Előszó
Kihasználva az alkalmat, hogy az Ázsiai-Európai Népek Fórumára (Asia-Europe People's Forum) négy földrészről különböző mozgalmakhoz tartozó emberek érkeztek nagy számban Pekingbe, a Transnational Institute (Transznacionális Intézet) és a Focus on the Global South (Fókuszban a Globális Dél) informális összejöveteleket tartott október 13. és 15. között. Ezeken megpróbáltunk számot vetni a kibontakozóban lévő globális gazdasági válsággal és azzal a lehetőséggel, amit a válság nyújt számunkra, hogy megismertessünk a közvéleménnyel néhány olyan ígéretes és megvalósítható alternatívát, amelyek kidolgozásán sokan közülünk már évtizedek óta munkálkodnak.
Az alábbi szöveg az éjszakába nyúló pekingi gyűlések közös munkájának eredménye. Mi, az első aláírók, ezzel a nyilatkozattal kívánunk hozzájárulni ahhoz, hogy megfogalmazódjanak azok a javaslatok, amelyek mentén megszerveződve, mozgalmaink előmozdíthatják egy, a maitól radikálisan különböző politikai és gazdasági rendszer kialakulását.
A nyilatkozat aláíróihoz az alábbi webcímen, a szöveg angol nyelvű verziójának Comment menüpontjánál lehet csatlakozni: http://casinocrash.org/?=235
A válság
A globális pénzügyi rendszer óriási sebességgel hullik darabjaira. Ez számos további krízisjelenség közepette zajlik, amelyek az élelmiszerellátással, a klímával, illetve az energiaforrásokkal kapcsolatosak. A válság jelentősen gyengíti az USA, az EU és az általuk uralt nemzetközi szervezetek, különösen az IMF, a Világbank és a WTO hatalmát.
Nem csupán a neoliberális paradigma kérdőjeleződött meg, hanem magának a kapitalizmusnak a közvetlen jövője is.
A nemzetközi pénzügyi rendszeren belül akkora káosz uralkodik, hogy az Észak kormányzatai olyan lépésekre szánták el magukat - ilyen például a bankok államosítása -, amelyeket hosszú idő óta a haladó mozgalmak javasoltak. Ezeket az intézkedéseket azonban rövid távú stabilizációs intézkedéseknek szánják, s ha a vihar elült, valószínű, hogy a bankokat újra privatizálni fogják. Nincs sok időnk a cselekvésre, arra, hogy ezt megakadályozzuk.
Kihívás és lehetőség
A válság következtében föltáratlan területre lépünk, s a bukás súlyosnak ígérkezik. Sokak zuhannak teljes létbizonytalanságba és nyomorba, és a legszegényebbek nélkülözése várhatóan fokozódni fog.
Szembe kell szállnunk a fasizmussal, a jobboldali populizmussal és az idegengyűlölő szirénhangokkal, amelyek valószínűleg reakciós céljaik elérésére próbálják majd fölhasználni az emberek félelmét és haragját.
Az utóbbi évtizedekben erős mozgalmak szerveződtek a neoliberalizmussal szemben. Ez folytatódni fog, amint a jelen válság kritikus elemzése egyre több ember tudatához jut el. Sokan már most is kifejezésre juttatják haragjukat amiatt, hogy közpénzeket fordítanak olyan számlák kifizetésére, amelyekért ők nem viselnek felelősséget, s eközben szembe kell nézzenek az ökológiai válság és az áremelkedések - különösen az élelmiszer- és energiaárak elviselhetetlen megugrásának - következményeivel. A tiltakozások majd tovább erősödnek, amikor a recesszió hatásai közvetlenül érezhetők lesznek, s az egyes nemzetgazdaságok válsága elmélyül.
Mindez számunkra új lehetőséget ad az általunk képviselt alternatívák fölmutatására. Ám ahhoz, hogy ezek megragadják az emberek figyelmét s megnyerjék támogatásukat, konkrétaknak és azonnal végrehajthatók-nak kell lenniük. Léteznek már megvalósult alternatívák, s van számos olyan gondolat, amely korábban kipróbálásra került, ám később elbukott. Az általunk kínált alternatívák az emberek és bolygónk jólétét helyezik a középpontba. Megvalósulásukhoz azonban a pénzügyi és gazdasági intézmények fölötti demokratikus ellenőrzésre van szükség. Ez az a „vörös fonál", amely végighalad az alábbi javaslatokon.
Megvitatásra, kidolgozásra és megvalósításra váró feladatok
Pénzügyek
- A bankok társadalmi tulajdonba vétele az elértéktelenedett pénzügyi eszközök állami felvásárlása helyett;
- A nép szükségletein és igényein alapuló bankok létrehozása, a már meglévő, szolidaritáson és kölcsönösségen alapuló népi hitelformák megerősítése mellett;
- A pénzügyi rendszer teljes átláthatóságának intézményes kiépítése, a bankok üzleti könyveinek nyilvánossá tételével, az állampolgári szervezetek és a szakszervezetek támogatásával;
- A bankrendszer parlamenti és lakossági felügyeletének bevezetése;
- Szociális (főként a munkakörülményeket figyelembe vevő) és környezetvédelmi szempontok érvényesítése a hiteligények elbírálása során, különösen forprofit hitelezés esetén;
- Elsőbbség biztosítása az alacsony kamatozású, szociális és környezetvédelmi szükségletek kielégítését célzó hitelezéseknek, illetve a szociális gazdaság hatókörének kierjesztése;
- A központi bankok átalakítása demokratikus úton elfogadott szociális, környezetvédelmi és - a recesszió elkerülése érdekében - növekedési célok figyelembe vételével; nyilvános elszámolásra kötelezett intézményekké változtatásuk;
- A bevándorlók hazautalásainak biztosítása olyan jogszabályok törvénybe iktatásával, amelyek mérséklik az efféle tranzakciókra kivetett díjakat és adókat.
Adózás
- Az adóparadicsomok felszámolása;
- A fosszilis tüzelőanyagok és az atomenergetika ágazatában működő vállalkozásoknak juttatott adókedvezmények megszüntetése;
- Ténylegesen progresszív adórendszer érvényre juttatása;
- Globális pénzügyi rendszer kifejlesztése a belső elszámolási árak alkalmazása és az adóelkerülés megelőzése érdekében;
- Az államosított bankok profitjának megadóztatása, ami lehetővé teszi az állampolgári befektetési alapok létrehozását;
- A széndioxid-kibocsátás és a környezetet leginkább károsító gazdasági szereplők progresszív megadóztatása;
- A spekulatív célú tőkemozgások ellenőrzésére hivatott mechanizmusok, pl. a Tobin-adó bevezetése;
- A vámkivetés jogának visszaállítása a luxustermékek importjára és egyéb, helyben is előállítható termékekre, ami javíthatja az államok fiskális egyensúlyát, segítheti a helyi termelőket, s ezáltal csökkentheti a globális széndioxid-kibocsátást.
Közkiadások és beruházások
- A katonai kiadások radikális csökkentése;
- Az állami kiadások átcsoportosítása: a bankok szanálása helyett a minimáljövedelem és a társadalombiztosítás garantálása, valamint az olyan alapvető szolgáltatások megteremtése, mint a lakhatás, az ivóvízellátás, a villamosítás, az egészségügy, az oktatás, a gyermekneveléshez nyújtott támogatás vagy az internet-hozzáférés;
- Az állampolgári befektetési alapok felhasználása a legszegényebb rétegek segélyezésére;
- Segítségnyújtás a lakóingatlanokra fölvett jelzálogkölcsönök törlesztésére nem képes, kilakoltatással fenyegetett embereknek a fizetési feltételek újratárgyalásával;
- A közszolgáltatások privatizációjának leállítása;
- A foglalkoztatás növelése érdekében köztulajdonú vállalatok létrehozása parlamenti, önkormányzati és/vagy munkavállalói ellenőrzéssel;
- A köztulajdonban lévő vállalatok eredményességének növelése a vezetés demokratizálásával; a vállalati vezetők, az alkalmazottak és a szakszervezetek közötti együttműködésen alapuló irányítás elterjesztése;
- Az állampolgári részvételen alapuló költségvetési tervezés bevezetése a közkiadások minden szintjén;
- Nagy volumenű beruházások eszközlése a hatékony energiafelhasználás, az alacsony széndioxid-kibocsátást lehetővé tevő tömegközlekedés, a megújuló energiaforrások, valamint a környezeti egyensúly helyreállítása területén;
- Az alapvető élelmiszerek árainak költségvetési támogatása vagy ellenőrzése.
Nemzetközi kereskedelem és pénzügyek
- A rövid távú (árfolyamesésre játszó, a részvények birtoklása nélküli) részvénykereskedés (short-selling) állandó és globális tilalma;
- A származtatott értékpapírok (derivatívok) kereskedelmének betiltása;
- Az alapvető élelmiszerekkel kapcsolatos spekuláció betiltása;
- A fejlődő országok adósságának eltörlése - miközben adósságállományuk növekszik, a válság következtében a Dél államainak devizái leértékelődnek;
- A válság megoldására irányuló vitákban való részvételre fölhívó ENSZ-nyilatkozat támogatása, tekintettel arra, hogy a krízis hatása jóval nagyobb lesz a fejlődő/harmadik világ gazdaságaira;
- A Világbank, az IMF és a WTO fokozatos megszüntetése;
- Az amerikai dollár nemzetközi tartalékvaluta-státuszának fokozatos felszámolása;
- Társadalmi bizottság (people's inquiry) felállítása egy igazságos nemzetközi pénzügyi rendszer létrehozásához szükséges mechanizmusok kialakítása céljából;
- Garancia arra, hogy a válság miatt a nemzetközi segélyezés mértéke nem csökken;
- A kapcsolt segélyek megszüntetése;
- A segélyek neoliberális feltételrendszerének megszüntetése;
- A nemzetközi cserén alapuló fejlődés paradigmájának felváltása a helyi és regionális piacokra termelést középpontba állító, fenntartható fejlődéssel;
- A helyi piacokra való termelést szolgáló ösztönzők bevezetése;
- A kétoldalú szabad kereskedelmi egyezmények megkötésére és a gazdasági partnerségre irányuló tárgyalások felfüggesztése;
- Regionális gazdasági együttműködés támogatása olyan szervezeteken keresztül, mint az UNASUR (Unión de Naciones Suramericanas1 - Dél-amerikai Nemzetek Szövetsége - Union of South American Nations), az ALBA (Alternativa Bolivariana para América2 - Bolivári Alternatíva Amerikának - Bolivarian Alternative for the Americas), a TCP (Tratado de Comercio de los Pueblos3 - Népek Kereskedelmi Egyezménye - Trade Treaty of the Peoples) és egyéb, a valódi fejlődést és a szegénység felszámolását célzó kezdeményezések.
Környezet
- Globális kompenzációs rendszer létrehozása azon országok számára, amelyek nem termelik ki fosszilisenergia-kincseiket, hogy csökkentsék ezek káros hatását a klímára - ahogyan ezt Ecuador javasolta;
- Jóvátétel fizetése a Dél országai számára az Észak által elkövetett környezeti pusztításért, segítve ezzel a Dél népeit a klímaváltozással és a környezeti válsággal való küzdelmükben;
- A fejlődéshez való jogról szóló ENSZ-nyilatkozatban (UN Declaration on the Right to Development) megfogalmazott elővigyázatossági elv következetes alkalmazása valamennyi fejlesztési vagy környezeti jellegű projektumoknál;
- A kiotói egyezményben megfogalmazott Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (Clean Development Mechanism) keretében megvalósuló, környezetvédelmi szempontból káros projektumok - pl. monokultúrás eukaliptusz-, szója- vagy pálmaolaj-ültetvények - részére nyújtott hitelek felfüggesztése;
- Az emissziókereskedelem és olyan egyéb, ökológiai szempontból nem kívánatos eredményre vezető technológiák felszámolása, mint a szénlekötés (carbon sequestration), a bioüzemanyagok, az atomenergia, a „tiszta szén"-technológia stb.;
- A fogyasztás radikális csökkentésére irányuló stratégiák kifejlesztése a gazdag országokban és a fenntartható fejlődés elősegítése a legszegényebb országokban;
- Demokratikus irányítás bevezetése a klímaváltozás mérséklésére hivatott valamennyi nemzetközi finanszírozási mechanizmus esetében, a déli országok és a civil társadalom erőteljes részvételével.
Mezőgazdaság és ipar
- Az iparcentrikus fejlődés kártékony paradigmájának felváltása, amelyben a vidéki szektort arra kényszerítik, hogy az urbanizációhoz és az iparosításhoz szükséges forrásokat biztosítsa;
- Az élelmiszer-biztonságot, az élelmiszer-szuverenitást és a fenntartható gazdálkodást szolgáló mezőgazdasági stratégiák támogatása;
- Földreformok és minden olyan intézkedés ösztönzése, amely támogatja a családi gazdálkodást és segíti a paraszti és őslakos közösségeket;
- A szociális és környezetvédelmi szempontból káros monokultúrás termesztés térhódításának megakadályozása;
- A munkaidő meghosszabbítását célzó, illetve a dolgozók elbocsátását megkönnyítő munkajogi „reformok" leállítása;
- A munkahelyek megvédése a „prekarizált" és alulfizetett munkaviszonyok betiltásával;
- Az „azonos munkáért azonos fizetési elv" garantálása a nők számára - egyrészt alapelvként, másrészt (a dolgozók vásárlóerejének növelésével) a recesszió egyik ellenszereként;
- A vendégmunkások jogainak biztosítása a munkahely-megszüntetésekkel szemben, szavatolva biztonságos hazatérésüket és reintegrációjukat. Azokat, akik nem mehetnek vissza hazájukba, nem lehet kényszeríteni a hazatérésre; garantálni kell biztonságukat, és állást vagy valamilyen alapellátást kell nyújtani számukra.
Következtetések
Mindezek gyakorlatias és ésszerű javaslatok. Némelyik már kipróbált kezdeményezésekhez kapcsolódik, s bizonyítottan megvalósítható. Hogy elterjedhessenek, sikerüket nyilvánossá kell tenni, és népszerűsíteni kell. Más javaslatok esetében viszont nem valószínű, hogy pusztán objektív érdemük alapján be fogják vezetni őket. Ehhez politikai akaratra van szükség. Következésképpen valamennyi itt megfogalmazott javaslat, felhívás a cselekvésre.
Arra törekedtünk, hogy olyan eleven dokumentumot alkossunk, amelyet együtt fejlesztenünk majd tovább és teszünk még gazdagabbá.
Kérjük, írd alá te is a nyilatkozatot!
A következő alkalom a találkozásra, hogy tovább dolgozzunk az ezen (és más) gondolatok konkrétabbá tételéhez szükséges akciókon, a 2009. január végén Belem városában, Brazíliában sorra kerülő Társadalmi Világfórumon lesz.
Megvannak a kellő tapasztalataink és gondolataink - fogadjuk hát el a kihívást, amelyet a mostani fölfordulás intéz hozzánk, s adjunk lendületet az alternatíva beindításához!
A Nyilatkozatot aláíró szervezetek és egyének listáját lásd: http://casinocrash.org/?p=235 .
(Az indy.media. hu független média központ oldalán: http://hungary.indymedia.org/node10133 megjelent magyar nyelvű változatot felhasználva fordította: Lugosi Győző)
Jegyzetek
1 Lásd: http://es.wikipedia.org/wiki/Comunidad_Sudamericana_de_Naciones
2 Teljes nevén: Alternatíva Bolivariana para los Pueblos de Nuestra América (Bolivári Alternatíva /a Mi/ Amerikánk Népeinek), lásd: http://www.alternativabolivariana.org
3 Lásd: http://es.wikisource.org/wiki/Tratado_de_Comercio_de_Pueblos