DR. HORVÁTH ATTILA
A TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS KÖZPONTOK
ÉS A MŰVELŐDÉSI HÁZAK
A több mint húsz éve elindult, s a szakmánkban “Nyitott ház”, s ennek részeként “előtér-kísérletek”-ként ismert gyakorlóhelyek korabeli forgatókönyveit, terveit föllapozva meglepő átfedéseket fedezhetünk föl az akkori kísérleti helyek települési, lakossági információs adatbankjában egy mai tourinform-iroda kötelező információs gyűjtőkörével.
A rendszerváltozást követő változások – önkormányzati törvény, decentralizáció, kis- és nagyrégiós szerepkörök, a nonprofit szféra jelentőségének fölértékelődése – kedveztek a nonprofit jellegű turisztikai információs rend-szer kiépítésének, bővítésének, működése tökéletesítésének.
Az első tourinform-irodák jóllehet már 20 éve létrejöttek Magyarországon, az irodák célját, létesítési és működési módját csak 1999-ben sikerült egységes rendszerbe foglalni az ún. Névhasználati kézikönyvben. Eszerint az irodát létesítő a tourinform-iroda munkáját – az önkormányzat, a térségi társulás, a turisztikai egyesület koncepciója, a régió turisztikai fejlesztési programja és a Magyar Turizmus Rt. névhasználati szerződésben foglalt szakmai elvárásait figyelembe véve – önállóan irányítja.
A tourinform-irodák munkájuk során szoros szakmai kapcsolatban állnak a térség turizmusban érdekelt szolgáltatóival, vállalkozóival, a különböző szakmai szervezetekkel, intézményekkel, valamint a többi tourinform-irodával. A Magyar Turizmus Rt. összefogja a helyi kezdeményezésre létrejött irodákból álló országos hálózat szakmai tevékenységét. A versenysemlegesség megőrzése érdekében idegenforgalomban működő vállalkozás nem létesíthet, nem üzemeltethet tourinform-irodát.
A tourinform-irodáknak működésük és feladataik alapján három szintjük van, ezek: I. Információs iroda (helyi szint), II. Területi információs- és marketingiroda (kistérség, többnyire volt járási székhely), III. Megyei iroda.
A tourinform-iroda feladatait lényegében a különböző szinteken ellátandó információs, marketing és koordinációs feladatok képezik.
Az információs iroda elsősorban a turisták tájékoztatását szolgálja, s a forgalomtól függően szezonálisan is üzemelhet. Fontos feladata a turisztikai ágazat teljes vertikumában a verseny-semleges, naprakész információ, országos, regionális és helyi kiadványok, prospektusok bemutatása, továbbítása, továbbá az adatgyűjtés, adatszolgáltatás, statisztikák készítése és továbbítása a Magyar Turizmus Rt. részére.
A területi információs- és marketingiroda feladatai az információs irodánál felsoroltakon kívül:
Pályázati lehetőségek figyelése.
Az adott térség idegenforgalmi fejlesztésének koordinálása, turisztikai értékeinek feltárása.
Megfelelő minőségű, jól értékesíthető turisztikai termékek létrehozása.
Segíti a térség turisztikai vásárokon való megjelenését.
Hazai és külföldi kapcsolatok létrehozása.
Rendezvények, események létrejöttében, szervezésében kezdeményező, koordináló szerepet vállal.
A megyei iroda feladatát a Tourinform-hálózatban a megyei önkormányzat, valamint városi, térségi önkormányzat(ok) által fenntartott irodák láthatják el. A megyei iroda a nagyközönséget az idegenforgalmi lehetőségekről tájékoztatja. Feladatai megegyeznek a területi információs és marketing irodáéval, kiegészítve azt a megyére vonatkozó adatgyűjtési és adatszolgáltatási munka koordinálásával.
A turisztikai információ mellett a tourinform-irodák legfontosabb feladata a szakszerű turisztikai adatgyűjtés, adatfrissítés és adatszolgáltatás.
A tourinform-iroda a névhasználati szerződésben foglaltak szerint kötelezettséget vállal arra, hogy az átadott országos turisztikai adatbázis saját gyűjtőterületét érintő állományát folyamatosan karbantartja, frissíti; területén információt gyűjt az Országos Turisztikai Információs Rendszer (OTIR) számára.
Az OTIR a következő témacsoportokat használja:
Utazási irodák
Szálláshelyek (kereskedelmi szálláshelyek; a falusi turizmus és fizető-vendéglátók adatbázisát a tourinform-iroda készíti el)
Vendéglátóhelyek (kizárólag olyan egységek, amelyek turistáknak ajánlhatók)
Múzeumok (valamennyi múzeumi gyűjtemény, galéria, helytörténeti gyűjtemény)
Műemlékek (kizárólag az OTIR-adatbázisban már szereplő kiemelt védettségű műemlékek)
Gyógyfürdők, strandok, uszodák
Védett természeti értékek
Szórakoztató és szabadidős programok (művelődési házak, mozik, színházak, kaszinók, tekepályák, lovasiskolák, sportolási lehetőségek, bowling pályák, biliárdozási lehetőségek stb.)
Idegenforgalmi szolgáltatások (kölcsönzők, idegenvezető szolgálatok stb.)
Idegenforgalmi címjegyzék (az idegenforgalomhoz köz-vetetten és közvetlenül kapcsolódó cégek, szervezetek, egyesületek)
Események, rendezvények (alapja a Magyar Turizmus Rt. eseménynaptára)
Helységnévtár (Magyarország 3132 önálló önkormányzattal rendelkező településének adatai)
Az adatbázist a Magyar Turizmus Rt. és a tourinform-irodák a turisták és az idegenforgalmi szakma tájékoztatására, reklám, PR-tevékenységhez, kiadványokhoz, kutatáshoz, piacelemzéshez használják. Az OTIR tulajdonjogával a Magyar Turizmus Rt. rendelkezik.
A tourinform-irodák legfontosabb jellemzőit, létesítési szintjeit és ezekhez kapcsolódó feladatait áttekintve a települési–térségi szerepkörhöz igazodóan kirajzolódik a művelődési házak velük való együttműködési, kapcsolódási lehetősége. A tourinform-irodák művelődési otthonokba telepítése is elképzelhető, ott, ahol az intézmény megközelíthetősége, szellemi és fizikai infrastruktúrája, az érdekeltek hozzáállása stb. miatt ez célszerűbbnek látszik más működési módnál.
A területi információs és marketing irodák, illetve a létesítő önkormányzatok találták meg talán leghamarabb a korábban szintén területi feladatokat ellátó művelődési házakkal a természetes és észszerű kapcsolódási, együttműködési lehetőségeket. Ezt gyorsította a térségi szemlélet újraélesedése. A volt járások, járási székhelyek legtöbbje kistérségi központi szerepkörét a kultúra területén már korábban kivívta, s ehhez a turisztikai szervező központi funkciót is meg akarta szerezni. (Pl. Keszthely, Szarvas, Jászberény, Hatvan, stb.) A két szféra egymásra találását könnyítette, hogy a területi turisztikai információs feladatok beindulásánál a legtöbb helyen, ha – komplex turisztikai csomag még nem állt rendelkezésre, de – valami ki-ajánlható már volt, ez többnyire kulturális termék volt, így országos és nemzetközi hírű folklórcsoportok, nemzetközi hírű rendezvények, fesztiválok.
A megyei tourinform-irodák esetében a két szektor közeledését sokáig (van, ahol máig) nehezítette, hogy a két terület – a kultúra és az idegenforgalom – más-más ágazati minisztériumhoz tartozván a megyei önkormányzati hivatali struktúrában is más-más részleghez tartozik. A két megyei intézmény összevont szervezeti működtetésére mégis van példa az országban három helyen is (Baranya, Nógrád, Tolna megye), és máshol is foglalkoztak a gondolattal (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megyében).
Amikor Magyarországon a regionális marketing igazgatóságok remélhetően tartósnak ígérkező fölállásával a turizmus marketingje, s ezen belül a turisztikai termékfejlesztés az egyik legfőbb feladat, és látható, hogy még a három megyés turisztikai nagyrégiók is szűkölködnek az igazi, eredeti térségi turisztikai attrakcióban, ha a két szakma összeadja a tudását, haszonnal jár. Kulturális szolgáltatásaink, szabad idős rendezvényeink, fesztiváljaink, folklór csoportjaink benne foglaltatnak a turisztikai irodák kínálatában.
*
Több mint 20 éve, 1981-ben nyílt meg Budapesten az első tourinform-iroda, az országos hálózat kialakítása azonban a rendszerváltást követően, 1992-ben kezdődött.
Voltak térségek, megyék, ahol korábban fölismerték a turisztikai információ jelentőségét, hasznát, s éltek az új irodai profil (versenysemlegesség, nonprofit jellegű működés) lehetőségével. A kérdést tőkeerő hiányában a tourinform-irodák létesítésével oldották meg. Így állhatott elő, hogy több alföldi megye (amelynek szerény idegenforgalma volt) eleinte sokkal több tourinform-irodá-val rendelkezett, mint az idegenforgalomban frekventáltabb vidékek.
A hiányos anyagi forrásokra vezethető vissza az utazási irodák és a tourinform-irodák közötti feszültség, amelynek egyik oka, hogy a tourinform-irodák legtöbbje – az őt mű-ködtető önkormányzat költségvetése függvényében – ki-sebb-nagyobb mértékben rákényszerül a bevételre. Az egyharmada forráshiányos önkormányzatok, mint tourinform-irodát létesítő jogi személy, ugyanis hiába válnak kötelezetté a tourinform-irodák fenntartására, működtetésére, ha a fenntartó a működéshez szükséges költségforrásokkal nincs lefedve. Ilyenkor fordul elő a kulturális intézmény és a tourinform iroda kényszerű összevonása. A tourinform-iroda nonprofit működésének elasztikus értelmezhetősége lehetővé teszi a bevételt, és az iroda erre rá is kényszerül, különösen, ha növelni akarja mozgásterét újabb kiadványokkal, vásárokon való megjelenéssel, stb. (A pályázati lehetőségek szaporodtak ugyan az elmúlt időszakban, de az irodák általában változatlanul ráutaltak a bevételi forrásokra. Így a valóban profit orientált többi piaci szereplővel való találkozás a turizmus piacán érthetően hordozza magában a konfrontálódást.)
A tourinform-irodák létesítésének és fenntartásának átgondolásához, hogy a létesítők pontosan meg tudják becsülni lehetőségeiket és fenntartói kötelezettségüket, tanulmányozásra javasoljuk a Névhasználati kézikönyvben ide vonatkozó előírásokat. Itt fény derül arra is, hogy ellenére annak, ahogy az a köztudatban él – a tuorinform irodákat (ez ma 120 iroda) nem a magyar Turizmus Rt. működteti. A működtető a legtöbb esetben a helyi önkormányzat, csak alkalmanként kht. vagy megyei önkormányzat, önálló jogi személyként turisztikai vagy egyéb egyesület, nonprofit szervezet, nemzeti park, kulturális intézmény.
A tourinform-iroda fenntartása a névhasználati szerződés alapján 5 éves időtartamra a létesítő feladata.
A kézikönyv a létesítésre és fenntartásra vonatkozó előírásokon kívül azt is rögzíti, hogy a Magyar Turizmus Rt. maga miről gondoskodik, mik az elvárásai, s mely tevékenységrészeket vállalja magára.
A témában további információ szerezhető szerzőnktől, valamint a Magyar Turizmus Rt. Internet-honlapjáról és a Tourin-form honlapról. (Szerk.)