A MAGYAR MŰVELŐDÉSI INTÉZET AMATŐR MŰVÉSZETEKKEL KAPCSOLATOS KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI

A Magyar Művelődési Intézet (továbbiakban MMI) alapító okiratában meghatározottan foglalkozik az amatőr művészetekkel. Az elmúlt tizenöt év kulturális és gazdasági változásait, a létrejött szakmai civil szervezetek létrejöttét, az Európai Unióhoz való kapcsolódásunkat figyelembe véve azonban meg kell határoznunk, hogy jelen viszonyok közepette milyen célok mentén határozhatjuk meg az MMI helyét, szerepét az elkövetkezőkben.

A feladat meghatározását időszerűvé teszi, hogy elkészült a Kulturális Stratégia, a Nemzeti Fejlesztési Terv, az NKÖM Közkincs-programja, kialakultak a régiók – s hogy ezeken belül az amatőr művészetek minden esetben többé-kevésbé hangsúlyos szerepet kaptak (kaphatnak).

Az NKÖM (Koncz Erika helyettes államtitkár asszony által felállított) bizottsága elkészítette a kulturális stratégiához kapcsolódóan az amatőr művészeti mozgalmak helyzetelemzését, meghatározta a fejlesztési lehetőségeket. Az elkészült anyag nagy részben támaszkodik az MMI tevékenységére és fejlesztési javaslataira.

 

A mai helyzet rövid feltárása:

– a művészeti tevékenységek, minden hátrányos átalakulás dacára (vagy éppen azok miatt) nagy tömegek kulturális szükségleteit, önkifejezési és önművelődési szándékát fejezik ki

– a különböző művészeti ágak nem hivatásos művelői a társadalom széles rétegeit képviselik, tevékenységük életminőség-javító, mentálhigiénés, értékteremtő és megtartó erő, jelenlétük a kulturális életben hungaricum-jellegű

– a Magyar Művelődési Intézet a megváltozott kulturális és társadalmi körülmények között már nem központi irányító szerv, mint hajdanán, noha munkatársai ma is elismert szervezői, résztvevői az öntevékeny művészeti tevékenységeknek

– az öntevékeny művészeti tevékenység civil szervezetei – jórészt az MMI bázisán – kialakultak, infrastruktúra, megfelelő bázis híján azonban csak kevés képes az önálló, hatékony tevékenységre (ott is mindig megtaláljuk az intézményi hátteret!)

– az Intézetnek nincsenek meg az anyagi és infrastrukturális eszközei, munkatársi gárdája sem elegendő a megfelelő és szükséges elemzések elvégzéséhez, a kiadványozáshoz, oktatáshoz, a teljes lefedettségű módszertani munkához

– ennek ellenére jelentős szakmai presztízzsel bír, információs és adatbázisai működnek, jelenléte az országos jelentőségű eseményeken növeli a rendezvény társadalmi elismertségét

– egyes művészeti ágakban tevékenységünk az amatőr művészeti élet civil szakmai szervezeteivel való együttműködésen alapul, konszenzusra törekszünk, és sok területen nélkülözhetetlen hátteret jelentünk létezésükhöz

– komoly problémának érezzük a művészeti alkotótevékenység rendezvény-központúságát, éppen ezért a színvonal növelése érdekében a műhelymunkák szorgalmazását, a folyamatos fejlesztést, képzés-kiadványozást tartjuk követendő célnak.

 

Az MMI legfontosabb középtávú feladatai az amatőr művészetek fejlesztése érdekében:

– operatív részvétel a kultúrához való egyenlő hozzáférés és a kulturális sokszínűség fenntartásának biztosításában, az önművelődés lehetőségeinek bővítésében

– a kapcsolattartás a kialakuló régiók kulturális vezetőivel, a megyei intézményekkel, a civil szakmai szervezetekkel, és közvetlenül a tevékenységet gyakorló alkotókkal

– a Művészeti Tanács kialakítása, működtetése – a jövőbeni taktikai célok közös megfogalmazása, évenkénti nívódíjak odaítélése

– gyűjteni, rendszerezni és továbbítani az információkat az amatőr művészetek hasznára – interaktív módon – növelve ezzel a tevékenység társadalmi presztízsét is

– szakmai, módszertani segítség a meghatározott szintű, felmenő vagy bemutató rendszerű fesztiválok megrendezéséhez, segítségnyújtás a magyar amatőr művészek külföldi megjelenéséhez

– a fesztiválok rendszerezése, koordinálásukban való részvétel, együttműködés

– új bemutatkozási alkalmak létrejöttének segítése, illetve a régiek átalakítása, frissítése elődlegesen azokon a művészeti területeken, ahol erre szükség van

– a művészetekkel való élő találkozás jegyében mind több módon elősegíteni az amatőr művészeti csoportok, alkotók produkcióinak megismertetését: kistérségi kapcsolatok, tájolás, falunapokon való részvétel, helyi kiállítások stb.

– a legkiválóbb produkciók hazai és külföldi promóciója, a nemzetközi megmérettetésekre való segítése, kapcsolattartás a nemzetközi szervezetekkel

– jelenlét a fesztiválokon, nagyrendezvényeken díjakkal, ily módon is erősítve a rendezvények helyi értékét és társadalmi elismertségét

– újra és dominánsan jelen kell lennie az MMI-nek a kiadványozás területén, ehhez meg kell találni a pályázati vagy más támogatói hátteret

– képzések, oktatások – az amatőr művészetek alkotóinak, elsődlegesen a csoportokat, közösségeket irányító szakmai vezetőknek képzését kell korszerű ismeretanyagú tanfolyamok tantervi anyagának kidolgozásával, akkreditációjával segíteni, a meglévő és működő tanfolyamokat népszerűsíteni

– az élethosszig tartó tanulás jegyében igény szerint szorgalmazni művészeti oktatások hozzáférhetőségét a felnőttképzésben, különös tekintettel az időskorúakra

– felhasználni az új, korszerű eszközöket, lehetőségeket az amatőr művészetek társadalmi elismertetésére, s a fentiekre vonatkozóan is – pl.: az interneten információk gyűjtése, továbbítása; adatbázisok kezelése; ajánlók a tevékenységről; virtuális könyvtárak, galériák létrehozása; távoktatás

– fontos feladat animálni a nemzetközi kapcsolatokat, együttműködéseket, EU-s pályázatokban való részvételeket

– tájékozódni a művészeti iskolák tevékenységéről, feltérképezni a kapcsolódási pontokat, megtalálni az átjárhatóságot az amatőr művészetek és az intézményes művészeti oktatás, úgy is, mint a jövőbeni befogadói oldal nevelése között

– érdemes volna feltérképezni a tevékenység kutatása érdekében az amatőr művészetekben résztvevők csoportjainak szociológia összetételét, képzettség, kor, településszerkezet, motiváció stb. arányában, a támogatási forrásokat

– meg kell teremteni az amatőr művészetek hiányzó szakmai folyóiratait, a meglévőket életben tartani, ebben közreműködő segítőként lehetne jelen az MMI

– az egyes művészeti ágak tendenciáit évente felmérni, rendszerezni az általános és egyedi tudnivalókat, szakmai háttéranyagokat készíteni 

– gyűjteni és feldolgozásra alkalmasság tenni – a közművelődés szakmai képzéseihez – a tevékenység történetét jelentő dokumentumokat, hangzó- és videófelvételeket, digitalizálásukat lehetőségét megteremteni, elődlegesen a kistérségi, megyei és régiós adatok helyi gyűjtését szorgalmazva

– szorgalmazni az egyes amatőr művészeti ágak gyakorlásához szükséges, háttériparként működtethető tevékenységek létrejöttét, megismertetését

– részt venni – a civil szervezetekkel közösen – mintaértékű projektek kidolgozásában (pl.: deviancia és/vagy kontraszelekció kezelése művészetekkel; bűnözés-megelőzés; fiatal munkanélküliek beilleszkedését segítő munkák…)

– jelentős szerepet kell vállalnia az MMI-nek a tevékenységet illető tárcaközi megállapodások, együttműködések szorgalmazásában, különös tekintettel az új rétegek művészeti tevékenységére (pl.: nyugdíjasok; hátrányos helyzetű települések lakói…)

 

A fenti összefoglalót a stratégiához készített anyaggal tekinthetjük teljesnek.

Készítette: Tóth Zsuzsanna