Kiheverték-e már a PISA-sokkot a gyengén teljesítő országok? Pedagógusok és oktatáspolitikusok mit tesznek annak érdekében, hogy javuljon a diákok teljesítménye a következő mérési körben, illetve hosszú távon kialakuljanak az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességek? Hogyan próbálnak az élen végzett országok a teljesítménylista gyengébb felére került társaiknak segíteni? Akad-e olyan ország, ahol már megtalálták az országon belüli teljesítménykülönbségek csökkentésének módszerét? Az alábbi összeállítás ezekre a kérdésekre keresi a választ a nemzetközi PISA-központok, oktatási minisztériumok, oktatáskutató intézetek és szakfolyóiratok, kiadóközpontok honlapjait böngészve.
Az OECD 2004 decemberében hozta nyilvánosságra a tanulói tudást mérő 2003-as PISA-vizsgálat (Programme for International Student Assessment) eredményeit. Az előző méréshez hasonlóan az új adatok is zajos fogadtatásban részesültek. A rangsorban nem sok változás volt észlelhető, a legtöbb ország megőrizte korábbi helyezését (lásd Gyorsjelentés a PISA 2003 összehasonlító tanulói teljesítménymérés nemzetközi eredményeiről. Új Pedagógiai Szemle, 2005. 1. sz.). Jelen írásunkban a nemzeti PISA-központok, minisztériumok, kutatóintézetek és folyóiratok honlapjait böngészve arra keressük a választ, hogy az egyes nemzetek szakmai közvéleménye és az oktatáspolitika döntéshozói hogyan reagáltak az eredményekre, továbbá a rangsor élén állók milyen gyógyírt ajánlanak az átlagon alul teljesítőknek. (Lásd PISA-sokk – avagy minden negyedik magyar gyerek nem tanul meg olvasni. Új Pedagógiai Szemle, 2003. 3. sz.)
Az OECD gyakran frissített weboldalát1 választottuk kiindulási pontul, ahol az első adatok közlése óta számos fontos dokumentummal gazdagodott a letölthető anyagok listája. Ez év áprilisában került fel a honlapra „A minőséghez és az esélyegyenlőséghez kapcsolódó iskolai tényezők” című elemzés, mely még az előző mérés adatainak segítségével ad képet a diákcsoportok megoszlásáról, az iskolák finanszírozásáról, felszereltségükről, a tanórák légköréről és mindezek teljesítményre gyakorolt hatásáról.
Júniusban adták ki az adatbázis elemzéséhez hasznos kézikönyvet, majd a DeSeCo-projekt2 összegzését, melyben a fő kompetenciákról nyújtanak átfogó képet. A megállapítások fényében az eljövendő PISA-mérések tudásterületei is átformálódhatnak. Augusztus elején publikálták a 2003-as mérés Technikai jelentését3, melyben mérésmetodológiai kérdéseket tárgyalnak, és segítségével más kutatási projektek is megtervezhetővé válnak. Ebből a kötetből megismerhető a tesztfüzetek anyagának összeállítási elve, a mintavételezési eljárás és a felmérés nemzetközi egységessége érdekében bevezetett minőségbiztosítási eljárások sora.
A mérésben részt vevőket listázó oldalon4 az országok több mint kétharmada esetében a nemzeti PISA-központokhoz is találtunk linkeket, e-mail címeket. A 41 résztvevő közül több mint egytucatnyi nem rendelkezik nemzeti PISA-oldallal (Belgium, Brazília, Görögország, Indonézia, Korea, Makaó-Kína, Liechtenstein, Mexikó, Oroszország, Szerbia és Montenegró, Thaiföld, Tunézia, Törökország, Uruguay), ezért a kiindulási pont hiányában vagy nyelvi korlátok miatt ezen országok online anyagáról nem tudunk képet adni. A továbbiakban 26 ország webes anyagába próbálunk betekintést nyújtani, kiemelni az ott talált érdekességeket, annak reményében, hogy azok hasznos adalékkal, fogódzóval szolgálnak majd a hazai pedagógusok, kutatók, érdeklődők számára.
Az ausztrál ACER (Australian Council for Educational Research – Ausztrál Oktatáskutató Tanács) honlapján – mely nemcsak a nemzeti PISA-központ webes otthona, hanem annak nemzetközi koordinátoraié is – a nemzeti jelentés kivonatát és a matematikaeredmények teljes elemzését5 is könnyen megtaláltuk. Látogatóbarát PISA 2000 adatbázisuk interaktív és több szempont szerint is kereshető, ezáltal komplexebb elemzésre is lehetőséget nyújt. A lekérdezés eredményeit e-mailben küldik el. Remélhetőleg rövidesen a 2003-as adatok is kereshetőek lesznek.
Az ausztrál Oktatási, Tudományos és Képzési Minisztérium6 honlapján 28 dokumentumban hivatkoznak a PISA-mérésre, ezekben a nemzetközi mérések létjogosultságáról, a nemzeti adatok tanulságairól, az iskolák hatékonyságáról és a kutatási tervekről beszélnek.
A Kutatásfejlesztések7 című hírlevél 2005. téli számában Geoff Masters, az ACER elnöke a TIMSS- és PISA-mérések tanulságairól és a két vizsgálat mérésfilozófiai különbségeiről is ír (ebben a témában lásd bővebben: Gyorsjelentés a PISA 2000 vizsgálatról. Új Pedagógiai Szemle, 2002. 1 sz.), a kiadvány jellegéből adódóan azonban részelemzésekbe nem bocsátkozik.
Az új-zélandi PISA-oldal,8 mely az ország Oktatási Minisztériuma honlapjának része, mindenki számára letölthetővé tette az összefoglaló nemzeti jelentést, részelemzéseket azonban még nem találtunk. Érdemes ellátogatni azonban az új-zélandi Oktatáskutató Tanács oldalára,9 ahonnan rengeteg dokumentum érhető el az oktatással és a minőségbiztosítással kapcsolatban.
PISA-elemzések után nyomozva innen jutottunk el Robyn Bakernek és Alister Jonesnak a Nemzetközi Természettudományos Oktatás Szemléjében10 megjelent írásához, melyben a TIMSS- és a PISA-mérések tanulságainak gyakorlati és a jövőbeni kutatásokban való felhasználásáról írnak.
A nemzetközi sajtótájékoztató teljes anyaga megtalálható a dán oktatási minisztérium honlapján11 hypertext- és PDF-formátumban, az intézmény honlapját böngészve azonban nem találtunk más dokumentumot, háttérelemzéseket a PISA-eredményekről. A lengyel PISA-oldalon12 csupán a PISA-brosúra anyaga, a felmérés bemutatása, mintafeladatok és a 2000-es felmérés eredményeinek összefoglalója található.
A holland PISA-oldalon13 az alapvető dokumentumok és a 2003-as mérés összefoglalója olvasható. Az oktatási minisztérium honlapján 114 olyan dokumentumot találtunk, amelyek említik a felmérést, azonban túlnyomó többségük csak holland nyelven elérhető, így nem áll módunkban azok tartalmáról beszámolni.
Vonzó külseje ellenére a hongkongi PISA-központ oldala a felmérés bemutatásán túl nem szolgált új információval. A hasonlóképp attraktív svájci PISA-oldalakon egy brosúrán és az alapvető információs dokumentumokon kívül számos tematikus jelentést is találtunk, azonban ezek mindegyike csak a 2000-es eredményeket taglalja.
A brit14 és a portugál15 PISA-weboldalakon a felmérés eredményeit közlő jelentésen túl nem találtunk újdonságot. A lett Oktatási és Tudományos Minisztérium angol nyelvű oldalain mindösszesen egy link van a központi nemzetközi OECD jelentéséhez kapcsolódóan. Sem a lett vizsgálat lebonyolítója, az Oktatáskutató Intézet,16 sem pedig a minisztérium weboldalán17 nem találtunk PISA-dokumentumokat. A programban való részvételük ellenére nem sikerült a szlovák PISA-oldalra lelnünk, és oktatási minisztériumuk oldalán18 sem találtunk idevágó adatokat.
A svéd PISA-oldalt sem leltük a weben, s bár a vizsgálatot levezető oktatási intézet, a Skolverket19 oldalán 17 hivatkozást találtunk a PISA-felmérésre, közülük azonban csak egy volt elérhető angol nyelven is, a 2006-os PIRLS-felmérés kutatási terve, melyben említik a másik mérést. Keresőjük az oktatási minisztérium weboldalán20 sem talált PISA-val kapcsolatos anyagokat. Az olasz INVALSI (Istituto nazionale per la valutazione del sistema educativo di istruzione e di formazione) weboldaláról eltűntek a Google keresője által korábban bejegyzett 2003-as dokumentumok, ezek helyét a 2006-os felmérést bemutató oldalak vették át.21
Az izlandi PISA-oldal egy anyanyelvi összefoglalón és az OECD angol kötetének fejezetein túl nem nyújt semmit. A luxemburgi PISA-oldalon22 a példafeladatok mellett nemzeti riportjuk többnyelvű változatát is megtaláljuk, részelemzésekkel azonban egyelőre itt sem találkoztunk. A francia PISA-oldal23 a példafeladatokat sorakoztatja fel, és linkeket közöl a nemzetközi publikációkhoz; háttérelemzésekkel itt sem találoztunk.
Valamivel érdekesebb déli szomszédjuk internetes anyaga. A spanyol Oktatásértékelési Intézet, az INECSE24 weboldalán az olyan alapvető 2003-as dokumentumokon kívül, mint kutatási terv, összegzés és az előzetes nemzetközi jelentés, nem találtunk részelemzéseket. A spanyol oktatási minisztérium weboldalán25 azonban 50 dokumentumot találtunk, amelyekben hivatkoznak a PISA-felmérésre. Számos olyan beszéd spanyol nyelvű átiratát találjuk ezeken az oldalakon, melyekben az oktatási reformokat tárgyaló plenáris üléseken a PISA-t hozzák fel példaként. 2005 februárjában például María Jesús San Segundo oktatási miniszter a PISA eredményeivel kapcsolatos elégedetlenségének adott hangot. Amellett, hogy üdvözölte az összehasonlító vizsgálatokat, melyek révén tájékozódási pontokat nyerhetnek a nemzetközi porondon, az eredmények elemzését sürgette. A német, norvég és amerikai példát követően nyilvános viták megrendezését kezdeményezi.26
A japán oktatási minisztérium (MEXT) weboldalán27 316 japán nyelvű dokumentumot találtunk, melyekben hivatkoznak a PISA-felmérésre, de sajnos ezek majd mindegyike csak japánul elérhető. Az angol nyelvű dokumentumok között azonban találtunk egy konferencialeírást Az iskolai oktatás minőségének fejlesztése: a nemzetközi összehasonlító mérések szerepe és hatása címmel. Egy 2005 júniusában Tokióban rendezett konferencia napirendi pontjai között találtuk a Mit mutat a PISA-mérés Japán tizenöt éveseinek teljesítményéről? című szekcióülést, ahol a résztvevők az adatok ismeretében a diákokra, tanárokra, iskolákra és az oktatáspolitika döntéshozóira váró feladatokat vitatták meg.
A jó eredmények megtartása és lehetőség szerinti javítása érdekében az oktatási célok átformálását tervezik, hogy azok jobban motiválják a diákokat, továbbá célul tűzték ki egy olyan képzési háló kiépítését, melynek segítségével a tanár úgy támogatja a diákok fejlődését, hogy nem kizárólag a jó teszteredmények elérésére készíti fel őket.
Külön szekcióülésen tárgyalták a mérések eredményeinek hatékony felhasználását. Egyesek a közös problémák megtalálásának eszközét látják a mérésekben, melyek segítségével a tanárok és iskolák a diákokat segítő, produktív tanulási környezetet tudnak létrehozni. Mások a közszféra és a piacképesség felméréseként értékelik ezeket a vizsgálatokat, és eredményeik nyilvánosságra hozásával a szülők vagy a befektetők jól informált döntéseket tudnak hozni. Figyelemre méltó a konferencia programfüzetének ötletgazdag tematikája.
A kanadai PISA-weboldalon28 az alapvető dokumentumok angol és francia nyelvű verzióin kívül háttérelemzéseket is találunk. A kanadai fiatalok továbbtanulási céljai című, online is olvasható tanulmányban háttérkérdőívek segítéségével a diákok aspirációit befolyásoló tényezőket elemzik, és a PISA-adatok mellett a 2000-es mérésben nemzeti opcióként alkalmazott Mobilis fiatalság- (Youth in Transition Survey – YITS) alteszt eredményeit is figyelembe veszik.
A korábbi mérés tanulmányai között találjuk A tizenöt évesek számítógép-használatának hatása az olvasásértés-teljesítményre című tanulmányt, melyben a PISA-hoz kapcsolódó, azonos tárgyú finn tanulmányhoz hasonlóan arra a megállapításra jutottak, hogy nem annyira a számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés, hanem az ezekkel való munka vagy szórakozás minősége és időtartama a befolyásoló tényező.29 Érdekes lenne a magyar olvasásértési adatok elemzése az IKT-hez kapcsolódó háttérváltozók szerint, illetve a kanadai cikk friss verziója is.
A cseh PISA-weboldal a jobban böngészhetők közé tartozik. A felmérés bemutatásán és a példafeladatokon kívül hírleveleket és számos publikációt is találunk. Bár az oldal angolul nem igazán működőképes – a keresőtalálatokat csak cseh nyelven dobja ki –, a linkek között egy publikációkban a nemzetek többségénél gazdagabb oldalra leltünk.30 A Hogyan tanulnak meg olvasni? című cseh nyelvű kiadvány az olvasásértésről, a tanulói attitűdökről, a Modern műveletek című pedig a problémamegoldó gondolkodásról ír.
A norvég publikációkat felsorakoztató oldalon31 a már meglévő előadásokat és cikkeket angol nyelven, elektronikus formában is eléhetővé tették. Az oldalon kijelentik, hogy az oktatáskutatásban érintett felek számára elérhetővé teszik a már elkészült és a közeljövőben befejezendő tanulmányaikat, és konferenciákon is részt óhajtanak venni. A részelemzések között találjuk A nemzetközi teljesítmény eltérései egyes természettudományos PISA-itemekben, továbbá Az iskolai környezet a skandináv iskolákban című tanulmányokat, melyek a mérésben részt vevő öt skandináv ország adatait elemzik.
Az Ország–item összefüggések a PISA 2003 felmérésben: a természettudományos teljesítmény országspecifikus leírása című tanulmány az egyes itemblokkok és országok összefüggéseit vizsgálja, és arra keresi a választ, hogy ténylegesen tanterv- és országfüggetlenek-e az olyan mérések, mint a PISA és a TIMSS. Egy másik tanulmány a problémamegoldó gondolkodás és a tanulási stratégiák összefüggéseivel foglalkozik, és a felmérés Norvégia szempontjából fontos hét országnak (Hongkong, Finnország, Korea, Japán, Ausztrália, Új-Zéland, Egyesült Államok) adatait veti össze a norvég adatokkal.
A finn PISA-weboldal32 2003-as anyaga a már megszokott jelentéseken kívül nem sokat nyújt. Mivel azonban tizenöt éveseik újfent kiváló teljesítményt értek el a felmérésben, a nagy nemzetközi érdeklődésre való tekintettel a finn oktatási minisztérium 2005 őszére két szemináriumot is meghirdetett, amelyekre a márciusi konferenciához hasonlóan (vö.: Benedek Mihály A „finn csoda” – és ami mögötte van. PISA-konferencia Helsinkiben, 2005. március 14–16. Új Pedagógiai Szemle, 2005. 4. sz.) szeretettel várják az érdeklődőket.
Az októberi konferencia33 a PISA eredményeinek bemutatását a finn iskolarendszer bemutatásával köti össze – ideértve a tanárképzést és a tantervfejlesztést –, a célközönség ezúttal az oktatáspolitika döntéshozóiból, pedagógusszervezetek és pedagógusképző intézetek képviselőiből és kutatókból áll. A szeminárium díja magában foglalja többek között a plenáris üléseken, képzéseken és az iskolalátogató kirándulásokon való részvételt. A decemberi konferencia34 az előzőhöz hasonlóan épül fel, a rendezvényekre 300 résztvevőt várnak, a finn oktatási minisztérium angol nyelvű oldalai naprakész adatokkal szolgálnak az érdeklődők számára.
Feltétlenül említést érdemel még az Új Pedagógiai Szemle 2003. évi 12. számában megjelent Világraszóló oktatási sikerek – és ami mögöttük van… Finn elemzés a PISA-vizsgálat eredményeiről35 című cikk. Mihály Ildikó összeállítása talán a nemzetközi szaksajtó legérdekesebb és legértékesebb írása e témában.
Az amerikai PISA-eredményeket a Nemzeti Oktatásstatisztikai Központ (National Center for Education Statistics – NCES) közölte, weboldalukon a kérdőíveken és az első eredményeket közlő nemzeti jelentésen kívül a G8-országaira vonatkozó indikátorok elemzését tartalmazó kötetet találunk.36
Az NCES programjában olvashatunk még egy nemzetközi szinten egyelőre egyedülálló két és fél napos szemináriumról,37 melynek keretében a PISA-adatbázis kezelésére tanítják meg az érdeklődő szakmabelieket. A szeminárium célja statisztikusok és kutatók képzése, gyakorlati jellegű tippekkel való ellátása, az amerikai adatok elemzésében való jártasság kialakítása és a nemzetközi adatokkal való összehasonlítások lehetőségeinek bemutatása.
Az NCES oldalán ezenkívül számos olyan forráshelyet jelölnek meg, amelyeket annak érdekében hoztak létre,38 hogy az iskolák információt szerezhessenek a felmérésről. Céljuk az, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a tantervről, a tanulók motiválásáról, a saját maguk készítette feladatlapokról stb.
Az USA oktatási minisztériuma 2004. decemberi, PISA-hoz kapcsolódó sajtóközleményében39 arra hívta fel a figyelmet, hogy a matematika és a problémamegoldó gondolkodás területén az amerikai diákok lemaradtak kortársaik mögött. Rod Paige oktatási miniszter a középiskolák megújítását tűzte ki célul, a PISA-t a teljesítmény nyomon követése szempontjából tartja rendkívül fontosnak. Még a 2004-es esztendőben meghirdetett A holnap középiskoláiért kezdeményezéssel párhuzamosan a cél az egyes államok együttes munkája a nemzetközi szintű és kihívásokban gazdag iskoláért. Paige nyilatkozatában azt a reményét fejezte ki, hogy iskoláiknak nemcsak egy töredéke lesz továbbra is versenyképes nemzetközileg, hanem a diákok többsége úgy kerül majd ki a munkaerőpiacra, hogy a középiskolai bizonyítvány céljaik elérésének eszközévé válik.
Az ír Oktatáskutató Intézet (ERC) honlapján40 számos hasznos és érdekes olvasmányra leltünk. Az alapvető dokumentumokon és a nemzeti jelentés teljes szövegén kívül találtunk egy tanári kézikönyvet az előző mérés elemzéséhez, amely az ír diákok olvasásteljesítményét írja le a pedagógusok számára.
A weboldalon megtalálható a 2005 áprilisában rendezett ír PISA-szimpózium anyaga41 is. A szimpózium napirendi pontjai között szerepelt annak mérlegelése, hogy a mérés elméleti keretét milyen módon lehet beemelni a tantervbe, továbbá a nemek, iskolák és régiók közötti teljesítménykülönbségek elemzése és a nemzeti eredmények tanulságainak megtárgyalása.
A német42 diákok középszerű teljesítménye határozott lépésekre ösztönözte az ország oktatáspolitikai döntéshozóit. A 2003-as mérés sajtóvisszhangjának43 áttekintését a GEW44 weboldalán érdemes kezdeni, ahol a lehangoló német eredményekért a régiónkénti és iskolák közötti nagy eltéréseket okolják, és ennek kiegyenlítésére keresnek megoldásokat. Ennek eszköze a PISA 2003 Akcióterv45, melynek keretében hozták létre a Heterogenitás Hálózatot.46 Segítségével az egyéni képzésre, a heterogenitás ösztönzésére és emellett a tudásszint egységesítésére törekednek. Az egyes tudásterületeken belüli fejlesztési programok kidolgozásában nagy szerepet játszik majd a Oktatási Minőségfejlesztési Intézet (IQB).47 Tervbe vették egy anyanyelvi és matematikai feladatbank elkészítését az olvasásértésre és a geometriára helyezve a hangsúlyt.
Az Akcióterv mellett érdemes még végigolvasni a Spiegel júliusi számának cikkét,48 melyben Andreas Schleicher – az OECD Oktatásügyi Igazgatósága Indikátorok és Elemzések Részlegének vezetője – is nyilatkozik a gyenge eredmények okairól. Schleicher az iskolai programok paradigmaváltását sürgeti. Németországban a felmérés sajtóvisszhangja nem elapadni, hanem felélénkülni látszik, és a GEW sajtólinkjeiből49 is kiderül, hogy a munka igazából csak most indul.
Az osztrák PISA-központ50 oldalán az eredmények összefoglalóját, példafeladatokat és egy nemzeti jelentést találtunk. Az oktatási minisztérium oldalán az aktuális sajtóközlemények között viszont számos alkalommal említik a PISA-mérést, Gehrer miniszterasszony elsődleges feladatának tekinti az oktatás minőségének javítását.51
Az iskolák újragondolása című projekt52 a nemzeti PISA-koordinátor, Günter Haider felügyelete mellett zajlik. A hangzatos célokkal indított kezdeményezés az iskolások alapkompetencia-szintjének elérését, ezáltal az ország jövőbeni polgárai számára a munkaerő-piaci elhelyezkedés megkönnyítését vette tervbe. Egy független és objektív szakértői bizottság fogja a jelenlegi iskolarendszer erősségeit kiemelni, a gyenge pontokat megvilágítani, a szükséges reformokat és a fejlesztési javaslatokat megnevezni.
A problémakezelés érdekes módja egy korábbi osztrák kezdeményezés, a LESEFIT-program, melyet még az előző PISA-mérés után hirdetett meg53 Gehrer miniszterasszony, ennek mottója: „Az olvasni tudás tanulni tudást jelent”. Az oktatási minisztérium és a Könyvklub közös projektjének célja az olvasás- és szövegértés szintjének javítása az olvasás iránti kedv felkeltése révén – ezt leginkább a magyar „A Nagy Könyv-mozgalomhoz” lehet hasonlítani.
A következőkben röviden bemutatunk néhány írást, tanulmányt, melyek érdekes adalékokkal szolgálhatnak a nemzetközi adatok értelmezéséhez, és hasznos ötleteket adhatnak a jövőben készülő nemzetközi vagy magyar elemzésekhez.
A nemzetközi publikációk böngészését a Taylor & Francis kiadóvállalat54 honlapján kezdtük, mivel a Taylor & Francis Csoport (TAFG) évente ezernél is több folyóiratot és körülbelül 1800 könyvet ad ki európai, amerikai, ázsiai és ausztrál központjai révén. 236 oktatással foglalkozó nemzetközi folyóiratot55 találtunk a nevük alatt jegyezve. Számukból adódóan szinte leírhatatlan földrajzi (kiadási hely) és tematikai sokszínűség jellemzi ezeket a kiadványokat.
A TAFG oktatással kapcsolatos folyóiratainak oldalain keresgélve – amit egyedül a publikációk és alrendszerek nagy száma nehezít meg – találtuk a Comparative Education (Összehasonlító Oktatás) című folyóiratban56 Stephen Gorard és Emma Smith Az oktatási rendszerek és az esélyegyenlőség – nemzetközi összehasonlítás című cikkét. E tanulmány az első PISA-mérésben részt vevő EU-országok tanulóinak háttéradatait elemezve tesz megállapításokat az egyes országok oktatási rendszereire vontakozóan. A nemek, teljesítmény, szülői foglalkozás és egyéb tényezők szerinti szegregáció okait keresik; és azt vizsgálják, miért kisebbek sokkal a különbségek a jól teljesítő skandináv országokban, mint például Németország és Görögország esetében.
A természettudományos tárgyak oktatásával foglalkozók figyelmébe ajánljuk Peter J. Fensham és Wynne Harlen 1999-ben az International Journal of Science Education (Nemzetközi Természettudományos Oktatás Folyóirata) hasábjain megjelent cikkét,57 melyben az akkor még újdonságszámba menő PISA-mérés kapcsán a tantárgyak iskolai és a hétköznapi emberben kialakult képének történeti folyamatát követik nyomon.
Az olvasásértés területe iránt érdekelődők figyelmébe ajánljuk a Nemzetközi Olvasástársaság58 (IRA) oldalát, innen is a PISA- és PIRLS-mérésekhez, azok eredményeinek értelmezéséhez és orvoslásához kapcsolódó dokumentumokat, elsősorban a PISA/PIRLS-akciócsoport59 dokumentumait. A 2002-ben létrehozott csoport célja a mérések adatainak elemzése és a szakmabeliek számára készített feljesztési terv kidolgozása, melynek segítségével könnyebben értelmezhetőek a teljesítményadatok.
Az olvasásértés kapcsán meg kell említenünk az IRA 21. világkongresszusát, melyet 2006 augusztusában rendeznek majd Budapesten. A pedagógusok, kutatók, oktatáspolitikusok és az olvasás, olvasásértés iránt érdeklődők számára szervezett rendezvény – melynek fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök – előadói között lesz Andreas Schleicher, az OECD Oktatásügyi Igazgatósága Indikátorok és Elemzések Részlegének vezetője, aki a PISA- és PIRLS-mérések eredményei mögött rejlő tényezőkről beszél majd.
Az Oktatáskutatási Összefoglalók (Educational Research Abstracts – ERA)60 adatbázisában közel kétszáz olyan nemzetközi publikációt találtunk, melyekben említik a PISA-t. Ezek mindegyike 1995 és 2005 között íródott, és kiadási évükből adódóan az írások többsége a korábbi PISA-méréssel és annak OECD-n belüli előzményeivel foglalkozik, ennek ellenére érdekes háttéranyaggal szolgálhatnak a felmérés nemzetközi vontakozásaival behatóbban foglalkozók számára. Az ERA-adatbázis anyaga remek eszköz minden oktatáskutató számára, összetett keresőrendszere kivonatokat, gyakran teljes online cikkváltozatokat dob ki.