszázados használat során.

4 Johann Michael Feneberg szintén Johann Michael Sailer baráti köréhez tartozott. http://www.deujsche-biographie.de/sfz15807.html (2016.01.20.); http://www.jheodor-frey.de/feneberg.htm (2016.01.20.)

5 Bernhard Heinrich Overberg (1754-1826) pedagógus és teológus.

6 http://lexikon.katolikus.hu/P/Pados.html (2016.01.20.).

7 https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm.

8 A hagyaték céduláját rendelkezésemre bocsátotta a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár (BK 231). A teljes hagyatékot nem dolgoztam fel.

9 https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm.

10 A hagyatéki cédulát rendelkezésemre bocsátotta az Apátsági Könyvtár. A hagyatékot nem dolgozták még fel.

11 hjjp://lexikon.kajolikus.hu/H/Husz%C3%A1r.hjml (2016.01.10.).

12 A hagyatékban szereplő levelezést a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár rendelkezésemre bocsátotta. A levelezés formális.