| Csongrád
Megyei Könyvtáros 34. évf. 1/4.sz. (2002)
Mosonyi Helga: Virtuális tér - valóságos
információ A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2000-ben rendeletet alkotott a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, amely igen sokunkat érint e szakmában, hiszen hétéves továbbképzési ciklusokban lehetőségünk nyílik szakmai tudásunk, felkészültségünk elmélyítésére, bővítésére. 2002. januárjában a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar (továbbiakban SZTE JGYTFK) Könyvtártudományi Tanszéke 120 órás akkreditált továbbképző tanfolyamot hirdetett meg könyvtárosok számára, amelyre tízen jelentkeztünk, heten a Somogyi-könyvtárból, ketten az SZTE JGYTF Központi Könyvtárából, illetve egy kolleganő a Szarvasi Városi Könyvtárból. A továbbképzési hálóterv alapján a Könyvtártudományi Tanszék három nagy tömbre osztotta a tanfolyamot, így 2002 januárjában, júniusában és szeptemberében vettünk részt az órákon a tanszék Szilléri sugárúti épületében. Egy-egy tömbben 4 nap állt rendelkezésünkre az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására. A hálótervbe a következő témaköröket vették be az oktatók:
Mint a felsorolásból is látszik, az oktatók (Barátné dr. Hajdu Ágnes, dr. Pajor Enikő, Patkósné Hanesz Andrea) igen sokrétű és átfogó képet kívántak nyújtani a könyvtári tájékoztatás mai helyzetéről, amely mind az elméleti, mind a gyakorlati tantárgyak során megvalósult. A különböző tantárgyak elméleti órái után több alkalommal önállóan, otthon kidolgozandó témaköröket kaptunk, amelyből mindenki szubjektív módon, egyéni ízlésének megfelelően választhatott, s e referátumokról a tanfolyam soron következő tömbjének óráin tájékoztattuk a többieket kiselőadás formájában. Külön szeretném kiemelni a „Könyvtári tájékoztatás a web és az új információhordozók segítségével” című tantárgyat, melynek során azt a feladatot kaptuk, hogy 80-100 hálózati találat alapján készítsünk el egy önálló „adattárat”, amely az Internetről „leszedett” URL-címeken kívül, tartalmazza még az adott weboldal 5-10 soros rövid bemutatását, jellemzését is. Az alábbi izgalmas témakörök közül lehetett választani:
A nyári hónapokban kezdetben még meglehetősen félve, idegenkedve láttunk a feladathoz, nem igazán volt elképzelésünk mit is, és hogyan keressünk, némelyeknek nehézséget okozott, hogy csak idegen nyelvű honlapokon talált megfelelő linkeket a saját témájához, de azután „szörfölés” közben egyre magabiztosabbakká váltunk, és kimondottan élveztük a gyűjtőmunkát, épp a feladat újszerűsége és kreativitása miatt, ezt bizton állíthatom, többek véleménye alapján is. Végeredményként, szerénység nélkül állíthatjuk, olyan színvonalas, mások által is felhasználható „adattárak” születtek, amelyek akár bekerülhetnek a könyvtárak állományába is, akár nyomtatott, vagy egyéb adathordozón rögzített formában is. Mindenesetre a tanfolyam zárónapján minden egyes résztvevő átadta floppy lemezen saját dolgozatát a többiek részére. Érdemes még külön megemlíteni az Európai Unió témakörét érintő tantárgyat, amelynek során átfogó képet kaptunk az EU történetéről, dokumentumairól, intézményrendszeréről, Magyarország és az EU kapcsolatáról, s a ránk váró 2004-es csatlakozásról. A hallottakat mindannyian jól tudjuk kamatoztatni a tájékoztató munka során. A továbbképzési tanfolyamot informatikai összefoglaló ismeretek gyakorlati oktatása zárta le, ahol az alapfogalmak elmélyítésétől eljutottunk egészen a HTML-nyelv megismeréséig, amely valóban az újdonság erejével hatott valamennyi kolléganő számára. A 120 órás tanfolyam ideje alatt igazán jó kis közösség kovácsolódott össze a résztvevőkből, jó hangulatban, kedélyesen sajátítottuk el az új ismereteket, amelyek szélesebb rálátást tesznek lehetővé a felmerülő problémákra, kérdésekre, és még nagyobb magabiztosságot adnak mindennapi munkánk során. Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, jó volt újra „diáknak” lenni ezen a színvonalas továbbképző tanfolyamon. |