Kassák Lajos nem az az ember, aki sokáig kibírja tettek nélkül. Ezért tért vissza Magyarországra a rá nézve kényszerű inaktivitást jelentő emigrációból s indította meg a mult évben pár hónap mulva már a Dokumentum-ot. A Dokumentum megszünt. De várni lehetett, hogy más támad fel helyébe. Ez az uj Kassák-tett: a „Munka”.*

Programm-lap, mint Kassák minden lapja. Mégis: nagy a távolság a „Tett” és a „Ma”-tól a „Munká”-ig. A Programm tartalmában, a célkitűzések irányvonalában. Igen, Kassák kezdettől fogva szociális művészetet akart csinálni. Az első lapjai azonban inkább a művészetre fektették a hangsúlyt: irodalmi és képzőművészeti szemlék voltak. Ma a szociálison másképen is van a hangsúly: a „Munka” nemcsak a szociális művészet orgánuma akar lenni, hanem minden szociális munkáé.

„Mikor ennek a lapnak írását és kiadását elhatároztuk, tudatában voltunk annak, hogy egy szociális cselekedet elvégzésére vállalkozunk... Ma minden dilettantizmust, demagóg vezérkedést károsnak és elítélendőnek tartunk, úgy a fejlődésben levő egyén, mint a fejlődésben vajúdó új társadalom szempontjából. S ha lapunk hasábjain nem is csinálunk napi politikát, munkásságunk konstruktiv jellegével tiltakozunk minden frázis ellen s tanujelét próbáljuk adni annak, hogy egy új fejlődés kezdeti stádiumába érkeztünk el, amelynek minden területén számolnunk kell a hétköznapok realitásával. Ugy a politikusnak, mint a közgazdásznak, a tudósnak és a technikusnak, a művésznek, mindnyájunknak egyetlen feladata van ma: az élet reális adottságainak szociális szempontú, gyökeres átalakítása.”

Tiltakozás minden frázis ellen s számolás a hétköznapok realitásával, ez kb. annyit jelent Kassák esetében, hogy egyrészt legyen vége az elméleti programcsinálásnak, másrészt ott és úgy kapcsolódjunk bele a jövő előkészítésének munkájába, ahol és ahogy tudunk. Ez kétségtelenül nem a „Tett” és a „Ma” programmja. Hosszú fejlődés útja vezetett el idáig, amely éppen úgy visszatükröződik Kassák művészi alkotó munkájában is. Elég összehasonlítani régi verseinek legnagyobb részét legjobb regényeivel. A régi módi irodalomtörténetírás úgy fejezné ezt ki: letisztulás, leegyszerűsödés, lehiggadás.

Ez a lehiggadás jellemzi a „Munka” programmját is. Ez nem fog mindenkinek tetszeni s lesznek, akik rossz néven fogják venni Kassáktól az élet reális adottságaihoz való alkalmazkodást. Főleg azok, akik más reális adottságokat látnak s ezekbe kivánnak kapcsolódni. Kassák ezekkel szemben az értelemre hivatkozik: „A tudományos szocializmus elvet minden utópiát, levegőben okoskodást. Számol az adott realitásokkal, taktikai módszerét és harci tempóját nem az érzelem, hanem az értelem határozza meg.” És: „A tiszta kollektiv embertípus ma még nincs jelen közöttünk, elméleti megrajzolása is merőben utopisztikus ... A mai ember, mint cselekvő és szenvedő részese a mai társadalmi formáknak, éppen a marxi dialektikai értelemben még nem lehet teljességben szocialista. Valamenynyien útban vagyunk szocialista önmagunk felé.” Kétségtelenül helytálló megállapítás s ha Kassák taktikáját és harci tempóját az általa látott realitásokhoz méri, azt senki se veheti tőle rossz néven. Mindenki csak így végezhet őszinte, lélekből fakadó munkát.

A „Munka” első, szeptemberi száma Kállai Ernőtől, Nádass Józseftől, Balogh Vilmától, Bor Páltól, Braun Ferenctől, Gró Lajostól, Rabin Lászlótól, Halka Lászlótól, Jusztus Györgytől, Forgó Páltól hoz cikkeket, Illyés Gyulától verset, Sandburg, Dos Passos, Gorki, Hemingway, A. Bayer fordításokat, W. Baumeister, Moholy-Nagy, Kmetti János reprodukciókat. A lap tipografiai tervezése – Kassák munkája – igen sikerült. (d. l.)

* Munka. Művészeti és társadalmi beszámoló. Szerkeszti Kassák Lajos Budapesten.