Főoldal

Korunk 1927 Március

Testkultura

 


A testkultúra – mozgalom immár megérkezett Erdélybe is. Egy-két év óta lapjaink itt-ott foglalkoznak a kérdéssel s nagyobb városainkban olvashatjuk a legmodernebb tornát kináló tornatanárok hirdetéseit. Kétségtelen, hogy ez a széles hullámu európai áramlat elérte a Kárpátokat. S azon sem lehet meglepődni, ha a mozgalom első pionírjai között sok a csepűrágó, aki lelkesedésből vagy üzletből, de a mozgalom igazi értelmének felismerése nélkül, kerül az őt meg nem illető avant garde szerepbe. Az ilyenek sok kárt okoznak a komoly mozgalomnak. Mégis hasznuk is meg van. Jól tudnak rendesen lármázni s puhítják a talajt az elkövetkező komoly pionir számára.


Amilyen már szintén van Erdélyben. Éghy Ghyssa már évek óta dolgozik Aradon a komoly modern testkultura terjesztésén s igen szép eredményeket ért el. Éghy Ghyssáról még kell majd egyszer beszéljünk, nem mint a modern női testkultúra egyik leghivatottabb apostoláról nálunk, hanem, mint táncművésznőről. De most, a napokban megjelent könyve alkalmából (Éghy Ghyssa: Testkultúra, Arad.) csak előbbi minőségében esik szó róla. A ´szépen kiállított, sok fényképfelvétellel gazdag kis könyv nem lép fel nagy igényekkel. Röviden ismerteti a modern testkultúra fő alapelveit. Nem csak az Éghy Ghyssa által képviselt rendszer alapját, a Mensendieck-tornát, hanem azt is, amit a kitűnő művésznő ´erre felépíteni tudott: a ritmikus tornát és az előképzést a művészi táncra.


Arrébb Nyugaton ma már közhely arról beszélni hogy a tánc még sokra hivatott a jövő művészetében. Már azért is, mert lehetővé teszi az aktiv és kollektív részvételt a művészi kifejezésben. A modern táncőrület — amelynek különben a művészethez még semmi köze sincs — talán ennek a sejtelemnek megnyilatkozása. Az egészségügyi torna, amely a testet megneveli és képessé teszi tudatos kifejező munkára és a ritmikus torna, amely megnyitja az emberek számára a testben rejlő kifejező forrásokat, előkészítője egy új művészetnek, amely talán közelebb fog állani a jövő generációkhoz, mint a mi passzivitásba kényszerítő képzőművészeteink. Minden céltudatos és komoly munka, amely ebbe az irányba késziti elő a lelkeket és a testeket, a jövőt épitő cselekedet. Igy az Éghy Ghyssáé is Erdélyben. – d.


 


Vissza az oldal tetejére | |