A legnagyobb mozi

Az eddig létező összes moziknál nagyobb lesz a New-Yorkban most épülő Roxy színház, amely 10.000 nézőt fog befogadni s amellett oly tágas a berendezése, a sorok oly távolságban vannak egymástól, hogy el lehet közöttük sétálni, anélkül, hogy a bennülöket fel kellene állítani. Napi négy előadást számítva az új színházban naponta 40.000 ember nézheti meg ugyanazt a filmet.

Mennyi lesz a világ dolgozó népessége 1931-ben és 1941-ben?

Bowley angol professzor a jelenlegi születési és halálozási arány alapján kiszámította, hogy mennyi lesz a különböző országok dolgozó népessége 1931 és 1941-ben. A következő táblázat megadja milliókban a 15 és 70 év közötti népesség számát:

A táblázat szerint az Egyesült-Államok munkaképes népessége 1931—41. között körülbelül 8 millióval fog megszaporodni, amihez hozzájárul még a mai bevándorlási kvotát véve alapul kb. egy-két millió. Japán közgazdaságának ugyanezen idő alatt 3 ós fél millió dolgozni akarónak kell majd munkát adnia, Olaszországnak 2 és fél millió, Németországnak 1 és háromnegyed millió, Angliának másfél millió ujabb dolgozót kell majd a gazdasági életbe elhelyeznie. Egyedül Franciaország fog visszaesést mutatni, ahol 1941-ben fél millióval kevesebb munkaképes egyén lesz, mint 1931-ben, hacsak valamilyen módon születési arányszámát meg nem tudja változtatni, vagy bevándorlással nem tudja a hiányt pótólni.

Zola és a lefegyverzési konferencia

Zola irja: „Az állatoknak még nincs hazája, nincsenek német kutyák, olasz kutyák, francia kutyák. Csak kutyák vannak mindenütt, akik szenvednek, mikor ütik őket. Nos, nem lehetne azzal kezdeni, hogy a különböző nemzetek fiai egyesüljenek abban a szeretetben, amivel az állatoknak tartoznak? Ebből az általános, az országhatárokon átlépő állatszeretetből talán át lehetne aztán jutni az emberszeretethez?... Ha Zola jelen lett volna a leszerelési konferencián, talán el tudta volna fogadtatni javaslatát, hogy minden ország szerelje le kutya-korbácsainak egy harmadát. A világháború mérlege

A világháborúban 10 millió ember esett el s kb. kétszer olyan nagyszámú sebesült meg. Az elesettek koporsóival, ha egymás mellé állitanánk őket, egy 10 ezer km-es útat –pl. Berlintől Vladivosztokig –lehetne kirakni. Ha e koporsókat vasuti vagonokba raknák, ötvenet minden kocsiba, úgy tízezer, húsz kocsiból álló, halotti vonatra volna szükség, hogy az elesetteket hazájukba szállítsa. A világháború a résztvevő népeknek kb. 700 milliárd aranymárkába került. Nem könnyü dolog e számnak valóságos jelentését elképzelni. Némileg segiti a fantáziánkat, ha meggondoljuk, hogy ez az összeg kb. kétszerese az egész világ vasúthálózata értékének, s kb. huszonötszöröse az egész világ kereskedelmi flottája értékének. Az összes aranynak értéke, amelyet az egész világon a XV-ik század óta kibányásztak, nem teszi ki csak mintegy 10—11 százalékát a világháború költségeinek.

A világ kereskedelmi flottája

Az angol Lloyd Register közli a világ kereskedelmi flottája fejlődésének legujabb számadatait. Az elmult évben 400 ezer tonnával gyarapodott a világ kereskedelmi flottája. Ma kitesz összesen 65 millió tonnát. Levonva ebből a kiöregedett hajókat, a kis hajókat és a halász bárkákat, marad a rendes személy és árú szállításra kb. 25 millió tonna, mint ténylegesen forgalomban levő hajómennyiség. A fejlődés az utóbbi években nem annyira a hajótérben, a tonnatartalomban, mint inkább más körülményekben van. Igy rendkívülien megnövekedett a hajók átlagos nagysága. 889 nyolcezer tonnán fölüli hajó van összesen s ebből 210-et a legútóbbi 5 évben épitettek. A hajók sebessége rendkívüli módon megnövekedett. Mig a vitorlás hajók lassankint teljesen eltünnek, addig a motoros hajók száma állandóan növekszik. A gőzről az olajra való áttérés is nagy léptekkel történt. Mig 1924-ben csak 2.6 percentjét a hajóknak fűtötték olajjal, addig ma már 28.4 százalékát. Ugy, hogy a szénnel fütött hajók száma 88-ról 62 százalékra esett. Angliáé a világflotta 32 százaléka (1914-ben 44 és fél százaléka). Angliáé a világflottából 19 millió tonna, Egyesült Államoké 7 millió tonna, Japáné 4 millió, Olaszországé, Franciaországé és Németországé egyenként 3 és fél millió tonna.

Kollektiv energia-termelés

A tehnika gyors fejlődése maga után vonja a szükségletkielégités mindinkább kollektivebbé váló kielégítési módjait. A központosítás olcsóbbá teszi a termelést, miért is tehnikai kultúránk természetesen adódó tendenciája, hogy a szükségletek kielégítésére szolgáló üzemeket centralizálja. Hogy ez ma már milyen nagy arányokat ért el, arra a következő´ példa. Németország egész területe ma kb. 50 részterületre oszlik, melyeknek ellátását elektromos erővel egy-egy óriási elektromos mű szolgálja. Németország összes nyilvános áramellátása 12.000 millió kilówatt-óra. Ennek a mennyiségnek kb. felét 12 nagy elektromos mű szolgáltatja, ami annyit jelent, hogy Németország lakósságának a felét, vagyis kb. 30 millió lakost mindössze 12 elektromos mű lát el elektromos erővel.

Német-francia cseregyerekek

A francia közoktatásügyi miniszter egy köriratot intézett az összes francia iskolákhoz, amelyekben fölhivja azokat, hogy a német egyetemek, felső és középiskolák tanrendjét függeszék ki helyiségeikben és mindenképen azon legyenek, hogy tanítványaik a német iskolákba tanulmányútakra menjenek. Ugyanilyen rendeletet adott ki a német iskolák számára a porosz közoktatásügyi miniszter. A két minisztérium intézkedését az ily irányú privát kezdeményezésnek elért nagy sikere váltotta ki. Talán lehet remélni, hogy az iskolás gyermekek e kicserélése többet fog tenni a béke érdekében, mint a terméketlen konferenciázások.

Német-francia és francia-német szemle

Felix Berteaux, Fociilon, Henri Lichtenberger, Marcel Ray és más kiváló francia intellektuálisok részvételével az ősszel Emile Paul kiadásában egy francia-német szemle fog megjelenni. Maurice Baucher és Maurice Betz fogják szerkeszteni. Ezzel párhuzamosan Németországban egy német-francia szemle fog megjelenni, amelyet Einstein, Thomas Mann, Stefan Zweig és mások közremüködésével Otto Grautoff és Heinrich W. Jakob fognak szerkeszteni. A kettős vállalkozás célja a német-francia szellemi közeledés útjának egyengetése.

Indián fölkelés Bolíviában

A napilapok jelentették, hogy Bolíviában óriási méretű indián fölkelés tört ki. Állítólag 200ezer indián vesz részt benne. Minthogy az egész Bolivia népessége alig 3 millió lakos, a fölkelés óriási méretűnek mondható. A napilapok semmi pozitívumot nem hoztak a fölkelés inditó okairól. A helyzetet jobban megértjük, ha tudjuk, hogy Bolivia termelésének legjelentékenyebb részét a fémbányászat képezi, amelyet az amerikai tőke a benszülött indiánok fölhasználásával aknáz ki. A világ óntermelésének kb. felét Bolíviában nyerik és a világ ón-fogyasztásának 3/4-e az Egyesült Államokra esik. Az Egyesült Államok ónellátása tehát legnagyobb részt Bolíviától függ. Innen az amerikai tőke nagy érdeklődése. Az óntermelés különben a legjövedelmezőbb termelési ág, minthogy a háború óta a világon állandó ónhiány van. A bolíviai ón-termelés fokozásának azonban nagy akadálya a munkáshiány. Különösen, mert ugyanakkor az ólom termelés is óriási föllendülést nyert az országban. A munkáshiányon az amerikai tőke azzal segít, hogy az indiánokat bekényszeríti a bányákba. Vagy erőszakkal és fenyegetésekkel, vagy pedig az által, hogy kihúz alóluk, födjük elvétele által, minden más megélhetési alapot.

Két és félmillió dolgozó gyermek az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok legmagasabb bírósága mint „alkotmányellenest” elutasította a gyermekmunkának kongresszusi szabályozását. Minélfogva a kérdés az egyes államok hatáskörébe tartozik. Ennek következménye, hogy igen sok államban a gyermekek ipari munkája sehogysem vagy csak igen elégtelenül van szabályozva. A bevándorlás megszigorítása sok déli államban jelentékeny munkáshiányt okozott s ennek következtében az utolsó években igen sok gyermeket alkalmaznak az ipari termelésben. Az amerikai szakszervezeti szövetség elnökének, Greenek közlése szerint jelenleg több, mint két millió 10—15 éves gyermek és legalább két és fél millió 10–16 éves gyermek dolgozik mint bérmunkás az amerikai ipari üzemekben. Egy adat a szabad és boldog Amerika természetrajzához.

Ipari munkások fizetett szabadsága

Az orosz pihenési szabadságot szabályozó törvény minimálisan 14 nap fizetett szabadságot ír elő minden munkás számára, de a nehéz és egészségtelen szakmában dolgozók számára három-négy heti szabadságot. Egy most megjelent statisztika szerint az orosz munkások fizetett pihenési szabadsága 1922-ben 10 nap, 1923-ban 12.7 nap s 1926-ban 14 nap volt. Egyes iparágakban az átlagnál sokkal nagyobb. Például a nyomdászoké 22 és fél nap, textil munkásoké 17 nap.

A légi közlekedés statisztikája

Alig pár év óta, tulaj donképen csak a háború után kezdődött meg a légi közlekedés rendszeresebb kiépítése, mégis már rövid idő alatt annyira jutottunk, hogy a légi közlekedésnek nemcsak térképei, hanem statisztikái is vannak. Igy a légiközlekedés mai állásáról jó áttekintést ad az ismert Hickmann-féle földrajz-statisztikai atlasz legujabb 1927-es kiadása. (Kiadja a Freytag és Berndt féle térképészeti intézet Bécsben.) Ime nehány adat:

Az „Imperial Airways” angol légiközlekedési társaság 1925 április—október között 20.000 utast és 1.170 tonna terhet szállított. Légi járművei összesen 1.387.000 kilométert tettek meg. A „Deutsche Luftverkehr” társaság 1925-ben 55.000 utast és ezer tonna terhet szállított, amelyből 287 tonna levél. Légi járművei 5 millió kilométert tettek meg. A „Junkers Luftverkehr” társaság a közép és keleteurópai légi forgalomnak legnagyobb részét bonyolította le, szállított összesen 93.000 utast, 656 tonna terhet és járművei befutottak 4.800.000 kilométert. A francia légforgalmi társaságok 1925-ben összesen 20.000 utast, 1.800 tonna terhet szállítottak és járművei berepültek 4.700.000 kilométert.

Az angol feleségeknek továbbra is engedelmeskedniök kell.

Az anglikán püspökök tanácsának, amely mostanában dolgozik az angol egyház reformján, egy indítvány fölött kellett döntenie, amely szerint az esketési formulát kellett volna megváltoztatni. A menyasszony eddig arra esküdött, hogy vőlegényének mindig engedelmeskedni fog. A reformjavaslat szerint az „engedelmeskedni” szó helyett a menyasszonynak csak azt kell megfogadnia, hogy férjét mindig szeretni fogja. A Canterbury-ban ülésező püspöki tanácson 29 szó esett a javaslat mellett és 63 a javaslat ellen. Az angol feleségek így további intézkedésig engedelmeskedni kötelesek a férjüknek.

Filmtanszék a newyorki egyetemen

A newyorki Harvard egyetemen megnyitották a filmfakultást. A film és az ezzel kapcsolatos problémák lesznek az előadások tárgyai. Az amerikai filmipar kiváló egyéniségei fognak előadásokat tartani a film gazdasági és művészeti problémáiról, míg az irodalmi és más előadásokat az egyetem rendes tanárai tartják. Az első egyetemi magántanár ezen a szakon William Fox.