Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés Elnöke meghirdette a "Könyvtár, ami összeköt" – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése nevű ösztöndíjprogramot, amelynek keretében 2026. szeptember 13. és 27. között nyolc határon túli és két magyarországi könyvtáros tölthet egyidejűleg két hetet az Országgyűlési Könyvtárban.
Ahogy a korábbi években, idén is várjuk a Vándorgyűlésen résztvevőket a Könyvtári Intézet szakmai programjain, amelyek mindegyike a Katona József Könyvtár területén kerül megrendezésre.
A Könyvtárosok dolgozószobája: Beszélgetések a könyvtáros szakmáról 2024–2025-ben 1. évad (1–12. rész) – recenzió címmel jelent meg Dr. Nagy Andornak, a Könyvtári Intézet volt munkatársának ismertetője a Central European Library and Science Review (CELISR) szakfolyóirat Online first rovatában.
A Múzeumok Éjszakáján különleges nyári este vár a Budavári Palotában: könyvritkaságok, titkos raktárak, zseblámpás kalandok, irodalmi estek és gasztronómiai élmények. Az Országos Széchényi Könyvtár idén is megnyitja kapuit a látogatók előtt, és a Könyvtártudományi Szakkönyvtárt se hagyd ki, ahol izgalmas kvízkóstoló kocsmakvízzel várunk!
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2026. április 21-én, kedden 15 órakor rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája című könyvtárszakmai eseménysorozat huszonötödik alkalmát. Az beszélgetés középpontjában a mesterséges intelligencia (MI) állt, amely napjaink egyik rohamosan fejlődő és egyik legnagyobb hatású technológiája.
A kerekasztal-beszélgetés során arra kerestük a választ, hogy mit jelent a tudatos MI-használat, milyen szervezeti és egyéni felelősségek kapcsolódnak hozzá, valamint milyen lehetőségeket és kockázatokat rejt a technológia a közgyűjtemények, különösen a könyvtárak számára. Emellett betekintést nyerhettünk abba is, hogy a könyvtárak hol helyezkednek el az MI-tudatosság spektrumán, és milyen szerepet tölthetnek be a felhasználók digitális kompetenciáinak fejlesztésében.
A beszélgetés meghívott vendégei dr. Aczél-Partos Adrienn, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi oktatója és könyvtárvezetője, valamint dr. Tömördi Boglárka és dr. Krámli Gergely, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda ügyvédei voltak.
A nyílt tudomány területén az elmúlt 15 évben elterjedt módszerek – adat- és kódmegosztás, előzetes elemzési tervek és reprodukálható kutatási szabványok – átalakították a fejlesztési kutatásokat. Ez a fejlődés most fordulóponthoz érkezett, mivel a mesterséges intelligencia (MI) rohamtempóban formálja át a fejlesztést igazoló dokumentáció előállításának, szintetizálásának és kommunikálásának módját. Az MI-eszközök új lehetőségeket kínálnak az átláthatóság, a reprodukálhatóság és a kutatásokhoz való hozzáférés erősítésére, de átláthatatlanságuk és kiszámíthatatlan jellegük egyúttal kihívást is jelent a meglévő nyílt tudományos normák számára. A 12. Measuring Development konferencia – amelyet a Világbank, a UC Berkeley-n működő Center for Effective Global Action (CEGA) és a Chicagói Egyetem Becker Friedman Intézete szervezett – azt vizsgálta, hogyan kell a nyílt tudománynak fejlődnie ahhoz, hogy a fejlesztési kutatások az MI korában is átláthatóak, reprodukálhatók és hitelesek maradjanak.
Egy európai modell az ökológiai átalakulásért, a könyvtári innovációért és az előremutató jövőképekért
A könyvtárak mint a változás színterei: Tíz Goethe Intézet hívta meg az érintetteket fenntartható jövőképek kidolgozására, a tudásmegosztásra, valamint a könyvtárak – mint az ökológiai felelősségvállalás élő terei – megerősítésére.
Az örményországi, bosznia-hercegovinai, grúziai, görögországi, lengyelországi, romániai, szerbiai, szlovákiai, törökországi és ukrajnai intézetek egy transznacionális projekttel fordultak a fenntartható és „zöld” könyvtárfejlesztéssel foglalkozó szakemberek és intézmények felé.
Hálózatok megerősítése, cselekvésösztönzés – Elfogadva a 34. Tanácsülésen (2026. április 20., Prága, Csehország)
Az EBLIDA 2026–2027-re vonatkozó Operatív Terve felvázolja az egyesület legfontosabb prioritásait, intézkedéseit és fókuszterületeit a 2026-os és a 2027-es éves konferenciák közötti időszakra.
A Nemzetközi Egyetemi Könyvtárak Szövetsége (International Association of University Libraries, IATUL) rövid interjúkból álló sorozatában könyvtári vezetők osztják meg személyes tapasztalataikat vezetői pályafutásukról.
2026. május 7-én az IFLA virtuális kísérőprogramot rendezett az ENSZ Tudományos, Technológiai és Innovációs Fórumához, amelynek középpontjában a tudás lehetséges helyének feltérképezése állt a 2030 utáni időszakban.
Bár a világ számára továbbra is a jelenlegi (2030-as) Agenda megvalósítása kell, hogy prioritás legyen, időszerű elkezdeni gondolkodni azon is, hogy az azt követő menetrend hogyan tudna tanulni a tapasztalatokból és reagálni az új fejleményekre a maximális pozitív hatás elérése érdekében.
A siker potenciálisan azt jelentheti, hogy minden szinten és minden szereplő részéről sokkal komolyabban meg kell fontolni, mit kell tenni egy egészséges és fenntartható tudáskörnyezet megteremtése érdekében. Ez nemcsak az emberi jogok érvényesülését támogathatja, hanem sokféleképpen hozzájárulhat egy jobb élethez mindenki számára.
Ahogy a mesterséges intelligencia eszközök egyre inkább beépülnek a kutatási munkafolyamatokba, a bizalom kérdése minden eddiginél fontosabbá válik.
A mesterséges intelligencia (MI) eszközök bevezetése újfajta potenciált hordoz magában a téves információk terjesztésére, mivel hajlamosak a válaszok – köztük a hivatkozások – „hallucinálására” (Westreich, 2025). A generatív MI-eszközökből származó hamis hivatkozások és hallucinációk pazarolják a kutatók idejét, és növelik a publikált rekordok visszavonásának valószínűségét. Legrosszabb esetben ezek az eszközök hírnévbeli és pénzügyi veszteségeknek teszik ki a kutatókat vagy intézményeiket, veszélyeztetik a pályázati finanszírozást, és rontják a kutatási ökoszisztémába és a felsőoktatásba vetett bizalmat.
A Research Libraries UK (RLUK) örömmel jelentette be új projektjét, amely a különgyűjtemények és a kulturális örökségi gyűjtemények szerepét vizsgálja a társadalmi szerepvállalásban (civic engagement) és a társadalmi hatásban (societal impact). Az RLUK új stratégiájának részeként kidolgozott projekt arra a kutatókönyvtári közösségben tapasztalható növekvő érdeklődésre reagál, amely annak megértésére irányul, hogyan járulhatnak hozzá a gyűjtemények aktívabban az intézményi prioritásokhoz, a közjóhoz és a közösségi bevonódáshoz.
Útmutatás a mesterséges intelligencia technológiákkal és azoknak az írói szakmára gyakorolt hatásaival kapcsolatos kérdésekben.
A generatív mesterséges intelligencia (MI) mindenütt jelen lévő technológiává vált, és egyes szerzők már többféleképpen használják az írási folyamat támogatására. Sokan fordulnak az MI-hez olyan feladatok piszkozatainak elkészítésekor, mint az e-mailek, prezentációk, ajánlások és egyéb munkaanyagok, valamint a kutatómunkában való segítségnyújtás céljából. A hivatásos írók is kísérleteznek az MI-vel, és igyekeznek megérteni az írói gyakorlatukban történő alkalmazásának etikai és jogi határait.
A konferencia külön szekciót szentel a könyvtár- és információtudományi szakmának, amely lehetőséget biztosít jógyakorlatok és tapasztalatok megosztására a szakmai közösséggel Hagyományos és új típusú könyvtári szolgáltatások címmel.
A könyvtárosokat további szekciók is érdekelhetik, például a Kulturális örökség és közösségfejlesztés vagy az Értékfeltárás – értékőrzés kerekasztal.
Előadói jelentkezési határidő: 2026. június 28.
A Digitális Megőrzés 2026 (Digital Preservation 2026) konferencia virtuálisan kerül megrendezésre 2026. november 4-5-én.
Egyensúlyteremtés: A munkaerő optimalizálása a fenntarthatóság és a rugalmasság érdekében
A 2026-os NDSA Digital Preservation konferenciára olyan javaslatokat várnak, amelyek több szemszögből vizsgálják a munka megközelítésének, irányításának és elvégzésének módjait.
A pályázatok benyújtási határideje: 2026. július 1.
2026. április 20. és 22. között Prága az európai könyvtári közösség találkozóhelyévé vált, ahol 31 országból közel 200 résztvevő gyűlt össze a 34. EBLIDA (The European Bureau of Library, Information and Documentation Associations) éves Tanácsülésre és Konferenciára. A három napon át tartó megbeszélések, workshopok, kulturális események és tapasztalatcserék során a résztvevők azt járták körül, hogyan léphetnek fel a könyvtárak partnerként a fenntartható, demokratikus és befogadó társadalmak kialakításában.
A Cseh Köztársaság Könyvtárainak Egyesületével (Association of Libraries of the Czech Republic) együttműködésben, a 17. héten – a Fenntartható Változás és Fejlődés Nemzeti Könyvtári Hetén (the National Library Week for Sustainable Change and Development) – megrendezett konferencia az alábbi témát vizsgálta: Tudatosság és fenntarthatóság: A céloktól a cselekvésig a 17. héten. Könyvtárak mint a fenntartható jövő partnerei (Sense and sustainability: From goals to action in Week 17. Libraries as partners for a sustainable future).
Az ENSZ Globális Kommunikációs Osztályának Dag Hammarskjöld Könyvtára (United Nations Dag Hammarskjöld Library) 2026. május 7-én, csütörtökön, 9:00 és 10:15 között (ET) virtuális webináriumot szervezett. Ez a Fenntartható Fejlődési Célokat szolgáló Tudományos, Technológiai és Innovációs 11. Többszereplős Fórum (11th Multi-stakeholder Forum on Science, Technology and Innovation for the Sustainable Development Goals – STI Forum 2026) kísérőrendezvénye volt.
A nyílt tudomány (Open Science) a Jövő Paktumának (Pact for the Future) sarokköve, és elengedhetetlen az inkluzív és méltányosságon alapuló tudásökoszisztéma előmozdításához. A nyitottság iránti növekvő globális elkötelezettség ellenére továbbra is jelentős strukturális egyenlőtlenségek tapasztalhatók a tudományos publikációs és kutatási infrastruktúrán belül. Ezek az akadályok aránytalanul érintik a fiatalokat és a pályájuk elején járó kutatókat. A publikációs lehetőségekhez, a kutatási infrastruktúrához és a globális hálózatokhoz való korlátozott hozzáférés gátolhatja azon képességüket, hogy hozzájáruljanak a globális tudásközösséghez, és részesüljenek annak előnyeiből.
A Europe PMC és a Knowledge Rights 21 által 2026. április 14-én, kedden szervezett webinárium felvétele és prezentációjának anyaga online elérhető.
A nyílt licenc és a szerzői jog a kutatási eredmények publikálásának fontos elemei, de mit is jelentenek a gyakorlatban?
A Verfassungsbooks gondozásában megjelent a Hozzáférés biztosítása, innováció ösztönzése: Út a digitális tudásmenetrend felé Európában(Enabling Access, Fostering Innovation: Towards a Digital Knowledge Agenda in Europe) című kiadvány.
A Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Library Associations and Institutions, IFLA) a PressReaderrel együttműködve örömmel hirdette ki a 2026-os IFLA PressReader Nemzetközi Marketing-díj (IFLA PressReader International Marketing Award) nyerteseit. Ez a díj azokat a kivételes könyvtári marketingkampányokat ismeri el, amelyek innovációt, hatást és közösségi elkötelezettséget mutatnak be. Idén több mint 120 kiemelkedő és változatos pályamű érkezett a világ minden tájáról.
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár hírlevele augusztus végéig kéthetente kerül kiküldésre.
A 29. szám (2026/20) 2026. június 29-én érkezik.
A hírek, a belföldi és a külföldi könyvtárszakmai események ettől függetlenül folyamatosan frissülnek a Könyvtártudományi Szakkönyvtár weboldalán, amelyet ez idő alatt is érdemes felkeresni.
Itt leiratkozhat hírlevelünkről. | A hírlevél címzettje:
Ha hírlevelünk nem jelenik meg, vagy nem jól olvasható, megtekintés böngészőben.
