Macskaszoros: 2/4

 

 

Harry, most Sun, kőolajmérnök.

 

Sun: Kapitalista barom! Rühes kutya! (Utánozza Samet). Javítsa meg, Sun! Hat, nem, négy órán belül! Francos szerencsétlen! Elsüllyesztem én az egész kócerájodat! Elsőre nem sikerült úgy, ahogy kellett volna. Egy kicsit megnyúzódott a cső, a nyomás miatt a pumpa majdnem eltolta az egész központi tartályt ellátó vezetéket, kivédtem egy gyönyörű robbanást. Megmutatom én neked, imperialista féreg, hogy eljössz idáig! A kelet-európai csajokkal ellenőriztetett dorongocskáddal együtt. Nem tud elég kelet-európai csajt adni nektek Buddha. Ahogy nekik sem elég a világ dollárja sem. Amikor megtámadtátok a hazámat, összevissza szórva a bombákat, kiestek a fogtöméseim. Amikor megtámadtátok a hazámat, az én kis komoly országom nem kapcsolódott egyetlen tengelyhez sem. Mi ott csendben csak a kommunizmussal és az életünkkel foglalkoztunk. Amikor megtámadtátok a hazámat, a legfelsőbb parancsnokunk, életünk napsugara, azt parancsolta nekem: Sun! Menj ki az óceánra és vess véget a muzsikájuknak! Vágd el a kolbászukat! Amikor megtámadtátok az én tiszta, rendes, szorgalmas, szerető, nyakig gombolt hazámat… Nyakig… Elege lett a mi főparancsnokunknak és azt mondta: Sun, menj ki az óceánra és süllyeszd el azt a kócerájt! Vágd el az üzemanyag-ellátásukat! Süllyeszd el Sammel együtt az óceán fenekére! Samtől ered minden rossz! (Cseng a telefonja) Igen, főnök! Várom, persze… Persze… Persze… Meglesz, természetesen … Természetes, hogy… Meglesz…Várom a hajóhídon. Kimegyek most a csövek közül… Tudom, tudom, értettem, vicc volt. Látom a helikopterét, orrán a sassal.

 

 

A Hang és a Női hang

 

A Hang: Tökéletesen látszanak.

Női hang: Nagyon kicsik.

A Hang: Látszólag.

Női hang: Minden rendben?

A Hang: Tökéletes.

Női hang: Akkor…

A Hang: Találkozunk a jövő hónapban.

Női hang: Köszönöm.

A Hang: Semmiség.

Harry és Paul tele égési sebekkel, ugyanott, a fehér járatban.

Harry: Mi volt ezekkel a villózásokkal?

Paul: Fáj.

Harry: Megégett valamid?

Paul: Neked van égett szagod.

Harry: Téged grillen sütöttek.

Paul: Téged nyárson.

Harry: Mikor a fenébe pörköltek meg minket, mert én le sem hunytam a szemem?

Paul: Én sem.

Harry: Haladnak ezek a korral… Elkészítettek, mint a KFC-ben.

Paul: Kik készítettek el?

Harry: Kik, kik… A szurkosok, patások, meg a főnökük, Belzebub.

Paul: Ne ijesztgess.

Harry: Én ijesztgetlek? Nem látod, hogy nézünk ki?

Paul: Világos, nem feketelyuk. Ez a semmi, vagyis a túlvilág.

Harry: Emlékszel, mit kérdeztem tőled?

Paul: Mit?

Harry: Hogy miben hiszel.

Paul: És válaszoltam?

Harry: Nem.

Paul: Megmondom most. Semmiben.

Harry: Mondjad, ahogy akarod. Inkább próbáljuk felidézni, hogy jutottunk ilyen állapotba.

Paul: Leszálltam a helikopterrel, a kis kandúrom, a kiscicám még vonalban volt.

Harry: A cementfojtás nem tartott. A nyomás a csőben…

Paul: Miféle fojtás?

Harry: Micsoda helikopter?

Paul: A cicus…

Harry: A cicusnak van valami köze egy bizonyos macskához?

Paul: Macska… Én nem tartok macskát. Allergiás vagyok.

Harry: Én se tartok.

Paul: Akkor hagyd abba, tanácstalan vagyok. Próbálok visszaemlékezni.

Harry: A túlvilágon mindig ég a tűz.

Paul: Nem alszik el? Mit raknak rá?

Harry: Balekokat. Ilyen balekokat, mint mi. Ha okosabbak lettünk volna, benyaljuk magunkat és most lógathatnánk a lábunkat. Nem volnánk hidegsültek a nagy semmi közepén.

Paul: Benyaljuk magunkat most.

Harry: Túl késő.

Paul: Olvastam én is ezt-azt az életben. Emlékszem, hogy valahol azt írták, hogy az utolsókból lesznek az elsők.

Harry: És ezt te helyénvalónak találod?

Paul: Ilyen helyzetben összeállok az ördöggel is. Megdumáljuk, és amikor már ott túl leszünk, rácsapjuk az ajtót.

Harry: Mégiscsak hiszel te valamiben. Ott túl… Azt jelenti… De hogy csapjuk rá az ajtót?

Paul: Hogy, hogy? Ha egyszer odajutottunk, aláássuk a hatalmát és egy kis szerencsével átvesszük a helyét.

Harry: Arra gondolsz, hogy átvesszük az Ő helyét?

Paul: A nagyfőnökét, az Úrét… Vagy hívják akárhogy. Valakinek lennie kell, aki tisztába rakja, gondoskodik arról a helyről. Meghülyültél?

Harry: A franc egyen meg… Bolondja… Ha mégis létezik, azt akarod, hogy Őt távolítsuk el, aki magán hordja a nehezét? El tudod te képzelni, mennyi munka van ott? Mi csak jól elvagyunk itt.

Paul: Nem emlékszem, mit kellene tennünk, hogy magunkra vonjuk a figyelmét.

Harry: És akkor én hülyültem meg? Tetteket. Jótetteket. Minél többet.

Paul: Ebben a nagy semmiben? Mivel, kiért?

Harry: (Nevet) Például énértem. Vakard meg a hátamat.

Paul: Vakard meg te. (Eltávolodik) Eszembe jutott egy stikli. Ecc, pecc, kimehetsz, kicsi vagyok én, majd megnövök én, sovány vagyok én… Hogy a fenébe volt? Segítesz? Gyere, na, segíts. Ecc, pecc, kimehetsz, sovány vagyok… Vagy nyeszlett vagyok.

Harry: Áttértél a kiszámoló versekre? Akkor segíts magadon, dilis. Mintha azt mondtad volna, hogy nem hiszel semmiben.

Paul: Te mész ki.

Harry: Te.

Paul: Te, te, te, te…(Kimegy)

 

 

Harry, most Ion.

 

Ion: Szereztem egy Mercedest, de a csűrben tartom, a széna alatt. Az unokatestvérem, Tase hozta Berlinből. Francos németek, hol tanulták vajon, hogy ilyen ékszereket csináljanak. Összeszűrték a levet a földönkívüliekkel. Mert ez ufótechnika. Megmozgatod a füled és elindul a zene. Köhintesz és kinyílnak az ablakok. Tase valami Gerhardt garázsából hozta, annak volt még kettő. Nem fog neki hiányozni. Nekem nem volt egy se. Azelőtt éjjelente egy Daciát vettem ki a széna közül, szegény autó. A lopáshoz nagyon nem volt jó. Ott a sebesség létkérdés. Tizenkét éve megválasztattam magam polgármesternek. Kész tönkremenés… A gyerekek iskolában, pénz, pénz, pénz. A feleségem Olaszban, nem megy az üzlet, lopok hát én is. Lopok ezt-azt a falusiaktól minden éjjel. Néha elvisz Tase a hétvégén Párizsba, Berlinbe… Nem semmi, végiglátogattam vele az összes páváskodó fővárost. Nem, hazudok, Moszkvában nem voltunk. Tase szerint jobb is, az oroszoktól ne vegyél el semmit. Most éjszaka épphogy megérkeztem. Nem ment jól. Négy tyúk, egy kis pulyka, két ruca és hat kis téesznyugdíj. Nem jó. Az egyik, Pantelimon, brigádos volt a téeszben, felkelt pisilni. Épp amikor matarásztam a matraca alatt. Mit csinálhattam volna? Megfojtottam. Aztán szépen feltettem a nadrágszíját a nyaka köré. Holnap biztos mutatják majd az ötórás hírekben. Még eddig sosem volt ilyen pechem. Általában azokat, akiknél készülök eljárni, közmunkára fogom. Árkot ásnak, hidat javítanak, este meg holtfáradtan elnyúlnak. Ezzel a Pantelimonnal van még egy baj. A fia, Nyihogi, a Francia Idegenlégióban szolgál. Most hazajön az ünnepekre. Ha kiszagol valamit, ha gyanakodni kezd rám, nekem annyi.