AZ AMATŐR MŰVÉSZETI MOZGALOM

FEJLESZTÉSÉNEK FELADATAI

 

Az amatőr művészeti mozgalom fejlesztése, illetve eredményeik megtartása érdekében

Tárcaközi együttműködésben végzett feladatok:

– a kulturális globalizáció hatásának ellensúlyozása érdekében erősíteni kell a nemzetközi együttműködési formákat. A gyakorlati munkában alkalmazni kell a nemzetközi szervezetek ezzel kapcsolatos ajánlásait (pl. UNESCO: Ajánlások a hagyományos kultúrák és a folklór védelmében),

– rendszeres tárcaközi munkakapcsolatot kell létesíteni, illetve fenntartani az Oktatási Minisztériummal, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériummal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal.

Kiemelt partner az Oktatási Minisztérium, amellyel folyamatos szakmai kapcsolat kiépülését kell szorgalmazni az iskolarendszerű és az iskolán kívüli amatőr művészeti tevékenységek hasonlósága, vagy például a művészeti iskolák hálózatának a közművelődési intézményrendszerrel való szoros együttműködése miatt. Át kell tekinteni a művészetoktatás helyzetét is, a nem-hivatásos alkotók és az oktatási intézmények kapcsolatát a közoktatástól a művészképzésig, a pedagógusképzéstől a szakképzésig.

Tárcaközi együttműködést feltételez a szépkorúak, a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők, a nemzetiségek és a határon túli

magyarok amatőr művészeti tevékenységének támogatása.

A nem hivatásos művészeti bemutatók, fesztiválok, falunapok illetve a tájházak, a kézműves és alkotó műhelyek támogatását és fejlesztését a regionális vidék - és turizmusfejlesztési tervekkel összhangban kell megvalósítani.

 

Az NKÖM és háttérintézményeinek feladatai:

– nyilvános pályázati forrásból biztosítani kell a legjobb, nem-hivatásos egyéni alkotóknak, alkotó közösségeknek és szakembereknek a legrangosabb külföldi rendezvényeken (fesztiválokon, magyar napokon, konferenciákon stb.) való méltó megjelenését,

– tovább kell erősíteni az alkotó tevékenységek pozitív tartalmainak felismerését, az ezzel kapcsolatos innovatív értékek megbecsülésének szükségességét, a pozitív kommunikációt,

– meg kell vizsgálni az amatőr és hivatásos művészeti élet összefüggéseit, egymásra való hatását, munkamegosztását (pl. közös produkciók létrejöttének ösztönzésével),

– minden lehető módon szükséges szélesíteni az amatőr művészeti tevékenység résztvevői bázisát, ezáltal a művészet közeli alkotó és befogadó közösségek fejlesztése (különös tekintettel a gyermek, ifjúsági és szépkorú korcsoportokra) lehetővé válik,

– ajánlások, módszerek kidolgozásával kell segíteni a terület társadalmi kapcsolatainak erősítését (helyük és szerepük a lokális társadalmakban; a tevékenység társadalmi elismertségének emelése, ennek hatékony módozatai, európai és tengerentúli példák, módszerek megismertetése, lehető alkalmazásuk),

– a működési feltételeket a kistérségektől az országos, nemzetközi szintig egyrészt a közművelődési hálózat szakmai és infrastrukturális megerősítésével (Közkincs Program), másrészt a civil szervezetek erőteljes bevonásával kell biztosítani. Ahol a művészeti területek fenntartható fejlődése feladatellátásra alkalmas intézmény, és/vagy szakember hiányában nem biztosított, szorgalmazni kell az együttműködést a civil társadalommal,

– segíteni kell olyan művésztelepek, alkotóházak, táborok létrehozását, ahol professzionális körülmények között tudnak alkotni a hagyományos és kísérleti műfajok művelői is,

– feladat regionális illetve országos szinten a képzések rendszerének kidolgozása, rövidebb tréningek, szakmai alapokat adó képzések, a műfajok igénye szerint szakképzések, valamint továbbképzések megszervezése, együttműködésekre építve (művelődési intézmények, szakmai civil szervezetek),

– a képzések rendszeréhez hasonlóan szükséges a minősítések országos megjelenítése, a fehér foltok lefedése, a fesztiválrendszerek egymáshoz való viszonyítása,

– felmenő rendszerű, Ki mit tud? jellegű projektek támogatásával lehet a terület média jelenlétét fokozni, ezáltal társadalmi ismertségét és elismertségét növelni.

 

Az események, rendezvények tervezhetősége, összehangolása

Szükséges a különböző tárcák, az NKA és az NCA által meghirdetett és a kulturális tárcán belül kialakult pályázati és támogatási rendszer áttekintése és összehangolása,

az amatőr művészeti terület finanszírozhatóságának áttekintése, javaslatok kidolgozása, ezen belül az 1%-os jövedelemadó területre csoportosodásának rendszeres figyelemmel kísérése a KSH adatai alapján.[1]

Fontos lenne, hogy az adózókat általában is megszólítsa az amatőr művészeti terület, egy markánsan megfogalmazott, társadalmi szinten értelmezhető cél megjelölésével, amely kézenfekvően csatlakozhat a Kulturális Stratégiához: “Több kultúrát gyer-mekkorban” vagy/és “Kulturális hagyományaink őrzéséért” vagy/és “Az alkotó emberért”.

Stratégiai cél, hogy az üzleti szféra adakozókedvét, amely jellegénél fogva érdekközpontú, adókedvezménnyel, serkentsük. Országos szinten feltárandó, hogy a helyi üzleti szféra milyen mértékben támogatja az amatőr művészettel kapcsolatos tevékenységformákat (működés, utazás, rendezvény).

A Közkincs programhoz társított forrásokból a tényleges kooperációk támogatása.

 

Az eredeti anyagot összeállította: C. Szalay Ágnes, Héra Éva, Kovácsné Bíró Ágnes, Tóth Zsuzsanna.

Az átdolgozásban és a végleges felterjesztés kialakításában részt vett: Kiss László, Pappné Istenes Márta.

A most közölt részletek – egy terjedelmesebb anyag keretében – 2005. májusában készültek el.