A franciák mindig azt tartották, hogy Chopin francia eredetű volt. Még az etymologiát is segítségül hívták: chopin (két p-vel is lehet írni) régi francia szó, annyit jelent, mint „heves lökés”, heves lökés, mely képes valamit feldönteni (faire chopper). Ez a szó családnév lett, gyakran találni régi aktákban, de még most is elég használatos. Viszont a lengyel zenetörténészek sem hagyták magukat: Chopin nevét gyakran Szopy-nak írták és szop-ból (szopa-félszer) akarták származtatni.

És úgy látszik, legendákat és tradíciókat sohasem kell a priori elvetni: igazság mindenütt, mindenben lehet — még Chopin lotharingiai származásában is. Ezt bizonyítja Evrard abbé, Marainville plébánosának legújabb felfedezése.

Marainville egy kicsiny falucska a Vogézekben. Félhold alakban terül el egy domboldalon, lakossága alig van több 100 léleknél, mind szőlőművelő. A falu közepén egy kis igénytelen parasztházacska. Itt lakott 1770-ben a falu kovácsa, aki, mint a falúban mindenki, szőlőműves is, neve François Chopin. Egy szép napon, 1787-ben, François fia, Nicolas, titokban elhagyja az apai házat, ahová soha többé nem fog visszatérni. Mivel hirt nem ad magáról soha senkinek, nyoma vész teljesen és lassan-lassan, talán anyját kivéve, el is felejti mindenki.

Abbé Evrard E. Gauche biztatására kutatni kezdett a lotharingiai falucska és közvetlen környéke okmányai közt és nem is sok keresés után meg volt a Chopin-család egész genealogiája. A művész dédapjánál kezdődik.

Egy házassági levél mutatja, hogy Nicolas Chopin, a dédapa, 1738-ban nősült meg. Nicolas fia, François (a nagyapa) házasságlevele szintén napvilágra került, valamint gyermekeinek keresztlevelei is. Ezek szerint Françoisnak — François egyszerű kovács Marainvilleben és „paraszt”, ép úgy, mint elődjei — három gyermeke volt: Nicolas „a szökevény”, aki 1771-ben Marainvilleben született, Anne és Marguerite Chopin. Anne és Marguerite Chopin — a nagynénik — dédunokái, Emile Maire és Marie Coutant (jó, vidéki hangzásu nevek!) élnek jelenleg és még mindig ott a Vogézekben, Marainvilleben, ahonnan „a szökevény” eltünt nyomtalanul.

A lengyel „patrioták” kényszerűlve lesznek belátni az ő legendájuk tarthatatlanságát. E szerint Stanislas Leczinski, a trónfosztott lengyel király idejében — Stanislas a franciáktól kárpótlás fejében Lotharingia hercegségét kapta — Chopin egyik elődje elhagyta Lengyelországot és mint a herceg udvari zenésze (Chopin apja csak „zenész” lehet!) Nancyban telepedett volna meg. Ez egy szép mese! Stanislas 1737-ben vette birtokába Lotharingiát, mint láttuk Chopin elődjei ekkor már rég lotharingiai lakósok voltak. Igy a lengyeleknek csak anyai részről van jussuk Chopinhoz, másik fele a franciáké.

Vajjon mi bírta reá a 17 éves Nicolas Chopin-t, hogy megszökjön hazulról és Lengyelországba vándoroljon? Vajjon a végzet titkos hatalma kényszerítette erre vagy pedig physiológiai okok? Nem tudni. Az biztos, hogy elhagyta Franciaországot, Varsóba ment és ott is maradt. Hogy megélhessen, francia órákat adott. Később Skarbek gróféknál nevelő. Itt megismerkedik Justin Krzyzanowska-val, akit feleségül vesz 1806-ban. 1810-ben születik Chopin! Különös, érthetetlen! Nicolas soha, soha senkinek nem beszél francia származásáról, soha senkinek sem említi családját, szülőhelyét, a szép Vogézekben. Miért? Titkát magával vitte a sírba. Pedig — a sors gúnyja! — abból él, hogy francia: Skarbek grófék révén egy varsói gimnáziumban francia nyelv és irodalom tanár. De élete végén megszólal a vér szava és talán gyermekkori emlékei is eszébe jutottak: kis kertjében a város közepén szőlőt művel ő is, mint ősei, ez és fia hírneve öregsége egyedüli örömei.

Hihetetlen! Még akkor sem szólalt meg a titokzatos, csendes öreg, még akkor sem tárta fel eredetét, mikor fiát, Chopint, oly nagyon, oly ellenállhatatlanul húzta valami vissza Franciaországba — Párisba. És el is ment és nem is tért többé vissza. De annyira szeretett lengyel hazájával szivében élt mindvégig, haláláig. A két öreg paraszt anyóka — a nagynénik! — sem tudta meg soha, ki voltakép a tőlük nem is oly meszsze, Párisban, élő istenitett fiatal művész.

Chopin, a legarisztokratikusabban érző és nyilvánvaló ember és művész — paraszt mesteremberek leszármazottja!

Taine race, milieu, moment-ja!

Lotharingiai, ugyanaz a föld adta Jeanne d´Arc-ot, Claude Lorraine-t és — Chopint! (Paris)