| 7. | | 31991 D 0450: A Bizottság 1991. július 26-i határozata a bruttó nemzeti termék piaci áron történő összeállításának összehangolásáról szóló 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv 1. cikkének végrehajtásával összefüggésben a tagállamok területének meghatározásáról (HL L 240. szám, 1991.8.29., 36. o.). A melléklet a következő szövegrészekkel egészül ki: | a) | | a Belgiumra és Dániára vonatkozó szövegrészek között: „A Cseh Köztársaság gazdasági területe az alábbiakat foglalja magában: | — | | a Cseh Köztársaság területe, |
| — | | a nemzeti légtér, a felségvizek és a nemzetközi vizek alatt húzódó kontinentális talapzat, amelyek felett az ország kizárólagos jogokat élvez, |
| — | | területi enklávék, azaz a világ más részein található olyan földrajzi területek, amelyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján az ország állami szervei (nagykövetségei, konzulátusai, katonai támaszpontjai, kutatóállomásai stb.) használnak, az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek kivételével minden ügylet tekintetében, |
| — | | területen kívüli enklávék, azaz az ország saját földrajzi területének olyan részei, melyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján más országok állami szervei, az Európai Közösségek intézményei vagy nemzetközi szervezetek használnak, csak az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek tekintetében, |
| — | | az ország kontinentális talapzatán kívüli nemzetközi vizeken lévő olaj, földgáz stb. készletek, amelyeket a fenti francia bekezdésekben meghatározott területeken letelepedett egységek termelnek ki.” |
|
| b) | | a Németországra és Görögországra vonatkozó szövegrészek között: „Az Észt Köztársaság gazdasági területe az alábbiakat foglalja magában: | — | | az Észt Köztársaság területe, |
| — | | a nemzeti légtér, a felségvizek és a nemzetközi vizek alatt húzódó kontinentális talapzat, amelyek felett az ország kizárólagos jogokat élvez, |
| — | | területi enklávék, azaz a világ más részein található olyan földrajzi területek, amelyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján az ország állami szervei (nagykövetségei, konzulátusai, katonai támaszpontjai, kutatóállomásai stb.) használnak, az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek kivételével minden ügylet tekintetében, |
| — | | területen kívüli enklávék, azaz az ország saját földrajzi területének olyan részei, melyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján más országok állami szervei, az Európai Közösségek intézményei vagy nemzetközi szervezetek használnak, csak az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek tekintetében, |
| — | | az ország kontinentális talapzatán kívüli nemzetközi vizeken lévő olaj, földgáz stb. készletek, amelyeket a fenti francia bekezdésekben meghatározott területeken letelepedett egységek termelnek ki.” |
|
| c) | | az Olaszországra és Luxemburgra vonatkozó szövegrészek között: „A Ciprusi Köztársaság gazdasági területe az alábbiakat foglalja magában: | — | | a Ciprusi Köztársaság területe, |
| — | | a nemzeti légtér, a felségvizek és a nemzetközi vizek alatt húzódó kontinentális talapzat, amelyek felett az ország kizárólagos jogokat élvez, |
| — | | területi enklávék, azaz a világ más részein található olyan földrajzi területek, amelyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján az ország állami szervei (nagykövetségei, konzulátusai, katonai támaszpontjai, kutatóállomásai stb.) használnak, az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek kivételével minden ügylet tekintetében, |
| — | | területen kívüli enklávék, azaz az ország saját földrajzi területének olyan részei, melyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján más országok állami szervei, az Európai Közösségek intézményei vagy nemzetközi szervezetek használnak, csak az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek tekintetében, |
| — | | az ország kontinentális talapzatán kívüli nemzetközi vizeken lévő olaj, földgáz stb. készletek, amelyeket a fenti francia bekezdésekben meghatározott területeken letelepedett egységek termelnek ki. |
A Lett Köztársaság gazdasági területe az alábbiakat foglalja magában: | — | | a Lett Köztársaság területe, |
| — | | a nemzeti légtér, a felségvizek és a nemzetközi vizek alatt húzódó kontinentális talapzat, amelyek felett az ország kizárólagos jogokat élvez, |
| — | | területi enklávék, azaz a világ más részein található olyan földrajzi területek, amelyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján az ország állami szervei (nagykövetségei, konzulátusai, katonai támaszpontjai, kutatóállomásai stb.) használnak, az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek kivételével minden ügylet tekintetében, |
| — | | területen kívüli enklávék, azaz az ország saját földrajzi területének olyan részei, melyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján más országok állami szervei, az Európai Közösségek intézményei vagy nemzetközi szervezetek használnak, csak az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek tekintetében, |
| — | | az ország kontinentális talapzatán kívüli nemzetközi vizeken lévő olaj, földgáz stb. készletek, amelyeket a fenti francia bekezdésekben meghatározott területeken letelepedett egységek termelnek ki. |
A Litván Köztársaság gazdasági területe az alábbiakat foglalja magában: | — | | a Litván Köztársaság területe, |
| — | | a nemzeti légtér, a felségvizek és a nemzetközi vizek alatt húzódó kontinentális talapzat, amelyek felett az ország kizárólagos jogokat élvez, |
| — | | területi enklávék, azaz a világ más részein található olyan földrajzi területek, amelyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján az ország állami szervei (nagykövetségei, konzulátusai, katonai támaszpontjai, kutatóállomásai stb.) használnak, az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek kivételével minden ügylet tekintetében, |
| — | | területen kívüli enklávék, azaz az ország saját földrajzi területének olyan részei, melyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján más országok állami szervei, az Európai Közösségek intézményei vagy nemzetközi szervezetek használnak, csak az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek tekintetében, |
| — | | az ország kontinentális talapzatán kívüli nemzetközi vizeken lévő olaj, földgáz stb. készletek, amelyeket a fenti francia bekezdésekben meghatározott területeken letelepedett egységek termelnek ki.” |
|
| d) | | a Luxemburgra és Hollandiára vonatkozó szövegrészek között: „A Magyar Köztársaság gazdasági területe az alábbiakat foglalja magában: | — | | a Magyar Köztársaság területe, |
| — | | a nemzeti légtér, a felségvizek és a nemzetközi vizek alatt húzódó kontinentális talapzat, amelyek felett az ország kizárólagos jogokat élvez, |
| — | | területi enklávék, azaz a világ más részein található olyan földrajzi területek, amelyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján az ország állami szervei (nagykövetségei, konzulátusai, katonai támaszpontjai, kutatóállomásai stb.) használnak, az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek kivételével minden ügylet tekintetében, |
| — | | területen kívüli enklávék, azaz az ország saját földrajzi területének olyan részei, melyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján más országok állami szervei, az Európai Közösségek intézményei vagy nemzetközi szervezetek használnak, csak az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek tekintetében, |
| — | | az ország kontinentális talapzatán kívüli nemzetközi vizeken lévő olaj, földgáz stb. készletek, amelyeket a fenti francia bekezdésekben meghatározott területeken letelepedett egységek termelnek ki. |
A Máltai Köztársaság gazdasági területe az alábbiakat foglalja magában: | — | | a Máltai Köztársaság területe, |
| — | | a nemzeti légtér, a felségvizek és a nemzetközi vizek alatt húzódó kontinentális talapzat, amelyek felett az ország kizárólagos jogokat élvez, |
| — | | területi enklávék, azaz a világ más részein található olyan földrajzi területek, amelyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján az ország állami szervei (nagykövetségei, konzulátusai, katonai támaszpontjai, kutatóállomásai stb.) használnak, az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek kivételével minden ügylet tekintetében, |
| — | | területen kívüli enklávék, azaz az ország saját földrajzi területének olyan részei, melyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján más országok állami szervei, az Európai Közösségek intézményei vagy nemzetközi szervezetek használnak, csak az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek tekintetében, |
| — | | az ország kontinentális talapzatán kívüli nemzetközi vizeken lévő olaj, földgáz stb. készletek, amelyeket a fenti francia bekezdésekben meghatározott területeken letelepedett egységek termelnek ki.” |
|
| e) | | az Ausztriára és Portugáliára vonatkozó szövegrészek között: „A Lengyel Köztársaság gazdasági területe az alábbiakat foglalja magában: | — | | a Lengyel Köztársaság területe, |
| — | | a nemzeti légtér, a felségvizek és a nemzetközi vizek alatt húzódó kontinentális talapzat, amelyek felett az ország kizárólagos jogokat élvez, |
| — | | területi enklávék, azaz a világ más részein található olyan földrajzi területek, amelyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján az ország állami szervei (nagykövetségei, konzulátusai, katonai támaszpontjai, kutatóállomásai stb.) használnak, az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek kivételével minden ügylet tekintetében, |
| — | | területen kívüli enklávék, azaz az ország saját földrajzi területének olyan részei, melyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján más országok állami szervei, az Európai Közösségek intézményei vagy nemzetközi szervezetek használnak, csak az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek tekintetében, |
| — | | az ország kontinentális talapzatán kívüli nemzetközi vizeken lévő olaj, földgáz stb. készletek, amelyeket a fenti francia bekezdésekben meghatározott területeken letelepedett egységek termelnek ki.” |
|
| f) | | a Portugáliára és Finnországra vonatkozó szövegrészek között: „A Szlovén Köztársaság gazdasági területe az alábbiakat foglalja magában: | — | | a Szlovén Köztársaság területe, |
| — | | a nemzeti légtér, a felségvizek és a nemzetközi vizek alatt húzódó kontinentális talapzat, amelyek felett az ország kizárólagos jogokat élvez, |
| — | | területi enklávék, azaz a világ más részein található olyan földrajzi területek, amelyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján az ország állami szervei (nagykövetségei, konzulátusai, katonai támaszpontjai, kutatóállomásai stb.) használnak, az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek kivételével minden ügylet tekintetében, |
| — | | területen kívüli enklávék, azaz az ország saját földrajzi területének olyan részei, melyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján más országok állami szervei, az Európai Közösségek intézményei vagy nemzetközi szervezetek használnak, csak az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek tekintetében, |
| — | | az ország kontinentális talapzatán kívüli nemzetközi vizeken lévő olaj, földgáz stb. készletek, amelyeket a fenti francia bekezdésekben meghatározott területeken letelepedett egységek termelnek ki. |
A Szlovák Köztársaság gazdasági területe az alábbiakat foglalja magában: | — | | a Szlovák Köztársaság gazdasági területe, |
| — | | a nemzeti légtér, a felségvizek és a nemzetközi vizek alatt húzódó kontinentális talapzat, amelyek felett az ország kizárólagos jogokat élvez, |
| — | | területi enklávék, azaz a világ más részein található olyan földrajzi területek, amelyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján az ország állami szervei (nagykövetségei, konzulátusai, katonai támaszpontjai, kutatóállomásai stb.) használnak, az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek kivételével minden ügylet tekintetében, |
| — | | területen kívüli enklávék, azaz az ország saját földrajzi területének olyan részei, melyeket államok közötti nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján más országok állami szervei, az Európai Közösségek intézményei vagy nemzetközi szervezetek használnak, csak az enklávét alkotó földterület és a megvásárlásakor a földterületen található épületek tulajdonjogára vonatkozó ügyletek tekintetében, |
| — | | az ország kontinentális talapzatán kívüli nemzetközi vizeken lévő olaj, földgáz stb. készletek, amelyeket a fenti francia bekezdésekben meghatározott területeken letelepedett egységek termelnek ki.” |
|
|