Krahulcsán Zsolt
A nemzetközi
kapcsolatok állambiztonsági szabályozása (1961–1965)
A nemzetközi kapcsolatok szabályozása az 1956-os
forradalom leverését közvetlenül követően, mint az élet egyéb területén szinte
minden, a hatalmat megszerző Kádár-csoport számára belügyi és állambiztonsági
kérdés is volt. A megtorlás és a represszió légkörében nemcsak az államközi,
diplomáciai kapcsolatok, de a lakosság eddig sem túl gyakori és rendszeres
hivatalos vagy magánjellegű kiutazásai is – leszámítva azt a rövid időt, amikor
az osztrák és jugoszláv határokon menekülők százezrei hagyták el az országot – szinte
lehetetlenné váltak.
A magyarországi régi-új
pártvezetés, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a forradalom leverését, a
megtorlásokat követő nemzetközi elszigeteltségből megpróbált „kitörni”, de nem
csak az államközi, diplomáciai kapcsolatokat, hanem a nemzetközi érintkezések
egyéb, alsóbb szintjeit is normalizálni kívánta. A gazdasági kapcsolatok, a
külkereskedelem beindításához elengedhetetlen volt a hivatalos kiutazások
szabályozása. Ezért legelőször a hivatalos külföldi utazások engedélyezésének
rendjét alakították ki. Ezt a kérdést 1957-ben kormányhatározattal szabályozták.[1] Később
a ki és beutazások során felmerülő kémelhárítási, hírszerzési feladatokat,[2] majd
az útlevél és vízumrendszert hangolták össze.[3]
A MSZMP Politikai Bizottság (PB)
1961. február 7-i ülésén tárgyalta meg a Központi Bizottság Adminisztratív
Osztálya javaslatát a külföldi kapcsolatok szabályozására, amely az állami
intézményekben történő ellenőrzés megjavításával, illetve az idegenforgalom
növekedésével kialakult „új helyzet”-re kívánt választ adni. Ezért, illetve a
Magyarország elleni „hidegháborús propaganda” hatásának csökkentése érdekében a
politikai vezetés nem ellenezte, hanem inkább támogatta a kapitalista
országokból érkező turistaforgalom növekedését, abban bízva, hogy többségük
pozitív tapasztalatokat szerezve – és minél több devizát itt hagyva – tér
vissza hazájába. Ugyanakkor a hatalom, ha nem is támogatta, de bizonyos keretek
között egyre inkább eltűrte a magyar állampolgárok nyugati utazásait is. Ennek
a „nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére irányuló politikának” eredményeképpen
1961-re megsokszorozódott a kapitalista országok és Magyarország közötti
hivatalos és magán (turista) be- és kiutazások száma, megnőtt az idegenforgalom
jelentősége.
A PB jelentése szerint ugyanakkor
ezzel együtt az ellenséges aknamunka és propaganda is egyre aktívabb lett, de a
belügyi szervek – elsősorban a kémelhárítás – nem volt felkészülve sem technikailag,
sem szervezetileg a megnövekedett utasforgalom
ellenőrzésére. Az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy az állami és egyéb
intézményekben a ki- és beutazások intézése nem volt egységesen szabályozva,
nem tisztázták, hogy ki dönthet a kiutazó személyekről, illetve
hogy a beutazó külföldi állampolgárok kísérése, megbízható tolmácsokkal való
„ellátása” kinek a feladata, illetve kinek a felelőssége. Ezért a PB az állami
intézményekben történő ellenőrzés megjavítása érdekében „külföldi kapcsolatok osztályainak”
megalakítását határozta el.[4]
A Nemzetközi Kapcsolatok Osztályai
végül a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1961. novemberi határozatával[5]
alakultak meg. A BM III. Főcsoportfőnök-helyettesének egy évvel később –
az új osztályok működéséről – készített jelentése szerint a megfelelő „káderek”
hiánya és egyes szervek vezetőinek vonakodása megnehezítette ugyan az NKO-k felállítását, de 1962 augusztusáig a legtöbb intézményekben
megalakították őket. Az öt minisztériumba és a három főhatósághoz ekkor
összesen nyolc szt- (azaz szigorúan titkos) állományú
tisztet helyeztek: négyen osztályvezetőként, hárman
osztályvezető-helyettesként, egy pedig a titkárságon
mint csoportvezető nyert beosztást. Többen azért nem kerültek magasabb pozícióba,
mert az intézmények vezetői ragaszkodtak a saját munkatársaikhoz, akiket
azonban a Belügyminisztérium nem tudott szt-állományba
venni. (Úgy tűnik az állambiztonság nem rendelkezett minden esetben a legjobb
érdekérvényesítő képességgel.) A nyolc tiszt közül hatan
már régóta a Belügyminisztérium különböző pozícióiban dolgoztak, és csak kettőt
vettek ekkor – már mint NKO-vezetőket
– szt-állományba. A Művelődésügyi Minisztériumban
pedig ún. „Tolmács csoport” alakult, ahol ketten voltak szigorúan titkos minősítésű
operatív tisztek.[6] (A
Belügyminisztériumban – 1956 decemberében, előbb mint referatúra, majd mint csoport és később mint önálló osztály
– is megalakult az NKO, amelynek fő feladata azonban nem a ki-és a beutazások
ellenőrzése, hanem a „baráti” országok állambiztonsági szerveivel való
kapcsolattartás volt.)
A frissen megalakult NKO-k
feladata a hivatalos útlevél- és vízumügyek intézése, a nemzetközi értekezletek
szervezése, a kapitalista országokból visszaérkezett magyar állampolgárok
beszámoltatása lett. Nemcsak a hivatalos kiküldetéssel kiutazó, vagy beérkező
személyeket vizsgálták, hanem a magánjellegű, turista, vagy rokonlátogatások
során történő be- és kiutazások ellenőrzését is végezték. Meghatározták, hogy a
különlegesen fontos üzemekbe, tehát az atomenergiával és elektronikával, a híradástechnikával
és kohászattal kapcsolatos kutató intézetekbe, a Kohó és Gépipari Minisztérium
hadiipari részlegéhez (KGM/B) tartozó gyárakba, üzemekbe,[7] a
nagyobb ipari kombinátokba, illetve a nyugati exportra dolgozó vállalatokba
milyen körülmények között látogathatnak külföldi állampolgárok. A katonai
szempontból legfontosabb objektumok közvetlen környékét
pedig lezárták a külföldiek elől, és a turistaként vagy rokonlátogatóként
beutazó nyugati állampolgárok csak a vízumjaikban –
előre egyeztetett és – engedélyezett városokban, járásokban tehettek
látogatást. További feladatuk volt a ki- és beutazók ellenőrzése,
nyilvántartásuk megszervezése, valamint egyes nemzetközi rendezvények (pl. súlyemelő
világbajnokság, rákszűrő kongresszus) biztosítása, ellenőrzése, vagy éppen
egy-egy disszidálási kísérlet megakadályozása volt. A nemzetközi kapcsolatok osztályai
biztosították az operatív szervek ügynökei kiutazásához a fedést, vagy pedig a
„baráti” állambiztonsági szervek kérésére megszervezték az illető célszemély
magyarországi ellenőrzését.
Az NKO kettős alárendeltségű szerv
volt. Szervezetét, hatáskörét a BM III/II. (Kémelhárító) Csoportfőnökséggel
egyeztetett, és az illetékes miniszter által jóváhagyott ügyrend határozta meg.
Az NKO-k fedése alatt működő szt-állomány
hivatali munkájáért közvetlenül az illetékes miniszternek (helyettesének) vagy
a főhatóság vezetőjének volt felelős, míg az operatív intézkedéseiért a BM
III/II. Csoportfőnöknek számolt be. Az NKO „takarása” alatt végzett operatív
munkát a III/II-6. Osztály vezetőjének irányítása alapján volt köteles
megszervezni. Ennek az osztálynak volt a feladata a hadiipar, a közlekedés, a
hírközlés, illetve a minisztériumok és főhatóságok preventív védelmének az
ellátása. A nemzetközi osztályokra telepített szt-állományú
tisztnek a magyar állampolgárok kapitalista országokba történő kiutazása során
a kiutazó személyt szerepeltetnie kellett az illetékes minisztérium vagy
főhatóság külföldi utazási tervében, a kiutazó személyt le kellett ellenőriznie
(különösen, ha hat hónapra, vagy annál hosszabb időre utazott tőkés országba),
és ha probléma merült fel az illetővel szemben, akkor biztosítania kellett,
hogy más dolgozó utazzon helyette. Biztosítania kellett továbbá a BM III.
Főcsoportfőnökség tisztjeinek, ügynökségének operatív célból történő
kiutaztatását, delegációkba történő behelyezését is, és a kiutazók
felkészítését és beszámoltatását – amennyiben különösen fontos operatív érdek
ezt megkívánta – személyesen kellett elvégeznie. (Természetesen a hivatalos utakkal
kapcsolatos összes útlevél- és vízumügyeket is intéznie kellett.) Másrészről feladata
volt – ügynökség, társadalmi és hivatalos kapcsolatok bevonásával – a külföldi
állampolgárok ellenőrzése, tanulmányozása is. Kezdeményeznie kellett, hogy azok
a nyugati szakemberek, kereskedők, akikről előzetesen feltételezni lehetett,
hogy nem pusztán kereskedelmi céllal utaznak be Magyarországra, ne kaphassanak
bármely nekik tetsző időpontban beutazási engedélyt, vízumot. A külföldiek
programjába is beleszólhatott, el kellett érnie, hogy ne szerepeljen a programban
fontos katonai objektum, továbbá olyan üzem, gyár, tudományos intézet
meglátogatása, amely az ellenséges hírszerző szervek érdeklődési körébe
tartozhatott.
Az szt-állomány
konspirációs helyzetének védelme érdekében közvetlen kapcsolatot csak a III/II.
Csoportfőnökség kijelölt beosztottjával tarthatott, utasításokat, feladatokat
csak tőle fogadhatott el, és a végrehajtásról is csak neki számolhatott be. A
minisztérium vagy a főhatóság vezetőjének csak a III/II. Csoportfőnökség
ügyrendjében meghatározott vezetők előzetes engedélye alapján adhatott
tájékoztatást. Két év alatt a különböző intézményekben létrehozott Nemzetközi Kapcsolatok
Osztályai hozzávetőleg 22.000 útlevél és vízumkérelmet
intéztek el, több mint félszáz rendezvényt biztosítottak, ügynökjelölteket
tanulmányoztak, valamint több „disszidálásra” való csábítást lepleztek le,
illetve akadályoztak meg.[8]
Az alább közölt dokumentumok az NKO-k megalakításának általános okairól, valamint egy
konkrét intézményben, a Magyar Testnevelési és Sport Hivatalban[9] (MTSH)
a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya felállításának körülményeiről tájékoztatnak. Az
újonnan létrehozott osztályok lényegére – és a pártállami struktúrának a
politikai rendőrséggel való szimbiózisszerű együttélésére – utal az MTSH-ban az NKO felállításakor kialakult helyzet. A Magyar Testnevelési
és Sport Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya „elődje” a Nemzetközi
Sportkapcsolatok Osztálya volt, amelynek az osztályvezetőjét korábban a Pártközpontból
nevezték ki. Az NKO felállításakor ezért pillanatnyi zavar keletkezett, hogy ki
lesz az új osztály vezetője. Azonban leváltás helyett a belső reakció elhárító
osztály javaslata értelmében az osztályvezető szt-állományba
került, alapvető operatív kiképzésben részesült és maradt az osztály élén,
annak ellenére, hogy egyetlen idegen nyelvet sem beszélt! A dokumentumokból kiderül
az is, hogy négy évvel később – a már Magyar Testnevelési és Sportszövetségnek
(MTS) nevezett intézményben – még mindig a Belügyminisztériummal nem
egyeztetett ideiglenes ügyrend volt érvényben, továbbá, az hogy milyen sok volt
a bizonytalanság a nemzetközi osztályokon rendszeresített szt-állomány
helyzetével, szerepével kapcsolatban. Az itt publikált források a Magyar
Országos Levéltárban, illetve az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában
találhatók meg.
Dokumentumok:
1. A Politikai
Bizottság határozata a külföldi kapcsolatok szabályozására, 1961. február 20.
Belügyminisztérium
KB Adminisztratív Osztálya Szigorúan titkos!
Javaslat
a Politikai Bizottsághoz
az idegenforgalom növekedésével
kapcsolatos ellenséges aknamunka korlátozására teendő néhány intézkedésre
A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére irányuló politikánk
eredményeként az utóbbi években a kapitalista országok viszonylatában is
megsokszorozódott az idegenforgalom, a hivatalos és magánbeutazások, illetve
kiutazások száma. Ez nagymértékben hozzájárult az ellenünk irányuló
hidegháborús propaganda hatásának csökkentéséhez. A beutazó kapitalista
állampolgárok többsége pozitív tapasztalatokat szerzett a Magyar Népköztársaságról
és eredményeinkről. Egy részük hazájukba visszatérve a békés együttélés és a
szocializmus mellett fejt ki propagandát. A kapitalista országokba kiutazó
magyar állampolgárok többsége a szocializmusba vetett hitében megerősödve tér
vissza hazájába.
Ugyanakkor a tapasztalatok azt
mutatják, hogy az ellenség is kihasználja az idegenforgalom adta lehetőségeket
a Magyar Népköztársaság és a szocialista tábor elleni aknamunkájához.
Ez szükségessé teszi, hogy a
kapcsolatok továbbfejlesztésével egyidejűleg mind állami, mind társadalmi
vonalon megfelelő politikai és adminisztratív intézkedéseket tegyünk az
ellenséges aknamunka korlátozására.
A Belügyminisztérium szervei 1958
óta több szervezeti és politikai jellegű intézkedést tettek, amelyeknek
eredményeként sikerült felderíteniök több olyan
ellenséges központot, amelyek az idegenforgalom felhasználásával kémeket
küldtek hazánkba, tapasztalatokat szereztek az imperialista ellenséges elemek
tevékenységének módszereiről és ellenséges ügynököket tettek ártalmatlanná.
Ezek az intézkedések azonban nem bizonyultak kielégítőnek. A Belügyminisztérium
szerveinek módszerei nem alkalmazkodtak eléggé az új körülményekhez és szervezetileg sem igazodtak a megnövekedett
feladatokhoz. Ugyanolyan létszámú erők dolgoznak ma is az idegenforgalom elhárításában,
mint 8-10 évvel ezelőtt. Az elhárítás technikai biztosítása is elmaradott. Nem
használják ki a Belügyminisztérium összes lehetőségeit. Komoly hiányosság e
téren, hogy bizonyos kezdeményezések ellenére nem vették megfelelően igénybe a
Magyar Népköztársasághoz hű állampolgárok, a különböző állami és társadalmi
szervek segítségét és lehetőségeit az ellenséges tevékenység elleni harchoz.
Az eredményes kémelhárító munkát
gátolja, hogy az állami és társadalmi szervekben a ki- és beutazások intézése
nincs egységesen rendezve. A korábban hozott határozatok ellenére ma is
előfordul, hogy illetéktelen személyek döntenek a ki- és beutazások ügyében. A
külföldi állampolgárok kísérése, politikailag és erkölcsileg megbízható
tolmácsokkal való ellátása nincs megfelelően biztosítva. Intézkedések hiányában
a kapitalista állampolgárok katonai és más szempontból fontos állami
intézményeket szabadon látogatnak. (Nemrégiben a Központi Fizikai Kutató
Intézetben egy belga állampolgár kíséret és ellenőrzés nélkül szabadon
járt-kelt a laboratóriumban és az Intézet más fontos területein.)
Súlyos gondatlanságok mutatkoznak
az államtitkok megvédése terén. Sok a felelőtlen fecsegés. Ennek következtében
ellenséges elemek könnyűszerrel jutnak hozzá államtitkot képező adatokhoz.
(Aradi István imperialista kém tömegével jutott hozzá olyan titkos adatokhoz és
dokumentumokhoz, amelyekhez beosztásánál fogva semmi köze sem volt.[10]
Az elmúlt hetekben a Dunai Vasműben a KGST-hez tartozó
országok képviselői tanulmányoztak és megvitattak egy fontos találmányt. A
tanácskozáson résztvevő szovjet delegátusok figyeltek fel arra, hogy a
tanácskozáson jelen van két osztrák mérnök is, akiket a gyár főmérnöke hívott
meg.). Az éberség ellanyhulásában és a lazaságokban az is közrejátszik, hogy nem
megfelelő a tömegek tájékoztatása az ellenség tevékenységéről és a legfontosabb
intézményeinkben sem folyt elég céltudatos harc az éberség fokozásáért.
Határozat
Az ellenséges aknamunka korlátozására, a hibák
megszüntetésére olyan intézkedéseket kell tenni, hogy a becsületes szándékú
magyar és külföldi állampolgárok zaklatását ne eredményezzék.
1. A PB megbízza a Belügyminisztert, hogy az új helyzetnek
megfelelően erősítse az imperialista hírszerzőszervek elleni elhárító munkát.
Biztosítsa az összes belügyi erők (különböző operatív szervek, rendőrség,
karhatalom, határőrség, önkéntes rendőrség stb.) koordinált tevékenységét az
idegenforgalom megnövekedésével jelentkező kémelhárítási feladatok megoldása
érdekében.
2. A Belügyminisztérium szervei az imperialista
hírszerzőszervek elleni harcban fokozottabban támaszkodjanak
Népköztársaságunkhoz hű, becsületes állampolgárok segítségére.
a) A Politikai Bizottság
jóváhagyja, hogy az államtitok védelme érdekében a Belügyminisztérium
felvilágosító előadásokat tartson: fegyveres testületek, munkásőrség,
minisztériumok, ki- és beutazásokban leginkább érintett országos szervek és
intézmények, hadiüzemek, jelentős kutató- és tervezőintézetek beosztottai
előtt. Ismertetni kell az ellenséges hírszerző szervek módszereit, érdeklődési
irányát és a szükséges tennivalókat, tevékenységük megakadályozására.
b) A
kapitalista országokban rendezett nemzetközi találkozók, vásárok, kiállítások
és nagyobb turistacsoportok kiutazása esetén, valamint az országba beutazó
kapitalista állampolgárok ellenőrzése céljából fokozottabban támaszkodjanak
elsősorban a párt- és KISZ-tagok segítségére. Tájékoztatni kell őket, hogy
adott esetben az ellenségnek milyen tevékenységével számolhatnak. Ki kell
oktatni őket, hogy az ilyen esetekben milyen magatartást tanúsítsanak
és milyen segítséget kaphatnak a BM szerveitől.
c) Tömeges beutazások esetén a
KISZ, a szakszervezet és más tömegszervezetek adjanak nyugati nyelvet beszélő
önkéntes társadalmi segítséget a külföldiek alkalomszerű ellenőrzéséhez.
3. Az állami szervek vonalán történő ellenőrzés
megjavítására az alábbi intézkedéseket kell tenni:
a) A nemzetközi kapcsolatok
szervezettebbé tétele és az állami ellenőrzés fokozása érdekében a ki- és
beutazásokkal legjobban érintett minisztériumok és
országos főhatóságoknál külföldi kapcsolatok osztályait kell szervezni, amelyek
az illetékes miniszternek, illetve a főhatóságok vezetőinek legyenek
közvetlenül alárendelve. (Ezeket az osztályokat a meglévő státuskereten belül
kell megoldani). A külföldi kapcsolatok osztályai foglalkozzanak a hivatalos
útlevél- és vízumügyekkel, nemzetközi értekezletek szervezésével, a kapitalista
országokból visszatértek beszámoltatásával. Az osztályok élére megbízható,
párthű elvtársakat kell állítani.
Biztosítani
kell, hogy a külföldi kapcsolatok osztályai nyújtsanak segítséget a
Belügyminisztériumnak.
b) A
Belügyminisztérium biztosítsa, hogy idegenvezetők és tolmácsok csak
politikailag és erkölcsileg megbízható személyek legyenek, akiket a
Művelődésügyi Minisztérium vegyen központi nyilvántartásba.
c) Az illetékes minisztériumok és
főhatóságok a belügyminiszterrel egyetértésben adjanak ki utasítást, amely
szabályozza, hogy a különlegesen fontos üzemekbe milyen körülmények között
látogathatnak külföldi állampolgárok. Ezek látogatását a következő kategóriájú
üzemeknél és intézményeknél kell korlátozni: 1. Az atomenergiával és
elektronikával, híradástechnikával és kohászattal kapcsolatos kutató intézetek,
2. a KGM/B. vállalatok, 3. nagyobb ipari kombinátok, 4. nyugati exportra dolgozó
vállalatok.
A
Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztériummal egyetértésben intézkedjen
annak érdekében, hogy katonai szempontból legfontosabb objektumaink közvetlen
környékét lezárják a külföldiek elől. Ezt az útlevél- és vízumkérelmek
elbírálásánál is figyelembe kell venni.
d) Turistaként, rokonlátogatóként
beutazó kapitalista állampolgároknak adandó vízumokban meg kell határozni azt a
várost, vagy járást, amelyeket ők kértek meglátogatni
és amelyet engedélyeztek számukra.
4. A Központi Bizottság Agit[ációs
és ]prop[aganda] Osztálya
gondoskodjon arról, hogy a pártszervezetek időközönként foglalkozzanak az
imperialisták aknamunkájának azon jelenségeivel, amelyek a kapcsolatok
bővülésével egy időben jelentkeztek.
A Belügyminisztérium adjon
segítséget az Agitprop. Osztálynak ehhez a munkához.
Azon intézmények pártbizottságai,
melyek leginkább érintve vannak a nemzetközi kapcsolatokban, időnként tűzzék
napirendre az éberséggel, a titkok védelmével és az imperialista hírszerzés
elleni védekezéssel kapcsolatos problémákat. A Belügyminisztérium illetékes
szervei adjanak tájékoztatást a pártszerveknek a területükön tapasztalt
jelenségekről.
Budapest, 1961. február 20.
[MOL 288. f. 5/221.
ő. e. Aláírás nélküli, géppel írt tisztázat.]
2. „Major” fedőnevű informátor
jelentése a Magyar Testnevelési és Sport Hivatal Nemzetközi Sportkapcsolatok Osztályával
kapcsolatban, 1961. július 13.
Belügyminisztérium
Szigorúan titkos!
II/5-f. alosztály
Adta:
„Major” informátor
Vette:
Primus Károly r. őrnagy
Idő:
1961. július 13.
Tárgy:
Az MTSH Külügyi
Osztályáról
Jelentés
Budapest, 1961. július 13.
A Sporthivatal[11]
szervezeti konstrukciója „örök” probléma. Sajnos igen sok esetben a
létrehozáskor és a szervezeti módosításokkor is a feladat legcélszerűbb
megoldására való törekvés érvényesült mindenkor. A Hivatalon belül a Nemzetközi
Sportkapcsolatok Osztálya, illetve a nemzetközi kérdések, ügyek intézése
ugyancsak az előbb említett „örök” problémához tartozott, tartozik, s
remélhetőleg mégis megoldható.
Mi ennek az oka?
Az, hogy a nemzetközi kérdéseket
úgy próbáltuk kezelni, mint a sport egyik önálló területe. Ez a sportpolitika
tekintetében rendben is van, de ez az Elnökség dolga, viszont szigorúan a
sporteseményekre és sportkapcsolatokra épül, melynek megvannak az elvei. Abban
a pillanatban, mikor a Hivatalon belül külön területté akarjuk változtatni –
egy maihoz hasonló „lar pour
lar” [sic!] – önmagáért való tevékenység lesz.
A sport nemzetközi kapcsolatai[t] igen alkalmas területté lehet [tenni] – ha a
politikai elgondolásokat ügyesen ágyazzuk belé – e nélkül viszont igen nagy
„veszélyek” forrása lehet. Mi a baj ma?
a) A „politikai” elgondolásokat
külön választjuk, s ebben egy nem egészséges titokzatosság uralkodik. Vagyis
arról van szó, hogy az rendben van, hogy az „elhárító
vagy hírszerző” tevékenység támogatása belső szerveinkkel együttműködve, őket
támogatva, titokban folyik. De arra egyáltalán nincs szükség, hogy a
„hétköznapi” sportügyeket is misztifikálják. Ez bizalmatlanságot kelt, s
részben sejtetni engedi az előbbi ügy támogatását.
b) A
másik baj, hogy az osztályon megoszlanak az erők, vannak „szak” előadók és
vannak ún. „nemzetközi szakértők”. Ez pedig helytelen.
Egy ember sem mozoghat nemzetközi vonalon, aki nem lát, nem értékel
és nem tájékoztat. Ilyen tekintetben a mi embereink vagy „félénkek” vagy
„egyoldalúak”. Ez pedig a munkában többnyire
bizonytalanságot idéz elő, akár hivatalon belül a szakkérdésekben, akár a
külföldiekkel való kapcsolatokban.
c) Hiba, hogy nálunk az események,
történések, tárgyalások és személyleírások, jellemzések – még szakmai
szempontból is – csak hézagosan történnek meg. Nem is beszélek az elhárítás
szempontjáról, melyhez a belső anyagok sok esetben igen értékes adatokat
szolgáltatnának.
d) Végül
pedig a mi osztályunk személyi összetételét és annak változatait végig kísérve
elég nyugtalanító kép tárul ki, bár az utóbbi időben a javításra megvan a
törekvés.
Becz Imre egy becsületes elvtárs,
akiben a bizalom megvan. Kétség ahhoz nem fér, hogy jó szándékú és igyekszik
munkáját tehetségéhez mérten elvégezni. Mi az, ami – mint vezetőből – hiányzik?
Először is a nemzetközi munka
sokrétűségéhez szükséges képzettség, tapasztalat még hiányos – jóhiszeműsége
néhány esetben – ismétlem ezen a téren bizonyos „naivsággal” párosul. Azért
írom ezen a téren, mert a nemzetközi munkában nem elég csupán a szakember
éleslátása és emberismerete, az a speciális készség vagy képesség nincs még
meg, amellyel a szakmai és egyéb járulékos feladatot tudná szerencsésen
párosítani.
[…][12]
Együtt az egész osztály „kilóg” a
hivatali kollektívából, amely azelőtt nem így volt. Mintha ijedtség uralkodna
náluk. Ennek okát azonban én a bevezetőben említett okokra vezetem vissza.
Felmerül, hogy há[t] mi lenne a megoldás e
kérdésben.
Szerintem:
1. Végig kellene menni a
személyeken külön-külön, s megállapítani, hogy alkalmasak-e, képesek-e és
akarnak-e teljes értékű nemzetközi munkát végezni. Ha megfelelnek, akkor őket
megerősíteni, nem a pozícióról van szó, hanem munkájukról és annak
részleteiről, feladatairól.
2. Nagyvonalúbban kell ezt az
osztályt irányítani. Vagyis nagy fegyelmet és alaposságot megkívánva
hozzásegíteni az embereket ahhoz, hogy a szakkérdésekben ne erőlködve,
bizonytalankodva és gátlásokkal, hanem „könnyedébben” (nem a rossz értelemben)
dolgozzanak, míg a „komoly” ügyekben tényleg legyen meg a konspiráció és
megfelelő hozzáállás. Saját maguk is érezzék a tájékoztatás szükségességét ezen
a vonalon. (Ma úgy néz ki, mintha egyesek sejtenék – szerintem tudják is – a
nemzetközi munkának ezt az oldalát és ezért húzódnak vissza.)
3. Végül
pedig nem szabad kizárólag adminisztratív vonalon elzárkózni, hanem a szakmai
munkával egybeépülten, azzal együtt kell végezni tevékenységüket.
Major
Megjegyzés: Az informátor tájékoztatás céljából készítette
a jelentést, melyet felhasználunk a külügyi, ill. Nemzetközi Kapcsolatok
Osztályával kapcsolatos javaslathoz. A jelentés 1 példányát a II/2-L. alosztálynak megküldjük.
Primus Károly r. őrnagy
[ÁBTL 3.1.5. O-19460/2 29-32. Aláírás nélküli, géppel írt
tisztázat.]
3. Jelentése az Magyar
Testnevelési és Sport Hivatalnál felállítandó Nemzetközi Kapcsolatok Osztályával
kapcsolatban, 1961. július 15.
Belügyminisztérium
Szigorúan titkos!
II/2-L. alosztály
Tárgy: Hegyi Gyula[13]
elvtárssal való beszélgetésről
Jelentés
Budapest, 1961. július 15.
F. hó 13-án megbeszélést
folytattam Hegyi Gyula elvtárssal, az MTSH[14]
vezetőjével, a Politikai Bizottság 1961. február 7-i határozatában megjelölt
Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya felállításával kapcsolatban. A megbeszélésnél
jelen volt Primus Károly r. őrnagy elvtárs is, aki
mint objektumtartó, hivatalos kapcsolatot tart Hegyi elvtárssal.
A megbeszélésen tájékoztattam Hegyi
elvtársat, hogy a Politikai Bizottság határozatának végrehajtásával
kapcsolatban milyen elképzeléseink vannak. Kifejtettem azt is a beszélgetés
során, hogy az általam elmondott dolgok nem végleges és megalapozott elvek,
hanem csak elképzelések. Az osztály végleges ügyrendjét mi feltétlen az
illetékes minisztérium vezetőjével való egyetértésben akarjuk kidolgozni.
A tájékoztatásom után Hegyi
elvtárs kijelentette, hogy azzal, amit elmondtam, lényegében máris egyetért,
nem talált olyan elgondolást a beszámolómban, amit az MTSH-nál
nem lehetne megoldani, sőt örül annak – mondta – hogy titkos állományú operatív
tiszt kerül az NKO élére. Azon viszont problémázott, hogy mit fog tenni Becz Imre elvtárssal, a jelenlegi NKO vezetőjével.
Elmondása szerint Becz elvtárs a munkáját jól látja
el. Becsületes, megbízható elvtársnak tartja és nem szívesen váltja le az
osztály éléről. Becz elvtárssal kapcsolatban még azt
is felvetette, nem fog-e ebbe a kérdésbe a Pártközpont beleszólni, hiszen őt
erősítésképpen, kimondottan az NKO vezetőjének küldték a Pártközpontból. Erre a
kérdésre annyit válaszoltam, hogy a személyi kérdésekre még visszatérünk és
lehet, hogy nem kerül sor Becz elvtárs leváltására. A
beszélgetésünk úgy is csak elsődleges tájékozódás és csak később teszünk
végleges javaslatot. Becz elvtárssal kapcsolatban
egyébként olyan tájékoztatást kaptam Komornyik és Primus
őrgy. elvtársaktól, a II/5. Osztály[15] beosztottaitól,
hogy ők megfelelőnek tartanák Becz elvtársat titkos
állományba átvenni és meghagyni az MTSH-nál az NKO
vezetőjének. Javaslom meggondolni Komornyik és Primus
őrgy. elvtársak javaslatát.
A másik kérdés, ami gondot okozott
Hegyi elvtársnak, a státusz kérdése volt. Elmondotta,
hogy most náluk 8 ember dolgozik az NKO-n, a
protokolláris feladatokkal külön a titkárság foglalkozik. Kijelentette, hogy
ezen túl több külön státuszt nem tud erre a munkára biztosítani. Miután
részletesen elmondotta, hogy az NKO jelenleg mivel
foglalkozik, megnyugtattam őt, hogy ezzel a létszámmal a jövőben is meg lehet
oldani a feladatokat. Csak azt jegyeztem meg, hogy mi azt szeretnénk, ha a
protokolláris ügyeket is az NKO intézné. Ezzel kapcsolatban nem volt Hegyi
elvtársnak semmi kifogása.
Végül abban egyeztünk meg, hogy 1
hónap múlva a kérdésre visszatérünk, amikor már konkrétabb formában fogunk az
üggyel foglalkozni.
Berecz János r. alezr.
alosztályvezető
Készült: 2 pld.
Kapják: Oszt. vez.
lerakás.
Gépelte: KJné.
Nyt. sz.:
13-?/61.
[ÁBTL 3.1.5. O-19460/2 27-28. Géppel írt tisztázat Berecz János aláírásával.]
4. Kormányhatározat
egyes minisztériumok és országos hatáskörű szervek nemzetközi kapcsolatainak
szabályozásától, 1961. november 16.
Magyar
Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány[16]
Szigorúan titkos!
Készült:48 példányban[17]
51.
sz. példány
Kapják:
a Kormány tagjai,
Hollai Imre elvtárs,
Péteri
István elvtárs,
Erdei
Ferenc elvtárs,
Hegyi
Gyula elvtárs,
Valkó Endre elvtárs.[18]
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt
Kormány
3298/1961. sz. határozata
egyes minisztériumoknál, országos
hatáskörű szerveknél a nemzetközi kapcsolatok intézéséről
1. A Kohó- és Gépipari
Minisztériumban, a Nehézipari Minisztériumban, a Közlekedés- és Postaügyi
Minisztériumban, a Könnyűipari Minisztériumban, a Művelődésügyi Minisztériumban,
a Pénzügyminisztériumban, a Földművelődésügyi
Minisztériumban, a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Testnevelési és
Sporthivatalnál, a Műszaki- és Természettudományi Egyesületek Szövetségénél
1962. január 1-ig a nemzetközi kapcsolatok intézésére
külön szervet (osztály, csoport) kell létrehozni. A nemzetközi kapcsolatok
intézésére létrehozott külön szerv személyi állományát a minisztérium, vagy
országos hatáskörű szerv jelenlegi létszámkeretéből kell biztosítani.
2. A nemzetközi kapcsolatok intézésére
létrehozott szerv csak az illetékes miniszternek (országos hatáskörű szerv
vezetőjének), vagy helyettesének van alárendelve. Az illetékes miniszter
(országos hatáskörű szerv vezetője) – a belügyminiszter véleményét kikérve –
1962. február 1-ig a szerv ügyrendjét állapítsa meg.
Budapest, 1961. november 16.
Biszku Béla s. k.
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt
Kormány elnökhelyettese
[MOL XIX-A-83-b 289.
d. Aláírás nélküli, géppel írt tisztázat. A dokumentumon „TÜK IRATTÁR” feliratú
pecsét, valamint a „MAGYAR FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNY TITKÁRSÁGA”
feliratú bélyegző lenyomata található.]
5. A BM III.
Főcsoportfőnökség jelentése a minisztériumokban és főhatóságoknál felállított
Nemzetközi Kapcsolatok Osztályai működésének tapasztalatairól, 1962. december
7.
Belügyminisztérium
Szigorúan titkos!
III. Főcsoportfőnökség
62 – 7347/62.
A jelentés Kollégium elé
történő előterjesztésével
egyetértek:
Galambos József r. vőrgy.
miniszterhelyettes
Jelentés
a minisztériumokban és főhatóságoknál
felállított Nemzetközi Kapcsolatok Osztályai működésének tapasztalatairól
A Politikai Bizottság 1961. február 7-i határozata[19]
alapján a konkrét szervezőmunkát csak az 1961. novemberi kormányrendelet[20]
megjelenése után kezdhettük meg. A megfelelő káderek hiánya, egyes szervek pl. a METESZ[21]
vezetőinek vonakodása, a Művelődésügyi Minisztériumban történt átszervezés stb.
komoly[an] akadályozta a határozat időben történő
végrehajtását.
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt
Kormány 3298/1961. sz. határozata értelmében a Kohó- és Gépipari, a Nehézipari,
a Közlekedés- és Postaügyi, a Könnyűipari, a Művelődésügyi, a Pénzügy-, a Földművelődésügyi Minisztériumokban, a Magyar Tudományos
Akadémián, a Magyar Testnevelési és Sporthivatalnál, a Műszaki- és
Természettudományi Egyesületek Szövetségénél, a nemzetközi kapcsolatok
intézésére külön szervet (osztály, csoport) kellett létrehozni.
A Könnyűipari és Földművelődésügyi Minisztériumot kivéve a Nemzetközi
Kapcsolatok Osztálya – továbbiakban NKO – 1962 augusztusáig megalakult. Nagy elvtársnő[22],
Könnyűipari Miniszter a Belügyminiszter elvtárssal történt megbeszélése alapján
nem tartotta szükségesnek az NKO felállítását. A Földművelődésügyi
Minisztériumban létrehozták ugyan az NKO-t, Losonczi elvtárs[23]
azonban erre a munkára olyan vezetőt állított be, akit később Moszkvába
a KGST-hez[24]
helyeztek. Utódja a BM-ből 1957-ben leszerelt Németh
Lajos elvtárs[25],
akivel a kapcsolatot még nem vettük fel.
Az NKO-k
területére 8 „SZT” állományú tisztet állítottunk be. Ezek közül 3 elvtárs osztályvezetői
beosztásban közvetlenül a szerv vezetőjéhez, illetve helyetteséhez tartozik
(NIM, MTA, MTSH) egy elvtárs a főosztályon osztályvezető (MÜM), 1 elvtárs a
minisztérium titkárságához tartozó csoportvezető (PÜM) és 3 elvtárs
osztályvezető helyettesként dolgozik (KGM, KPM, METESZ).[26] Ez
a helyzet azért alakult így, mert alkalmazkodni kellett a már kialakult
gyakorlathoz, másrészt az egyes szervek vezetői – METESZ, KGM – ragaszkodtak az
e területen már begyakorlott emberekhez, akiket különböző okok – alkalmasság,
származás, családi helyzet stb. – miatt nem vehettünk állományba.
A 8 NKO-s
közül 6 elvtárs régebbi belügyi tiszt, két elvtárs a már működő NKO vezetői
közül lett állományba véve. Két elvtárs több, négy
pedig egy idegen nyelvet beszél.
A Művelődésügyi Minisztériumban
megalakult a Tolmács-csoport, ahol 2 „SZT” állományú elvtárs dolgozik.
Az NKO-k
létrehozásával, munkájuk beindításával megteremtettük a PB határozat
végrehajtásának egyik fontos feltételét.
Megszerveztük a ki- és beutazók
nyilvántartását és ellenőrzését. Az NKO-k 1962.
december 1-ig kb. 7000 útlevél és vízum ügyet intéztek
el a kiutazók részére és több mint 5000 beutazó vízumügyével foglalkoztak. E
munka során a hivatalosan kiutazó magyar állampolgárok közül 520 személyt
igazítottak el a 04. számú miniszteri parancs[27]
alapján. A ki- és beutazások, a rendezvények biztosításába közel 300
személyt vontak be, 21 jelentősebb nemzetközi rendezvény – súlyemelő VB,
rákszűrő kongresszus stb. – ellenőrzésében vettek részt.
Munkájuk nyomán 56 operatív értékű
jelzést, illetve jelentést adtak, az ellenünk irányuló ellenséges
tevékenységgel kapcsolatban. A jelentések többségét az illetékes operatív
szerveinknek küldtük meg. A kiutazások során 4 személy disszidált, egy
disszidálási kísérletet megakadályoztak és 16 esetben tettek javaslatot a
kiutazás megakadályozására.
Az NKO-k
bevonásával lehetőséget biztosítottunk 5 esetben a különböző operatív szervek
részére ügynökségük fedéssel történő kiutaztatására. Több mint 40 olyan
kiutazásra hívták fel a III/I. Csoportfőnökség figyelmét, akik 6 hónappal
hosszabb időt töltenek kapitalista országokban. A baráti ÁB[28]
szervek kérése alapján 7 esetben megszervezték a célszemélyek
magyarországi tevékenységének ellenőrzését. Az eredményről tájékoztatót
küldtünk a baráti szervek részére.
A központi csoportnál a legutóbbi
időkig mindössze 2 fő foglalkozott az NKO-k
munkájával, ennek ellenére viszonylag jó munkakapcsolatot alakított ki a
hivatali vezetőkkel, megkezdte a hálózat építését (jelenleg 7 hálózata van)
rendszeresen irányította és ellenőrizte az „SZT” tisztek munkáját. Jelenleg 4
operatív tiszt – a státusz 5 – foglalkozik 14 minisztériumi és főhatósági NKO-val. A munka színvonala ma még elmarad a
követelményektől.
Az NKO-kal
kapcsolatos munka során számos tényező komolyan akadályozta, illetve
akadályozza a PB határozatának végrehajtását:
1. A PB határozatát, az ebből
következő feladatokat sem a BM illetékesei – az NKO-k
munkájával foglalkozó vezetők és beosztottak – sem a Minisztériumok és
főhatóságok vezetői nem dolgozták fel megfelelően, ennek következtében meg nem
értés tapasztalható a határozat lényegét illetően. Bár az „SZT” tisztek
felkészítése érdekében tájékoztatást kaptak a PB határozatáról, azonban
túlságosan előtérbe került a munka szervezési és ügyviteli része. Ebből eredően
az „SZT” tisztek tevékenységében túlteng az adminisztrációs, hivatali jellegű
munka. Ők maguk is inkább hivatalnokok, mint politikai, illetve operatív
munkások.
2. Sem a minisztériumok és
főhatóságok vezetői, sem az „SZT” tisztek nem vették igénybe a Magyar
Népköztársasághoz hű állampolgárok, a különböző állami és társadalmi szervek
lehetőségeit az ellenséges tevékenység elleni harchoz. Az NKO-k
létrehozásával egyidejűleg nem nőtt megfelelő mértékben az állami és társadalmi
szervek és ezek vezetőinek felelőssége a ki- és beutazásokkal kapcsolatos
munkában.
3. A „SZT” tisztekben meg van a
készség az eredményes munkára, azonban a PB határozatának meg nem értéséből
következik, hogy egyes „SZT” tisztek tevékenységében, befelé fordulás, hatáskör
túllépés és olyan magatartás tapasztalható, amely a velük együtt dolgozókat nem
vonzza, hanem taszítja a ki és beutazásokkal összefüggő feladatok végzésétől.
4. A minisztériumok és főhatóságok
– a MÜM kivételével – kidolgozták az NKO ügyrendjét, de a METESZ és MTSH nem
egyeztette ezt a Belügyminisztériummal. A munka kezdetén lévő
tapasztalatlanságunk miatt ezek az ügyrendek nem felelnek meg a jelenlegi
követelményeknek, mert nem határozzák meg világosan az „SZT” tisztek hivatali
beosztását, az intézmény vezetőjéhez való viszonyát. Ezért fordul elő egyes
helyeken – pl. KPM, KGM, MÜM – hogy a különböző külföldiekkel kapcsolatos
programokról, meghívásokról, rendezvényekről későn, vagy egyáltalán nem
szereznek tudomást.
A hibák megszüntetése és a munka
eredményesebbé tétele érdekében a következő intézkedések szükségesek:
1. Miniszterhelyettesi parancsot kell kiadni, mely
szabályozza az NKO-kal kapcsolatos munkát és a
csoportfőnökségek közti koordinációt.
Határidő:
1963. február 28.
Felelős:
Németi József r. ezds.
2. Az NKO-kal foglalkozó
tiszteknek fel kell dolgozni a PB határozatát, a kollégiumi előterjesztést és a
miniszterhelyettesi parancsot. Ki kell dolgozni e dokumentumokban meghatározott
feladatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
Határidő:
1963. március 31.
Felelős:
Karasz Lajos r. ezds.
3. A minisztériumok és főhatóságok sajátosságainak és az
operatív érdekeknek megfelelően az illetékes minisztériumok
és főhatóságokkal közösen el kell készíteni az NKO-k
új ügyrendjét, melyet a belügyminiszter és az illetékes miniszter, illetőleg
főhatóság vezetője hagy jóvá.
Határidő:
1963. április 30.
Felelős:
Németi József r. ezds.
4. Javasoljuk, hogy az illetékes minisztériumok és
főhatóságok vezető testülete tárgyalja meg a PB határozatát és a helyi
viszonyoknak megfelelően határozzák meg az abból eredő feladatokat.
Határidő:
1963. május 1.
Felelős:
Pap János belügyminiszter
5. A PB határozatának megfelelően előadásokat kell tartani
azon minisztériumok és főhatóságok dolgozói részére, melyek legjobban
érintettek a ki- és beutazások terén. Az előadásokban ismertetni kell az
ellenséges hírszerzőszervek módszereit, érdeklődésük irányát, azokat a
tennivalókat, melyek szükségesek az ellenséges tevékenység megakadályozásához.
Erre vonatkozóan ütemtervet kell készíteni.
Határidő:
1963. február 28.
Felelős:
Tanulmányi és Módszertani
Osztály Vezetője
6. 1964. február 15-ig előterjesztést kell készíteni
kollégiumi ülés elé az NKO-k munkájáról és tapasztalatairól.
Határidő:
1964. február 15.
Felelős:
Karasz Lajos r. ezds.
Budapest, 1962. december 7.
(Németi József r. ezds.)
főcsoportfőnök h.
K: 2
pld. 5 old.
1 pld. letét
1 pld.
Vezető elvt.
[MOL
XIX-B-1-z-10-62/15-1963. Géppel írt tisztázat Németi
József aláírásával. A dokumentum fejlécén „A minősítés
megszűnt az 1995. évi LXV. tv. 28. §-ára figyelemmel”
szövegű pecsét olvasható.]
6. A
belügyminiszter-helyettes 009. számú parancsa a Nemzetközi Kapcsolatok
Osztályain dolgozó szt-állomány munkájának és
irányításának megjavítására, 1963. december 5.
Belügyminisztérium
Szigorúan titkos!
Szám: 10-23/9/1963.
A Magyar Népköztársaság Belügyminiszterhelyettesének
009. számú parancsa
Budapest, 1963. december 5-én
Pártunk és kormányunk politikájának megfelelően jelentősen
fejlődnek hazánk gazdasági és kulturális kapcsolatai a kapitalista országokkal.
Ennek eredményeként gyors ütemben emelkedik a kapitalista viszonylatú hivatalos
ki- és beutazók száma. Az ily módon kialakult lehetőségeket az imperialista
hírszerzőszervek felhasználják a hazánk ellen irányuló aknamunka és
propagandatevékenység végzése során. Tevékenységük ellenőrzése az elhárítás
számára megnehezült, ezért szükségessé vált egy olyan szerv létrehozása az
egyes minisztériumoknál és főhatóságoknál, mely a hivatalosan ki- és
beutazókkal lévő közvetlen kapcsolata révén hathatós segítséget tud adni a
kémelhárításnak és más operatív szerveknek.
E körülményeket figyelembe véve: a
nemzetközi kapcsolatok lebonyolításából adódó feladatok intézésére, a Nyugatra
ki- és beutazók fokozott ellenőrzésére – az imperialista hírszerzőszervek
tevékenységének leleplezése, korlátozása és megszakításának elősegítése
céljából – a Minisztertanács 3298/1961. sz. határozata alapján az egyes
minisztériumoknál és főhatóságoknál megalakultak a Nemzetközi Kapcsolatok
Osztályai (továbbiakban NKO).
Az NKO kettős alárendeltségű
szerv. Szervezetét, hatáskörét és hivatali feladatait a BM III/II.
Csoportfőnökkel egyeztetett és az illetékes miniszter, vagy főhatóság vezetője
által jóváhagyott ügyrend határozza meg. Az operatív munka megszervezését és
végrehajtását, az operatív érdekek és elgondolások érvényre juttatását
„szigorúan titkos” állományú belügyi operatív tiszt biztosítja.
Az NKO-ok
létrehozásával bővültek az állambiztonsági munka lehetőségei és eszközei.
Kialakítottuk az NKO-kon végzendő eredményes
kémelhárító munka feltételeit. Ennek nyomán tevékenységük már számottevő
segítséget jelent az operatív munkában, fejlődésük iránya, valamint munkájuk
tartalma alapvetően pozitívnak tekinthető.
Az eredmények ellenére az NKO-k fedése alatt dolgozó „SZT” tisztek az operatív
feladatok végrehajtása terén még sok kezdeti nehézséggel küzdenek. Munkájuk még
nem elég szervezett, nem elég hatékony, irányításuk nem elég színvonalas.
Az NKO-k
fedése alatt dolgozó „SZT” állomány munkájának és irányításának megjavítása, a
feladataikkal kapcsolatos legfontosabb alapelvek egységes értelmezése és
gyakorlati alkalmazása érdekében
megparancsolom:
1. Az NKO-kon dolgozó „SZT” tiszt
munkáját a belügyminiszter és helyettesének parancsai alapján végezze. Hivatali
munkájáért közvetlenül az illetékes miniszternek, (helyettesének) vagy
főhatóság vezetőjének, az MNK [Magyar Népköztársaság] biztonsága érdekében tett
operatív intézkedéseiért a BM III/II. Csoportfőnöknek felelős. Az NKO fedése
alatt végzendő operatív munkát a III/II-6. Osztály vezetőjének irányítása
alapján köteles megszervezni.
2. Az „SZT” tiszt feladata:
a) Az NKO fedése alatt érvényesítse a kiutazó magyar
állampolgárok védelmére és a kapitalista országok beutazó állampolgárai
ellenséges tevékenységének felderítésére és megakadályozására irányuló
kémelhárítási feladatokat.
b) Az
operatív feladatokat hivatalos és társadalmi kapcsolataira támaszkodva, azok
segítségével hajtsa végre. A hozzákapcsolt ügynökséget a III/II-6.
osztályvezető utasításai szerint foglalkoztassa.
c) Állandóan
tanulmányozza a BM III/II. Csoportfőnökség – esetenként a III/I.
Csoportfőnökség – igényeinek megfelelő hálózatépítési lehetőségeket. Vegyen részt
ügynökjelöltek tanulmányozásában, beszervezésük előkészítésében, de
beszervezéseket nem hajthat végre.
d) Használja
fel az NKO lehetőségeit a BM III. Főcsoportfőnökség különböző szervei –
elsősorban a III/II. és a III/I. Csoportfőnökség –, valamint az MNVK 2.
Csoportfőnökség szervei számára szükséges operatív intézkedések megtételére, e
szervek munkájának elősegítésére, elgondolásaik érvényesítésére.
3. Az NKO-n dolgozó „SZT” tiszt
a magyar állampolgároknak kapitalista országokba történő kiutazása során
biztosítsa:
a) A Magyar Népköztársaság védelmére irányuló
állambiztonsági intézkedéseknek a minisztérium, főhatóság külföldi utazási
terveiben történő érvényesítését.
b) A BM III/II. Csoportfőnökség illetékes osztályán keresztül a
kapitalista országba hivatalos utazásra készülő személyek ellenőrzését. A
III/II. Csoportfőnökségen keresztül a III/I. Csoportfőnökség időben – még a
tervezés időszakában – tudomást szerezzen arról, hogy kik azok a személyek
(szakemberek stb.), akik 6 hónapra, vagy annál hosszabb időre hivatalosan
kapitalista országokba utaznak ki.
c) Utasítás
alapján kezdeményezze és biztosítsa a minisztérium, főhatóság vezetőjénél – a
személyek védelme, vagy más operatív indokok miatt – hogy a kiutazásra nem
javasolható dolgozók helyett más személyek utazzanak.
d) A konspiráció szigorú betartása mellett a BM III.
Főcsoportfőnökség tisztjeinek, ügynökségének operatív célból történő
kiutaztatását, delegációkba történő behelyezését.
e) Ügynökség, illetve jól felkészített társadalmi
kapcsolatok felhasználásával a kapitalista országokba hivatalosan kiutazó
magyar állampolgárok védelmét. A kiutazók felkészítésében és a kapitalista
országokból visszatért magyar állampolgároknak az operatív érdekekkel
összefüggő beszámoltatásába vonja be a hivatal, intézmény illetékes vezetőit.
Ezt a munkát úgy szervezze meg, hogy az illetékes vezetők az állambiztonsági
érdekeket az utazással kapcsolatos hivatali munka fontos részének tekintsék.
Fontosabb ügyekben a kiutazók felkészítését és beszámoltatását az „SZT” tiszt
személyesen hajtsa végre.
f) Beosztásán keresztül az „SZT” tiszt biztosítsa a magyar
állampolgárok hivatalos kiutazásával kapcsolatos összes útlevél- és vízumügyek
intézését.
4. Az NKO-n dolgozó „SZT” tiszt
a kapitalista állampolgárok beutazásával kapcsolatban biztosítsa:
a) A hivatalos beutazási tervek és programok elkészítésénél
a Magyar Népköztársaság biztonsági érdekeinek érvényesítését. Kezdeményezze az
illetékes vezetők felé, hogy azok a külföldi szakemberek, kereskedők stb., akik
beutazásaik során érdemi ügyintézést, üzletkötést stb. nem folytatnak – ne
kaphassanak bármely nekik tetsző időpontban meghívásokat, beutazási
engedélyeket.
b) A külföldiek programjában ne szerepeljen fontos katonai
objektumok, az ellenséges hírszerzőszervek érdeklődési körébe tartozó üzemek,
tudományos intézetek megtekintése.
c) A BM III/II. Csoportfőnökség időben értesítést kapjon a
tervezett beutazásokról, programokról, tárgyalásokról, azok résztvevőiről.
d)
Ügynökség, társadalmi és hivatalos kapcsolatok bevonásával a kapitalista
állampolgárok ellenőrzését, tanulmányozását a kémelhárítási és felderítési
szempontoknak megfelelően.
5. Az „SZT” tiszttel közvetlen kapcsolatot csak a III/II.
Csoportfőnökség kijelölt beosztottja tarthat. Utasításokat, feladatokat az „SZT”
tiszt csak tőle fogadhat el és a végrehajtásról neki
számol be. A BM III. Főcsoportfőnökség, vagy más szervek beosztottai az „SZT”
tiszttel közvetlen kapcsolatot nem tarthatnak, őt hivatalában nem kereshetik
fel, szolgálati jellegű kérelmeiket stb. a III/II-6. Osztályhoz kell
eljuttatni.
Az osztály köteles az operatív szervek kéréseit
összehangolni – a lehetőségektől függően – az „SZT” tiszt felé továbbítani és
az eredményről az illetékes operatív szerveket tájékoztatni.
6. Az „SZT” állomány konspirációs helyzetének védelme
érdekében a III/II. Csoportfőnökség dolgozza ki az „SZT” tisztekkel való
konspirált kapcsolattartás rendszerét. Ettől csak indokolt, sürgős esetekben a
csoportfőnök engedélyezhet eltérést.
Az „SZT” tiszt munkahelyén nem tárolhat az operatív
munkával összefüggő „szigorúan titkos” iratokat.
7. Az „SZT” tiszt operatív munkájával összefüggő konkrét
kérdésekről, elgondolásokról, tervekről, személyekről stb. csak a szükséges
mértékben, gondosan ügyelve, hogy dekonspiráció ne
következzen be – a BM III/II. Csoportfőnökség ügyrendjében meghatározott
vezetők előzetes engedélye alapján – adhat tájékoztatást a minisztérium vagy
főhatóság vezetőjének.
8. Az „SZT” tiszt feladatait a minisztérium, főhatóság
felelős vezetőire, párt, KISZ és szakszervezeteire támaszkodva végezze. Érje
el, hogy az állam biztonsága és állampolgárainak védelme érdekében történő
intézkedéseket a hivatal dolgozói megértsék és az NKO munkáját
segítsék.
9. Az „SZT” tiszt jogát és kötelességét a nyílt állományra
mindenkor érvényes szolgálati utasítások határozzák meg.
Az „SZT” tiszt a minisztérium,
főhatóság dolgozóival, vezetőivel való együttműködése során az állambiztonsági
munka eredményes végrehajtása érdekében tanúsítson az adott helyzetekhez
alkalmazkodni tudó, szerény magatartást.
Külföldre általában operatív
célból utazhat ki. Kapitalista országba történő kiutazását a III.
Főcsoportfőnökség ügyrendjében meghatározott vezetők engedélyezhetik.
10. A BM III/II. Csoportfőnökség – függően az operatív
érdekektől – szervezze meg, hogy azoknál az intézményeknél, ahol az NKO
vezetője nem „SZT” állományú tiszt – fokozatosan megfelelő együttműködés
alakuljon ki.
Jelen parancsomat az érintett operatív állománnyal
megfelelő mértékben ismertetni kell.
Galambos József s. k.
rendőr vezérőrnagy,
miniszterhelyettes
Felterjesztve: miniszter elvtársnak.
Kapják: miniszterhelyettesek,
BM
III. főcsoportfőnök-helyettes,
BM
III/I., II., III., IV., V. csoportfőnök,
BM
III/3., 5. osztályvezető,
BM
III/II. Csoportfőnökség osztályvezetői,
MNVK/2.
Csoportfőnökség vezetője.
Készült: 35
példányban.
Tartalmaz: 4
oldalt.
[MOL XIX-B-1-az 54.
d. Géppel írt tisztázat. A dokumentum fejlécén „A minősítés
megszűnt az 1995. évi LXV. tv. 28. §-ára figyelemmel”
szövegű, valamint „Hatályon kívül helyezve” feliratú pecsét olvasható.]
7. A BM III/II.
Csoportfőnökség jelentése a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályairól szóló, 1963.
január 17-i BM Kollégiumi határozat végrehajtásáról, 1964. április 24.
BM III/II. Csoportfőnökség
Szigorúan
titkos!
10-64/5/1964.
Jelentés
az NKO-k-ról
szóló 1963. január 17-i kollégiumi határozat végrehajtásáról
I.
A BM Kollégiuma 1963. január hó 17-én megtárgyalta az NKO-k helyzetét, tevékenységét, a Politikai Bizottság és a
Minisztertanács vonatkozó határozatai végrehajtásával – a hivatalosan ki- és
beutazók ellenőrzésének megjavításával – kapcsolatos további feladatainkat és
megfelelő határozatokat hozott a munka megjavítására.[29]
Az eltelt 1 év tapasztalata bizonyítja, hogy a kollégiumi határozat helyes
volt. Útmutatásai jelenleg is érvényesek. A határozat elősegítette a Politikai
Bizottság 1961. február 7-i határozatának végrehajtását, tovább szélesedtek az
állambiztonsági munka lehetőségei, javult az e területen folyó operatív munka.
Az állami szervek, így a NIM, a
KPM és a MÁV Pártbizottsága – a kollégiumi tagok részvételével – a PÜM
Kollégiuma és az MTA Elnöksége megtárgyalta a PB 1961. február 7-i határozatát
és az abból eredő feladatokat. A KPM-ben és a KGM-ben miniszteri utasítások jelentek meg, melyek a
határozatnak megfelelően szabályozzák a ki- és beutazások rendszerét. Az
érintett minisztériumok és főhatóságok elkészítették ügyrendjüket, azonban
belső átszervezések miatt azokat pl. az MTSH és METESZ
részéről a BM-el még nem egyeztették.
A határozat végrehajtása során tovább
erősödött az az egészséges folyamat, hogy a
minisztériumok és főhatóságok párt és hivatali vezetői kezdik az NKO-t elismerni, fontos szervnek tekinteni,
létjogosultságát kevésbé vitatják, igen sok kérdésben támaszkodnak rá.
Felelősségteljesebben foglalkoznak vele és kísérik figyelemmel a hivatalos ki-
és beutazások alakulását, illetve az ezzel kapcsolatos munkát. Ebben szerepe
van annak, hogy a hivatalos ki- és beutazók számának rohamos növekedésével a mi
tapasztalataink is bővültek, és ezáltal több segítséget
tudtunk a szaktárcáknak nyújtani.
A fenti helyeken mind jobban merül
fel az az igény, hogy nagyobb rendet kell teremteni a
hivatalos utazások területén és olyan közszellemet
kell kialakítani, hogy minden vezető és beosztott felelősséget érezzen az
államtitok megvédése, az állam biztonsága iránt. E felismerés segítése,
ösztönzése és a gyakorlatban történő érvényesítése érdekében propaganda
előadásokat tartottunk és további előadásokat fogunk tartani azokban az
objektumokban, ahol a hivatalos ki- és beutazók magas száma ezt szükségessé
teszi.
A minisztériumokban és
főhatóságoknál kezd kialakulni azoknak a felelős vezetőknek a köre (kb. 80–120
fő), akik a területükről kiutazók eligazítását és beszámoltatását, továbbá a
nyugatról beutazók ellenőrzését fontos feladatuknak tekintik. Mint
tapasztaljuk, gyakorlati javaslataikkal, problémáikkal mindinkább megkeresik az
NKO-kat és központi alosztályunkat.
Az eredmények ellenére a BM
Kollégium határozatának végrehajtása – figyelembe véve az NKO-k
létrehozása óta eltelt rövid időt – még nem elég intenzív és hatékony. Fékezi
az előrehaladást az a körülmény, hogy a PB és az MT[30] határozata
nem minden szervnél talált kellő megértésre az állam biztonságának védelme
szempontjából. Még nem sikerült mindenütt elérni, hogy a minisztériumok és
főhatóságok egyes vezetőinek hozzáállása – főként a gyakorlati intézkedések
meghozatala és végrehajtása – olyan legyen, mint ahogy azt Népköztársaságunk
biztonsági érdekei megkívánják.
Állami szerveink egyes vezetői a
növekvő hivatalos ki- és beutazásokkal párhuzamosan nem adják meg mindig
munkánkhoz a kellő segítséget. Esetenként pl.
gondtalanul kiengednek kétes elemeket nyugati országokba, akik közül
előfordult, hogy disszidáltak. A felelősség mértékének megfelelően az ilyen
hanyagságot rendszerint nem követte fegyelmi felelősségre vonás állami, illetve
pártvonalon.
Az MT határozat megjelenése óta a
hivatalos ki- és beutazások száma nagyban megnőtt az olyan területeken is, mint
az Építésügyi-, Egészségügyi-, Belkereskedelmi-, Könnyűipari-, Földművelődésügyi Minisztériumban. „SZT” állományú tisztünk
e szerveknél nincs. A kiutazók állambiztonsági szempontból történő eligazítása,
beszámoltatása és a külföldiek ellenőrzése nincs megoldva.
II.
A kollégiumi határozat végrehajtása szerény, de a további
munka szempontjából figyelemre méltó eredményeket és tapasztalatokat hozott az
operatív munkában is. A határozat óta az NKO-k kb. 22.000 útlevél- és vízumügyet intéztek el, 56 rendezvény,
jelentősebb konferenciák, tárgyalások stb. biztosításában vettek részt,
társadalmi és hivatalos kapcsolatok bevonásával. Eredményesen vettek részt
ügynökjelöltek tanulmányozásában. A hazai bázis nyújtotta lehetőségek
kihasználása érdekében több jelzést adtak a III/I.
Csoportfőnökség felé a hosszabb időre kiutazó
személyekre vonatkozóan és az operatív érdekeknek megfelelően segítséget
nyújtottak a kiutazók körülményeinek, lehetőségeinek pontosabb felméréséhez.
Eredményesnek tekinthető az a tény, hogy az elmúlt időben mintegy 700–800
kiutazó állampolgárt részesítettek személyesen eligazításban.
Korántsem mondhatjuk még el, hogy
a kiutazókkal való személyes foglalkozások, előzetes beszélgetések és a
visszatérésük utáni beszámoltatások tökéletesek. Sok még bennük a formalitás
ugyan, de alapjait, kezdeti eredményeit jelentik a kémelhárítás szempontjából
fontos objektumaink, államtitkaink, felelős tisztségeket betöltő
állampolgáraink védelme érdekében tett erőfeszítéseinknek. Mindez
pl. hozzájárult ahhoz, hogy több disszidálásra való csábítás visszautasításra
talált, illetve azt felénk jelentették a hivatalosan kiutazó magyar személyek.
Több szakember jelentése alapján
tudomásunkra jutott, hogy utazásaik során – pl. Nyugat-Németországban,
Franciaországban és Angliában – már a határtól kezdve figyelemmel kísérik őket
az ellenséges hírszerző és elhárító szervek.
A Kollégium határozata óta az NKO-k munkája megerősítette a hivatalos ki- és beutazások
terén az ellenséges szervek alkalmazott módszereivel kapcsolatos korábbi
tapasztalatainkat.
Komolyabb eredményeket elért tudósokat,
mérnököket, kutatókat előszeretettel – 380-400 esetben név szerint – hívták meg
Nyugatra, hogy témájukról előadást tartsanak. Mindezt felhasználják e személyek
tanulmányozására, a sötét hírszerzés céljaira. Az ilyen „vendég utak”
alkalmával sok esetben az illető meggondoltságán múlik, hogy mit mond el, mivel
vezetői nem mindig határozzák meg, hogy miből mennyit mondhat el.
Fokozódott a nyugati újságírók
érdeklődése, tevékenysége, főleg a KGST titkok, a szocialista országok közötti
ellentmondások kérdései iránt a politikai hírszerzés irányában. Erre utal az a
tény is, hogy saját tapasztalataink mellett a baráti állambiztonsági szervek is
az előző évekhez viszonyítva több nyugati újságíró ilyen irányú tevékenységére
hívták fel figyelmünket.
Az NKO-kon
keresztül szerzett tapasztalataink szerint a NATO hírszerzőszervek az utóbbi
időben mind nagyobb aktivitással használják fel a hazánkban rendezett
tudományos konferenciákat és hivatalos tárgyalásokat, mint csatornát, egyre
több volt, vagy jelenleg is hivatalos katonai állományban lévő, különösen
amerikai „szakember” beutazására.
A nyugati hírszerzőszervek élnek a
beutazó szakemberek által nálunk végzett szerelések, vagy hivatalos
gyárlátogatási programok alapján azokkal a lehetőségekkel, amelyek egyes állami
szerveink, illetve vezetőink hanyagságából, hiányos éberségéből fakadnak. Pl. a
Balatonfűzfői Papírgyárban 15 osztrák szerelő
dolgozik. Az igazgató nem ismeri a PB határozatát, így nem is tett
intézkedéseket a fenti személyek mozgásának korlátozására. Mivel a gyár közös
területen fekszik a Nitrokémiával,[31]
az utóbbiban is korlátlan a mozgási lehetőségük. A Nitrokémiában
nem tudják, hogy 1964-ben hány nyugati szakember tartózkodott a gyár területén,
a vállalat csak azon személyek neveit szerepelteti a reprezentációs könyvben,
akiknek ilyen címen kiadást eszközöltek. Felelősség
terheli a III/II-6 és a III/III. Csoportfőnökség illetékes osztályait is, mivel
a kellő koordinációt nem teremtették meg ahhoz, hogy a fenti üzemben dolgozó
külföldi szerelőket ellenőrizzük.
Hasonló esetekkel találkozunk a
NIM és a KGM területén is. A hanyagságból eredő lehetőségeket az egyes
objektumokban a sötét hírszerzésre és vizuális felderítésre, hadiüzemeink
termelési kapacitásáról, meglévő adataik bővítésére, pontosítására stb.
igyekeznek a nyugati beutazók felhasználni.
A fő NATO országokból szervezetten
és nagyfokú aktivitással foglalkoznak a kulturális területtel. Szakembereik egy
részét operatív célok érdekében küldik be az országba, felhasználva erre a
különböző kulturális intézményeket, mint pl. az angolok a British Council-t.
Jelzéseink vannak arra, hogy egyes
magyar szakemberek – anyagi előnyök megszerzése érdekében – a lazaságokat és a
kellő ellenőrzés hiányát kihasználva kutatják annak lehetőségét, hogy hosszabb,
rövidebb ideig nyugati szervek és cégek meghívottai lehessenek. Bár komoly
szakemberek elítélik ezeket a módszereket (prostitúciónak tartják), azonban
fellépésükkel, a tömegesen jelentkező ilyen irányú tevékenységet csupán némileg
csökkentették, megakadályozni nem tudták. A lazaságokra jellemző, hogy pl. a
közelmúltban Horgos[32]
miniszter elvtárs erélyes fellépésére volt szükség miniszterhelyettesi
értekezleten, mivel a KGM egyes vezetői szintén támogatói voltak az említett
utazásoknak.
Állami vonalon a hivatalos kiutazások,
nyugati tanulmányutak stb. szervezésének túlzásba vitele tapasztalataink
szerint ugyancsak a fenti célokkal van összefüggésben. Ezek a törekvések és a
már említett lazaságok lehetőséget teremtenek a kiutazók kompromittálására
és táptalajt nyújtanak a nyugati hírszerzőszerveknek az ellenünk irányuló
tevékenységük kifejtésében.
Tettünk néhány eredményes
intézkedést az elmúlt időszakban az NKO-k működésével
és az „SZT” tisztek feladataival kapcsolatos legfontosabb kérdések és alapelvek
kidolgozása terén. Az elmúlt év végén megjelent 009. számú miniszterhelyettesi
parancs jelentős mértékben hozzájárult a feladatok és teendők egységes
értelmezéséhez a munka megfelelő rendszerének, stílusának kialakításához.
Hasznosnak bizonyultak az „SZT” tisztek részére tartott eligazítások, a
gyakorlatban felmerült problémák egyéni és együttes megbeszélése. Ez erősítette
az NKO-kon dolgozó tisztjeinkben – és erre jelenleg
különösen szükség van – a BM-hez való tartozást és a
felelősségérzetet az operatív munka iránt.
Az NKO-k
vonalán folyó munka szerény eredményei mellett több nehézség jelentkezett a
kollégiumi határozat végrehajtása során, amely különösen abból fakadt, hogy az NKO-kal foglalkozó központi alosztály káderproblémával
küzdött, illetve munkánkhoz a megfelelő személyi feltételeket az elmúlt évben
biztosítani nem tudtuk, bár megoldására tettünk lépéseket. Az alosztályon
dolgozó fiatal, kevés operatív tapasztalattal rendelkező elvtársak számára
komoly nehézségeket okozott az NKO-kon dolgozó „SZT”
tisztek irányítása és ellenőrzése. Nem tudtunk érvényt szerezni annak a
követelménynek sem, hogy az alkalmatlan „SZT” tisztek cseréjét a szaktárcák
területéről megoldjuk. Nem voltunk elég kezdeményezők abban, hogy olyan
területeken, mint az FM[33],
egészségügy, stb. a hivatalos ki- és beutazók száma jelentős növekedésével
párhuzamosan, a megfelelő ellenőrző és elhárító tevékenységet kiterjesszük.
Tapasztalataink alapján
megállapítható, hogy az NKO-k munkájában reális
veszélye van az ügyintézéssel (útlevél, stb.) kapcsolatos adminisztrációs munka
túltengésének, amely háttérbe szorítja az operatív munkát, a munka érdemi
részét, az eredeti célkitűzések megvalósítását. Az „SZT” állományú tisztjeink
egy részének munkájában még sok a formalitás, sablonszerűség, bátortalanság, emiatt
megközelítőleg sincs olyan eredménye a munkának mint
amennyit a ráfordított energia alapján elvárunk. A központi alosztály és az
„SZT” tisztek bátortalanságát tükrözi, hogy mint e fontos szervek irányítói nem
használták ki megfelelően az itt tartózkodó nyugati személyek ellenőrzése során
felszínre került azon lehetőségeket, melyek segítették volna a hírszerzési munkánkat és hatékonyabbá tették volna a támadólagos
elhárítást.[34]
Kihatott munkánkra továbbá, hogy
nem tudtuk megoldani a kellő koordinációt a BM más szerveivel, a szaktárcák
felé végzett tevékenységünkben. Vonatkozik ez különösen az itt tartózkodó
nyugati személyek ellenőrzésére, a nyugatra utazók eligazítására és
beszámoltatására, valamint a felszínre kerülő jelzésekről időben történő
kölcsönös tájékoztatásra.
III.
Elmúlt évi munkánk tapasztalatai alapján véleményünk
szerint az NKO-k vonalán megteremtődtek azok a
feltételek, melyek lehetővé teszik, hogy a PB és a Kollégium határozatát,
továbbá az elmúlt év végén megjelent 009-es miniszterhelyettesi parancsot
végrehajtsuk és az állambiztonsági munkát szélesebb alapokra
helyezzük.
A fejlődés meggyorsítása érdekében
az elkövetkező időben további feladatainknak tekintjük:
1. Tovább kell javítani a
minisztériumok és főhatóságok területén a politikai felvilágosító munkánkat. El
kell érni, hogy az állami, párt és tömegszervezeti vezetők nagyobb felelősséget
érezzenek a kiutazók eligazítása és beszámoltatása, a beutazók ellenőrzése,
üzemek látogatásának ellenőrzése, valamint az államtitkok védelme terén.
2. A fentiek megoldása érdekében
szükséges, hogy a Kollégium határozata alapján a BM felső vezetői találják meg
annak lehetőségét, hogy a fenti kérdésekben személyesen is tárgyaljanak az
illetékes szaktárcák vezetőivel. Ezzel is nagyobb súlyt adva a PB és a
Kollégiumi határozat végrehajtása fontosságának.
3. A hivatalos ki- és beutazók
számának fokozatos növekedése szükségessé teszi 1–1 fő „SZT” állományú tiszt
beállítását az Egészségügyi-, Építésügyi-, Földművelődésügyi-,
Belkereskedelmi és Könnyűipari Minisztériumokban a megfelelő elhárítás
érdekében. Javasoljuk az illetékes szaktárcák vezetőivel a kapcsolat felvételét
e kérdésben.
4. Az NKO-k
vonalán további erősítéseket kell eszközölni az „SZT”
és nyílt – operatív – állományból, a BM más területéről, illetve ahol ez nem
oldható meg, a szaktárcák területéről.
5. Az NKO mint új szerv a fejlődés
során állandóan újabb és újabb feladatokat kell, hogy elvégezzen. Ez
szükségessé teszi, hogy hatékonyabb intézkedéseket tegyünk az állomány
rendszeres továbbképzésére és az operatív tapasztalatokról történő rendszeres
tájékoztatásra, a konspirációs elvek megsértése nélkül.
6. A BM más – de különösen a III.
Főcsoportfőnökség – szerveivel az NKO-k területén
jobb koordinációt kell kialakítani. Szükségessé teszi ezt a támadólagos
elhárítás hatékonyabbá tétele, a hírszerzési lehetőségek megfelelő
kihasználása. A konspiráció betartásával meg kell találni a még intenzívebb
együttműködés módjait.
7. Egy hónapon belül ki kell
dolgozni az NKO központi alosztály ügyrendjét, melyben kifejezésre kell
juttatni – a 009. számú miniszterhelyettesi parancs alapján – hogy az NKO mint
az összbelügyi érdekek képviselője kell, hogy
folytassa tevékenységét.
8. Fel kell kérni az MSZMP KB
Adminisztratív Osztályát, hogy a KB illetékes osztályaival nyújtson segítséget
a szaktárcák területén a PB határozatának végrehajtásában.
9. Az NKO-k
munkájának eredményesebb segítése érdekében tájékoztatni kell a III/I-IV.
Csoportfőnökségek osztályvezetőit és a megyei (budapesti) rendőrfőkapitányok
politikai helyetteseit a Kollégium határozatáról.
A felsorolt előttünk álló
feladatok következetes végrehajtása lehetővé teszi számunkra, hogy a hivatalos
ki- és beutazások adta lehetőségeket céltudatosabban, aktívabban és
szervezettebben ki tudjuk használni a támadólagos elhárítás érdekében.
A Kollégium határozata továbbra is
irányadó és időszerű, módosítása nem szükséges.
Budapest, 1964. IV. 24.
Karasz Lajos s. k.
r. ezredes
csoportfőnök
Készült: 20 pld.
[MOL
XIX-B-1-z-10/64/5/1964. Aláírás nélküli, géppel írt tisztázat. A dokumentum
fejlécén „A MINŐSÍTÉS MEGSZÜNT az 1995. évi LXV. tv. 28. §-ára figyelemmel” feliratú pecsét, valamint „A jelentés Kollégium elé terjesztésével Németi
József r. ezredes elvtárs egyetért.” szöveg olvasható.]
8. Javaslat a Magyar
Testnevelési és Sportszövetség (MTS) Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya operatív
munkájának megszervezésére, 1965. január 27.
Belügyminisztérium
Szigorúan titkos!
III/II. Csoportfőnökség
6-b. alosztály
Tárgy:
Az MTS NKO
operatív munkájának
megszervezésére
Javaslat
Budapest, 1965. január 27.
Az MTS NKO-jának vezetőjét Becz Imre elvtársat 1961 novemberében állítottuk be „SZT”
állományú tisztként. Az eltelt idő alatt a ki- és beutazó csoportok szűrésében és
ellenőrzésében értünk el eredményeket.
-
Több
világrendezvény biztosítását szerveztük meg eredményesen. Pl. Súlyemelő Európa
Bajnokság, Műkorcsolya EB. Az argentin vívó VB, az innsbrucki téli és a tokiói
nyári olimpia. A rendezvények biztosítása több értékes operatív jelzést hozott
felszínre.
-
Eredmények
mutatkoznak az állambiztonság védelmének társadalmasításában. Az 1964-es évben
több mint 60 személyt vontunk be a téli és a nyári olimpia biztosításába.
Az elért eredmények mellett hiányoznak azok a szilárd
szervezeti és egyéb intézkedések a hivatal vezetői részéről, melyek
biztosítanák, hogy az állambiztonsággal összefüggő feladatokat a hivatali munka
szerves részévé tegyék.
A PB 1961. február 7-i határozata az MTS területén csak
részben lett végrehajtva. Az elmúlt 3 év alatt az operatív munka előfeltételei
és helyes arányainak kialakítását több tényező befolyásolta.
- Objektív tényezőként jelentkezett az, hogy
1962-ben új vezetés került az MTS élére. Az új vezetés 1962-ben és 1963-ban a
sport teljes átszervezésével volt elfoglalva. Ez az időszak 1963 decemberéig
tartott.
- A nagyarányú átszervezés és személyi
változások befolyásolták a hivatalos és társadalmi kapcsolatok hálózatának
kialakítását.
- Egri Gyula[35]
elvtárs az MTS elnöke 1963 őszén kapott először részletes tájékoztatót
az „SZT” tiszt beállításáról és a PB határozat ide vonatkozó feladatairól.
- 1964 tavaszán ismételt megbeszélés volt Egri
elvtárssal, a megállapodás értelmében az egész kérdés-komplexumra az olimpia
befejezése után térünk vissza. Egri elvtárs javasolta, hogy a BM illetékes
vezetőivel közösen tárgyalják meg azokat az intézkedéseket, amelyek
végrehajtásával a PB 1961. február 7-i határozatát maradéktalanul meg lehet
oldani.
- Az 1964-es év az olimpiára való felkészülés
éve volt. Ez a munka lekötötte minden erőnket, így nem maradt idő az NKO-n folyó operatív munka reális értékelésére és
elemzésére, valamint a különböző szervezeti intézkedések megtételére.
Az MTS területén az állambiztonság védelméhez szükséges,
helyes szervezési formák kialakításához és a társadalmi erők fokozottabb
bevonása érdekében javasoljuk:
-
A
vezetők részére (elnök, elnökhelyettesek) teljes és részleges tájékoztató az
NKO és az ÁB védelmének összehangolására és ebben az állami vezetők szerepére
és felelősségére. A társadalmi erők eredményes bevonása érdekében az elnök
részéről egy rendelet kiadása, mely kötelezővé teszi az érdekelt vezetők
részére a ki- és beutazók szűrésében és ellenőrzésében való részvételt.
-
A
rendelet értelmében ebben a munkában részt vennének az
elnökhelyettesek, osztályvezetők, sportszövetségi vezetők, és a nagyobb
sportklubok vezetői. A ki- és beutazás során szerzett tapasztalatokról a
küldöttség vezetői kötelesek írásos jelentést adni az NKO-nak
(MTS).
-
A
beutazó csoportok és személyek operatív biztosításának megszervezését és az így
szerzett tapasztalatokról az NKO (MTS) tájékoztatását.
-
Az
MTS tömegszervezeti jellegét figyelembe véve, fokozottabb mértékben kell
törekedni egy széles körű társadalmi kapcsolatok hálózatának kiépítésére.
-
A
munka operatív részét összefogja és koordinálja az NKO-t
vezető operatív tiszt.
-
A
fenti feladattal egyidejűleg propaganda előadások szervezése, esetenként
kiállítással és filmelőadással egybekötve. Ebben a kategóriában azok a
sportvezetők, edzők és sportolók vennének részt, akik a rendszeres kiutazók,
illetve a beutazó csoportokkal foglalkozók kategóriájába tartoznak.
Szervezeti intézkedések:
Az NKO-nak
jelenleg egy ideiglenes ügyrendje van. Ez az ügyrend a PB február 7-i
határozata és a Minisztertanács 3298/1961. sz. rendelete alapján nincs
egyeztetve a III/II. Csoportfőnökséggel.[36]
Így a ki és beutazással összefüggő egyes konkrét feladatok nem tartoznak az NKO
hatáskörébe.
-
A
Nemzetközi Sportszövetségekben dolgozó magyar funkcionáriusok és küldöttek
irányítása, vezetése nem tartozik az NKO hatáskörébe. Miután a sport-politikai
elveket más osztály adja meg, így ezen személyeknél az
operatív elveket nem lehet érvényesíteni. Javasoljuk ezt a feladatkört az NKO
hatáskörébe utalni.
-
A
kapitalista országok rendszeresen kérnek hosszabb időre (1–2 év) magyar
edzőket. Helyes lenne[, ha] az NKO-n
dolgozó „SZT” tisztünk már a kiválasztással egyidejűleg tájékoztatást kapna az
igényről és a kiválasztásra javasolt személyekről.
-
Az
MTS területén folyó nagy létszámú ki- és beutazás:
Pl.:
1963 nyugati kiutazás: 6108 nyugati
beutazás: 3540
1964 nyugati kiutazás: 5323 nyugati
beutazás: 4162
-
A
fenti számokat figyelembe véve, még jól szervezett munka esetén sem tudja egy
„SZT” tiszt megoldani. Javasoljuk, hogy az NKO-n két
„SZT” tisztet foglalkoztassunk. Egyik csak a kiutazó csoportok, a másik csak a
beutazó csoportok szűrését és ellenőrzését végezné.[37]
A 75. sz. „SZT” tisztünk[38] 3
éve végzi kettős feladatát, mint az MTS NKO-jának
vezetője.
-
Mint
szakmai vezető túlzottan le van terhelve, ez a leterhelés nehezíti, befolyásolja és rendszeresen akadályozza operatív munkájának
végzését.
-
Munkastílusán
is változtatni kell. Eléggé lassú és körülményes, mint vezető, túlságosan
elaprózza magát. Egészségileg sincs teljesen rendben, sokat betegeskedik.
-
Beállítása
után alapvető operatív kiképzésben részesült. Mint NKO vezető egy nyelvet sem
beszél, szükséges volna egy meghatározott időn belül egy nyugati nyelv
elsajátítása.
A fenti problémákat elsősorban javasoljuk Egri Gyula
elvtárssal az MTS elnökével megbeszélni, majd a vele történt megállapodástól
függően egy részletes megbeszélést javasolunk az összes elnökhelyettesekkel.
Az MTS vezetőinek szabadságolását
figyelembe véve, javasoljuk, hogy a megbeszélést január 25. és február 10.
között tartsuk meg.
Gergely László r. őrgy.
Stoll Dániel r. őrgy.
alosztályvezető
K: 1 pl. felterjesztve.
G: Jné.
Nyt sz.: 6/7-11/65.
[ÁBTL 3.1.5. O-19460/1. 109–111. Géppel írt tisztázat Gergely
László és Stoll Dániel aláírásával.]
[1] A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3115/1957. sz. határozata a hivatalos külföldi utazások engedélyezéséről, 1957. március 4. MOL XIX-A-83-a-18/5-1957.
[2] A Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 4. számú parancsa a legális csatornák átfogására, 1959. március 3. MOL XIX-B-1-az 39. d.
[3] A PB
határozata az útlevél- és vízumrendszer néhány kérdéséről, 1960. október 18.
MOL 288. f. 5/205. ő. e.
[4] A PB határozata a külföldi kapcsolatok szabályozására, 1961. február 20. MOL 288. f. 5/221. ő. e.
[5] A
Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3298/1961. sz. határozata az egyes
minisztériumoknál, országos hatáskörű szerveknél a nemzetközi kapcsolatok
intézéséről. MOL XIX-A-83-b 289. d.
[6] Németi József főcsoportfőnök-helyettes jelentése a minisztériumokban és főhatóságoknál felállított NKO-k működésének tapasztalatairól, 1962. december 7. MOL XIX-B-1-z-10-62/15-1963. A Könnyűipari Minisztériumban a miniszter és a belügyminiszter megbeszélése során végül is nem tartották szükségesnek ilyen szerv létrehozását, míg a Földművelődésügyi Minisztériumban az NKO élére kinevezett vezetőt Moszkvába a KGST központjába helyezték, utódjával pedig a BM ekkor még nem vette fel a kapcsolatot. Uo.
[7] A
Kohó-és Gépipari Minisztérium B (hadiipari) részlegéhez tartozó vállalatok. Tisztán
hadiipari profilú gyár, üzem kevés volt az országban, sokkal jellemzőbb volt,
hogy a hadiipari és a különösen fontos gyártmányok termelése és az ezzel
kapcsolatos kísérleti kutatómunka a nem hadiipari objektumnak minősített
vállalatoknál folyt. Egy kimutatás szerint a KGM/B vállalatok termelésének
csupán 2–20 %-a volt a hadiipar szolgálatába állítva. Előterjesztés a különösen
fontos üzemek kapitalista állampolgárok által történő látogatás szabályozására,
1961. május 25. MOL XIX-B-1-v-388-66-1904/1961. 11. d.
[8] A
belügyminiszter-helyettes 009. sz. parancsa a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályain
dolgozó „SZT” állomány munkájának és irányításának megjavítására, 1963.
december 5. MOL XIX-B-1-az 54. d.
[9] A Magyar Testnevelési Sport Hivatal (MTSH) a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) működésével kapcsolatos ügyintézést látta el. A Hivatal vezetője az MTST elnöke volt, és az MTST-nek volt alárendelve. Az MTST elődjét 1948-ban hozták létre Országos Sporthivatal (OSH) néven, amely 1951-től Országos Testnevelési és Sportbizottságként (OTSB) működött, majd 1956-tól a Művelődésügyi Minisztérium (MM) lett az intézmény jogutódja egészen 1958-ig, amikor a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST), 1963-ban pedig a Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) nevet vette fel. Bővebben: A magyar állam szervei, 1950 – 1970. Szerk. Boreczky Beatrix (főszerkesztő), Müller Veronika, Pető Iván, G. Vass István. Budapest, Magyar Országos Levéltár, 1993. 447–448., 498–500.
[10] Aradi István a KGM műszaki főelőadója 1959-ben több alkalommal juttatott Nyugatra – az akkori megítélés szerint – államtitkot képező, a hadiipari termelésre vonatkozó adatokat, ezért a Budapesti Katonai Bíróság különtanácsa zárt tárgyaláson, hűtlenség bűntette miatt halálra ítélte. Fellebbezésének elutasítása után az ítéletet 1960. január 15-én végrehajtották. ÁBTL 3.1.9. V-145881 és V-145881/1.
[11] Lásd a 9. számú lábjegyzetet!
[12] Anonimizálva.
[13] Hegyi Gyula sportvezető, politikus. 1948 és 1951 között az Országos Sport Hivatal (OSH) majd az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnöke. 1957-től 1962-ig a Magyar Testnevelés és Sport Tanács (MTST) elnöke államtitkári rangban. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke 1951 és 1964 között.
[14] Lásd a 9. számú lábjegyzetet!
[15] BM Politikai Nyomozó Főosztály Belső Reakció Elhárító Osztálya.
[16] A
fejléc mellett az állami címer grafikus ábrázolása látható.
[17]
Kézzel írva a következő szöveg olvasható: „ + 3 pl.
fotó. 1974. IX. 4. Konetáné”, illetve a példány
helyén eredetileg nem az 51, hanem a 48-as szám szerepelt, de azt kézzel
áthúzták.
[18] Hollai Imre diplomata, politikus, pártfunkcionárius. Az MSZMP KB Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya (1953–1954), majd Külügyi Osztálya (1960–1963) vezetője, a külügyminiszter első helyettese., Péteri István pártfunkcionárius. 1956-tól az MSZMP KB Adminisztratív Osztályának a vezetője, 1963 és 1979 között a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság általános elnökhelyettese., Erdei Ferenc szociológus, politikus. A Nemzeti Parasztpárt egyik alapítója 1939-ben, 1944 végétől belügyminiszter, később államminiszter, majd föld- és igazságügyi miniszter, később 1955–1956-ban a Minisztertanács elnökhelyettese, majd 1964–1970-ben a Hazafias Népfront főtitkára, az Elnöki Tanács tagja 1965 és 1971 között., Valkó Endre a MTESZ főtitkára.
[19] A PB
február 7-i ülésén vitatták meg az előterjesztést és 20-án készült el a
véglegesnek tekinthető változat, amelyet a válogatásban közlök. Lásd az 1. sz.
dokumentumot!
[20] Lásd
a 4. sz. dokumentum.
[21] Helyesen:
MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége).
[22] Nagy
Józsefné (Szarka Jolán) szövőnő, politikus.
Könnyűipari miniszter 1955 és 1971 között.
[23] Losonczi Pál politikus, pártfunkcionárius. 1957-től az
MSZMP KB tagja, földművelődésügyi miniszter 1960 és
1967 között, majd 1987-ig az Elnöki Tanács tagja.
[24] Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa.
[25] Németh
Lajos államvédelmi hadnagy, pártfunkcionárius. 1952-től az Államvédelmi Hatóság
I/5. majd az V/6. osztályán előbb operatív beosztott, majd alosztályvezető.
1957-ben leszerel és a Vízügyi Főigazgatósághoz kerül.
1962. júniusától az FM Nemzetközi Együttműködési Osztályának a vezetője. ÁBTL 2.8.1. BM Központi Fogyaték 4108.
[26] NIM: Nehézipari Minisztérium, MTA: Magyar Tudományos Akadémia, MÜM: Munkaügyi Minisztérium, PÜM: Pénzügyminisztérium, KPM: Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium.
[27] A
Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 4. számú parancsa, 1959. március 3.
MOL XIX-B-1-az 39. d.
[28] Állambiztonsági.
[29] A BM Kollégiuma 1963. január 17-i ülésén tárgyalta meg a BM III. Főcsoportfőnökség jelentését a minisztériumokban és a főhatóságoknál felállított Nemzetközi Kapcsolatok Osztályai működésének tapasztalatairól (Lásd 5. sz. dokumentum) és elfogadta azt. Határozatában – többek között – az NKO-k és a csoportfőnökségek közötti koordináció szabályozásáról szóló miniszterhelyettesi parancs kiadását, valamint az NKO-k új ügyrendjének elkészítését rendelte el. A BM Kollégium 1963. január 17-i ülésének rövidített jegyzőkönyve. MOL XIX-B-1-z-20/jkv-10-62/15-1963. 20. d.
[30] Minisztertanács.
[31] Nitrokémia Ipartelepek (Fűzfőgyártelep).
[32] Horgos
Gyula gépészmérnök, politikus, 1963 és 1975 között kohó-és gépipari miniszter.
[33] Földművelődésügyi Minisztérium.
[34] A
támadólagos elhárítás az állambiztonsági szervek aktív, kezdeményezést
biztosító, a megelőzést szolgáló harcmodora. Állambiztonsági Értelmező Kéziszótár. Budapest, BM Könyvkiadó,
1980. (Támadólagos elhárítás szócikk.)
[35] Egri Gyula lakatossegéd, politikus. Belügyminiszter-helyettes 1954-ben, majd 1962-től KB-tag, valamint a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST), illetve a Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) elnöke. 1964–1969-ben a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke.
[36] A dokumentumon a „III/II. Csoportfőnökséggel” szövegrész kézzel áthúzva és mellette a „Belügyminisztériummal” felírat olvasható.
[37] Egy 1967-ben – a III/III-2/b. alosztálya által a sportelhárítás hatékonyságának növelésére – készített dokumentum megismétli a fenti javaslatot, azzal az eltéréssel, hogy a két „SZT” állományú tiszt közül az egyik az NKO helyettes vezetője, míg a másik az NKO útlevél és vízumcsoportjának legyen a vezetője. Javaslat a sportelhárítás hatékonyságának növelésére, 1967. március 21. ÁBTL 3.1.5. O-19460/1. 206–209.
[38] Becz Imre kereskedelmi segéd, szt-állományú tiszt, rendőr őrnagy. 1949-től 1958-ig az MDP–MSZMP központban dolgozott, közben 1952-ben Helsinkiben a magyar olimpiai csapat mellett végzett „politikai munkát”, amelyért a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem Arany fokozatával tüntették ki. 1958-tól az MTSH Nemzetközi Sportkapcsolatok Osztályának, később pedig a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának lett a vezetője. 1967. január 31-én nyugállományba helyezték. ÁBTL 2.8.2.2. III/II. szt-tisztek személyi anyaga. 4.