A Magyar Könyvtárosok Egyesülete képviseletében vettem részt a fenti tanácskozáson. Az Alsó-ausztriai Könyvtárosok Egyesülete szervezte ezt a találkozót, ahol a helyi egyesületi tagkönyvtárak képviselőin kívül bajorországi (München) és csehszlovákiai (Prága, Liberec) kollégák vettek részt.

Dr. Brigitte Kühne (Växjö, Svédország) Könyvtárak Európában c. előadásában a nyilvános könyvtárak helyzetéről beszélt. Skandináviában a könyvtárak 98 %-a rendelkezik Internet csatlakozással, de ugyanakkor az Internet nem jelenti a hagyományos feladatok elhalását. A PLS-projekt keretében 11 országban vizsgálták a nyilvános könyvtárak és az Internet kapcsolatát. Német nyelvű összefoglaló a www.publica-europe.net/gerplis.htm (nem elérhetõ) WEB címen olvasható.
Európában a legidősebb nyilvános könyvtár 150 éves. Skandináviában törvényben mondták ki, hogy a dokumentumkölcsönzésnek (legalább is a nyomtatott dokumentumok kölcsönzésének) ingyenesnek kell lennie. Svédországban 1996-ban született meg az első könyvtári törvény, amely ugyan az önkormányzatok kötelező feladatának teszi a könyvtárak fenntartását, de nem határozza meg a normatívákat. A nyilvános könyvtárak finanszírozása Svédországban nem állami, hanem önkormányzati feladat. Az 1 lakosra jutó kölcsönzések száma: Svédországban 10, Finnországban 20, Ausztriában 2,7 dokumentum. Tapasztalatai szerint Európában minél délebbre megyünk, annál inkább a könyvtárak csak könyvkölcsönző helyek és minél északabbra megyünk, annál inkább információs központok. Szólt a FAIFE-ről is, melynek székhelye Koppenhágában van, s amely az információhoz való szabad hozzáférést hirdeti és ebben a könyvtáraknak kulcsszerepe van.

A DER@L -projekt (távoktatás a hálózaton keresztül) 23 európai könyvtár részvételével zajlik. A könyvtáraknak fontos szerep jut az életen át való tanulásban is. Felsorolta azokat az ismérveket amelyek alapján a könyvtárak és a könyvtárosok megfelelhetnek ezeknek az elvárásoknak. Az információs társadalom kihívásainak meg kell felelnünk:

• biztosítanunk kell valamennyi információhoz való szabad hozzáférést

• lehetőséget kell nyitnunk az életen át való tanuláshoz

• az állampolgárok számára a számítógép-használat elsajátítását segíteni

• a gyorsan változó világunkban a kulturális identitás megőrzését biztosítani

• nagyszámú olvasójuk van, Észak-Európában több, mint a lakosság fele, de a többi európai országban is a lakosság 30-40 könyvtárhasználó

• a helyi információszolgáltatás hosszú hagyományával rendelkeznek

• ki tudják használni az információs technológia által nyújtott lehetőségeket.

Véleménye szerint minden országnak kell, hogy legyenek olyan jó irányvonalai, törvényei, amelyek alapján a könyvtáraik jól működhetnek. Meghatározásra kell, hogy kerüljön, hogy a könyvek, de más dokumentumok kölcsönzése ingyenes kell, hogy legyen és a könyvtárakban képzett szakemberek dolgozzanak, könyvtárnagyságnak megfelelően legyen meghatározva a számítógépek és internetkapcsolatok száma, stb. A könyvtárosok képzésében fontos, hogy az alapképzés legyen olyan modern, hogy a hagyományos ismeretek mellett szerepeljen benne a technikák használata is, valamint feltétlenül garantálni kell, hogy a könyvtárosok folyamatosan vegyenek részt továbbképzésekben.

Az Osztrák Nemzeti Könyvtár munkatársa Anton Knoll (A könyvállomány PR-je és kiállítása) úr elmondta, hogy a PR magában foglalja a dokumentumok gondozását, a kiállítások szervezését és a látogatók gondozását (bemutatók szervezését). A PR-nek folyamatosnak kell lennie és nem lehet csak mellékesen végezni. Fontos a célcsoportok meghatározása és mindig a befogadó „nyelvén kell beszélni”. A PR tevékenység során keletkező költségek: konkrét költségek (posta, szállítás, bérleti díj, stb.) diffúz költségek (telefon, fax, másolás, munkaidő, képzés), grátisz költségek (image, lobby, informális beszélgetések).

- olvasott: 10 %

Dr. Günther Kienast, az Alsó-Ausztriában működő felnőttképzést segítő egyesület munkájáról tájékoztatott. Elmondta, hogy az egyesület fő tevékenysége különböző fejlesztési programok kidolgozása a felnőttoktatás részére és képzéspolitikai lobbytevékenységet végeznek. Terveik között szerepel a más tartományokkal való együttműködés és egy közös képzési adatbank kialakítása.

Ilse Haas, a bécsi Városi Könyvtárból a katalogizálási szabályokat ismertette, majd gyakorlati példák alapján katalogizáltunk.

Michale König, a B.O.N.D. (szoftverfejlesztő cég) képviselője az INFOL@B terméküket ismertette, amelyet könyvtárak részére fejlesztettek, s amelynek segítségével az internetet még nem ismerők is könnyen eligazodhatnak a világhálón. Elsősorban az életen át való tanulást segíti a program olyan menüpontokkal, mint képzőhelyek, állásajánlatok, stb. Elsősorban azt szeretnék, ha a programot a tartományok vásárolnák meg a könyvtáraiknak, mert így akkor nem pénzfüggő lenne, hogy melyik könyvtár tudja megvenni, mert úgy pont a legkisebb könyvtárak nem jutnának hozzá, ahol pedig a legnagyobb szükség lenne rá.

Thomas Feibel, berlini újságíró nemrég megjelent könyvéből „A Generáció: avagy hogyan falnak fel bennünket számítógépeink” című könyvéből hozott szemléletes példákat arra, hogy a fiatal korosztályt semmi sem védi az internettől, illetve annak olyan oldalaitól, amelyek árthatnak személyiségüknek. Németországban vannak bizonyos „szűrők” beépítve, de azok sem működnek megfelelően. Felhívta a könyvtárosok figyelmét arra, hogy legyenek ők, azok, akik lehetőségeikhez mérten védik a fiatalokat a világhálón rájuk leselkedő veszélyektől.
A szakmai előadások mellett természetesen lehetőség nyílt a kollégákkal való beszélgetésekre, közös gondjaink, örömeink megosztására.