„A multunk a második szív, ami bennünk dobog”1: 4/4

 

918. jun. 2.

 

Drága Irénkém!

 

Utolsó leveledet 27-én kaptam elindulásom előtt. Irgalmatlanul rossz, h. most újra sokáig nem kaphatok tetőled semmi hírt és ha nem tudnám, hogy már jobban vagy valamennyire, egyenesen kétségbe kellene esnem. Átkozott sorsom megint elodázásokat csinált; nagyon kérlek, hogy ne haragudjál reám ezért. Egy lapon jeleztem már, h. kórházba megyek. Valami még mindig maradt hátra nyomorúságomból, és így nem akarok, nem szabad haza mennem; egyszer véglegesen és örökre meg kell szabadulnom ettől. Mindenre kérlek, ne utálj érte. Se nem tehetek róla, de meg ki akarok és ki fogok gyógyulni. Az egésznek csak az a kérdése, ne lökdösnének katonáéknál ide és oda és volna egyszer tisztességesen alkalmam végigcsinálni egy kúrát megszakítás nélkül. Azt hiszem, ezúttal mégis sikerülni fog. Már csak nagyon gyengén nyilvánul ez a baj, és ha most benn tudok maradni 4-5 hétig kezelés alatt, akkor biztos rendbe jövök. Jobb is nekem így, hogy messzire vagyok hazulról, olyan helyen, ahol senki nem ismer és nem kerekedik híre. Szebenben el kellett költeni egy csomó pénzt orvosra, nem mertem korházba vonulni, ami mégis csak legokosabb lett volna, mert másnap mindenki tudott volna róla.

 

Itt kaptam volna egy ideiglenes beosztást, hazatérő-fogolytáborban kellett volna lennem Propagandaoffiziernek, de úgysem maradtam volna sokáig, mert a jövő héten az egész tábor átköltözik abba a faluba, ahol idáig voltam.

 

És mindenképpen be kellett jönnöm a korházba. Ebben a korházban nem maradok soká; mindössze 2-3 napig. Aztán Magyarország felé schlibolnak el, ahonnan legalább gyorsabb lesz a levelezés. Tehát addig ne írj, míg az új korház címét meg nem írtam, ott úgysem kaphatnám már meg a leveled.

 

Tegnap feladtam a júliusi gázsimnak 2. felét. Remélem, megkaptad. Az 1. felét még régi állomáshelyemről küldtem 5 nappal ezelőtt. Összesen 200 korona. Nagyon kérlek fordits elsősorban fizikai jólétedre gondot. Amint megérkezem az új korházba, irni fogok haza is egy hosszú levelet az anyámnak, melyben meg fogom kérni valamire abban az esetbe, ha a pénzügyigazgatóságtól még nem kaptál volna semmit. Neked most nagyon nyugodtan, gondtalanul kellene élni, h. kiheverd a szenvedéseidet. Amit abban a legutolsó lapodban irtál arra gondolnod sem szabad. Nem úgy lesz, és meg fogod látni, hogy minden jobban, másképp lesz, szebben, tisztán és kellemesen fogjuk leélni ezt az életet, amelyben eddig csak bajaink, nyomorúságaink voltak. Ne hagyd el magad egyetlen szivem. Ennek a négyesztendős kinnak is úgylátszik vége következik. Nem tart már soká.

 

Kezedet csókolom és nagyon ragaszkodom hozzád. G.

 

 

918.VI/5 tábori levél, a bélyegen: Mikulicyzn 412

Ngs. Tabéry Gézáné úrnőnek

Nagyvárad, Kálvária u. 21

Ungarn

 

Drága Irénkém!

 

Az éjjel érkeztem ide, ahol minden valószínűség szerint hosszabb időt fogok tölteni. Hogy mennyit, azt nem tudom még. Részint azért, mert itt abszolute komolyan és véglegesen gyógyítják az embert amint látszik. És igazán torkig vagyok már vele, hogy emiatt a hülye kis nyavalya miatt annyi bajom van és a lelkiállapotomat támadja meg főképen az arra való gondolás, hogy mit érezhetsz, mit gondolhatsz Te most amikor neked is megvan a magad bajod.

 

Kérlek szépen, ne vesd fel azt a kérdést, hogy érdemes volt-e az életedet hozzám kötni. Erre az egyre kérlek csak nagyon. Várd meg míg hazajövök. És köszönöm neked, hogy csak tisztán és csak érted élve akarok hazamenni, és minden eddigi nyomorúságunkért kárpótolni akarlak, ha kárpótlásnak elfogadod borzasztó nagy ragaszkodásomat minden fizikai nyavalyán túl élő szeretetemet irántad és azt az egyetlen törekvésemet, hogy jól és boldogan élj. Írj azonnal és lehetőleg kimerítően magadról. Aztán írd meg, kaptál-e már valamit pénzügytől és egyáltalán hogy állsz anyagilag. Megkaptad-e két részletben a 200 koronát tőlem júliusban? Anyám azonnal rendelje meg a p.ü. könyvet azonnal, vagy Te is megrendelheted utánvéttel az anyámék címére. Amit ők küldtek, úgy látszik végleg elveszett. Én nem tudom, honnan kell megrendelni. Ne haragudj h. nem írok ma többet. De Te azonnal írj, mert egy örökkévalóság, h. hibádon kívül nem kaptam hírt tőled. A levélre 15 zill bélyeg kell. Galíciában vagyok, egész közel a határhoz. Azért is jó ha korházban vagyok, mert csak korházon keresztül kerülhetek vissza a káderemhez. Holnap v. holnapután többet irok. Cimem. Reservespital Mikulicyzn Galitien/Über Marmarossziget. Addig is míg többet nem írok sokszor csókolom drága kezeidet és minden jót kívánok, Géza